Ford és Fordson alkatrészek, golyóscsapágyak, gépszíjak, műszaki cikkek, fagyás ellen „antifrig” kapható Vecsey Jenő kereskedésében. Ha traktort venne, Fordson típusút választhat. Ha traktort vagy autót javíttatna, keresse Vecsey Jenőt a Bethlen körúti műhelyében vagy a 249-es telefonszámon. Olvasható az okleveles gépészmérnök rendszeresen közzétett újsághirdetése a húszas évek második felében, a Kecskeméti Lapokban. Vecsey Jenő cégének cégére most egy épület felújításakor előkerült.
A kecskeméti közgyűlés még 2020 őszén döntött arról, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház Kecskeméti Gyülekezet részére ingyen átadja a Bethlen körút 16. szám alatti ingatlan tulajdonjogát. Az egykori Zaboretzky-hengermalom épületében, ami évtizekeden át adott otthont a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelynek is, egy közösségi ház építése zajlik jelenleg, amikor a vakolat bontásakor előkerült Vecsey Jenő cégére. A húszas években a malom és Vecsey műhelye egymás mellett működtek.
Automobilok vidéken a húszas években
Vecsey javítással, eladással, vásárlással és oktatással is foglalkozott. Az 1908-as Központi Értesítő szerint budapesti lakos. Gépeket, műszaki és elektromos cikkeket elárusító okleveles gépészmérnök, aki a fővárosban, a VIII. kerületben, a Kisstáció utca 11. szám alatt működött még 1931-ben is Kecskeméten kívül. Itt gördülő csapágyakkal és motorkerékpárral kereskedett.
Kecskeméten a Bethlen körúton nyitotta meg műhelyét, az újságban megjelent hirdetések alapján a húszas évek második felében. A vállalkozó kedvű szakember például a Pesti Hírlapban, 1928-ban használt személy- és teherautó vásárlásáról szóló rövid hirdetést jelentetett meg. A Kecskeméti Lapokban a 30 lóerős, mágneses gyújtással, víz-és olajszivattyúval, 3-as ekével felszerelt Fordson traktorokat reklámozta. A Kecskemét Közlönyben pedig autóvezető oktatással hirdette magát, amikor egy szegedi kollégájával várták a tanulni szándékozókat.
Vecsey Jenő egyike volt azoknak a kereskedőknek, akik részesei voltak, hogy a vidéki városokban is elterjedjen az autó használata. Az első világháborút követő években a magyar kormány által kötött kereskedelmi egyezségek révén ugyanis a világ minden pontjáról kedvező feltételekkel lehetett autókat és motorokat importálni. Egyre többek számára tűnt vonzó lehetőségnek a gépjármű-kereskedelem.
Hiába a mobilitás iránti igény növekedése, a pusztító első világháború után az „automobil”, de a motorkerékpár is ritka kiváltságnak számított a vidéki Magyarországon. Az autoszektor.hu adatai szerint 1928. december 31-én a 11.480 regisztrált személygépkocsi több mint 60 százaléka Budapesten közlekedett, és nem volt jobb a helyzet a teherautók és a motorkerékpárok terén sem.
Megóvják a cégért, de a tervek szerint roncsolás mentesen eltakarják
Az Élet a régi Kecskeméten közösségi online csoportba került fel elsőként a fotó Vecsey Jenő egykori műhelyéről. Sokan azt kérdezik, megőrzik-e Vecsey cégérét a felújítás során. És, hogy az látható marad-e?
Göde Ferenc, mint az épület építész tervezője így reagált a kérdésre:
„Egy épület felújítása során mindig jöhetnek elő érdekességek, kincsek. Most épp ez történt. Az épület a vonatkozó előírások szerint hőszigetelést fog kapni. Vagyis a cégér roncsolás mentesen eltakarásra kerül az eredeti tervek szerint. Felveszem holnap a múzeummal a kapcsolatot, és egyeztetünk a további teendőkkel kapcsolatban.”
Az építész tervezőt írásban kerestük és azt kérdeztük, látnak-e arra szakszerű megoldást, hogy a cégér valamilyen formában a felújítást követően látható maradhat-e? Amint választ kapunk, beszámolunk róla.
