fbpx
11.8 C
Kecskemét
2024. február 26., hétfő

FRISS HÍREK

4 éve több volt a nem-Fidesz szavazó Kecskeméten, mint 2022-ben, mutatjuk az okokat

- Advertisement -

Kecskemétet kettévágja a választási rendszerben önkényesen meghúzott körzethatár. A Bács-Kiskun megyei 1-es (ez a Dunáig) és 2-es számú (ez a Tiszáig elnyúló) országgyűlési egyéni választókerületek közül az elsőbe 67 ezer, a másodikba 70 ezer választópolgár tartozik. Kecskeméten a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma összesen 83 ezer, ebből részt vett az idei évi választáson 58.759 (70,45%) fő.

A kecskeméti választási eredmény meghatározása ezért némi számolást igényel. Össze kell adni mind a 99 szavazókör (1-es ben 37, a 2-esben 62 ilyen van) adatát ahhoz, hogy meglássuk, milyenek is a politikai erőviszonyok a városban.

Annyi azonnal látszik, hogy a 2018-as eredményhez képest jelentős változás történt, ugyanis akkor a kecskemétiek többsége nem a Fideszre szavazott, amikor az ellenzéki pártok még külön indultak. Kecskeméten 2018-ban egyáltalában nem volt meg a kétharmad, sőt a Fidesz-KDNP támogatottsága az 50%-ot sem érte el.

29 ezer fideszes voks a 20 ezer egyesült ellenzékivel szemben

Fegyelmezett szavazási magatartást mutatnak a kecskeméti számok, mind a Fidesz-KDNP, mind az Egységben Magyarországért (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) szavazói egyéniben és pártlistán is azonos színű logó mellett voksoltak. Orbán pártjára és jelöltjeire 29 ezer, míg az egyesült ellenzékre és jelöltjeire 20 ezer szavazat érkezett. A szétszavazás tehát nem volt jellemző egyik táborban sem. Kecskeméten a Fidesz 50%-ot, az ellenzék 35%-ot ért el. A Kutya Párt és a Mi Hazánk az országos átlaguk felett szerepeltek Kecskeméten, és a Gődény-féle NÉP is többet kapott önmagához képest. A kétharmad ugyan nincs meg, de a különbség így is hatalmas lett az Orbán-párt javára.

Szeberényi Gyula Tamás (balra) hallgatja Orbán Viktor beszédét a kecskeméti magánosított Neumann János Egyetem kecskeméti campusán 2022. április 2-án / Fotó: MTI/Orbán Viktor Facebook

A jelentős különbség a szavazóköri eredményekben is tisztán látszik. Három szavazókör eredményét még nem látjuk (45, 47, 50), ide érkeznek a külföldi magyarok és az átjelentkezettek voksai, de ez érdemben nem befolyásolja a végeredményt.

Bács-Kiskun 01-ben a 36 kecskeméti szavazókörből Salacz László (Fidesz) 33-at megnyert Szőkéné Kopping Ritával szemben, Bács-Kiskun 02-ben a szintén fideszes Szeberényi Gyula Tamás pedig a 60-ból 58-at az ellenzéki Bodrozsán Alexandrával szemben.

Számottevő az eltérés az egyes szavazókörök között is. Salacz és Szőkéné között Ménteleken alakult ki a legnagyobb különbség, a kormánypárti jelölt 62%-ot (462 voks) kapott, addig az ellenzék jelöltje 23%-ot (165 voks). Hetényegyházán sem alakult jobban Szőkénének az eredménye, Úriheggyel együtt 33%-ot, míg Salacz kényelmesen 55%-ot ért el. A Széchenyivárosban a különbözet valamelyest szűkölt. Salacz itt 50% alatt teljesített, de két szavazókör kivételével így is nyert, ami azt is jelenti, hogy Szőkéné nem tudta hozni a saját választókerületét, ahol 2019 óta önkormányzati képviselő. Viszont tudott nyerni a Vacsiközben, a Futár utca szélesebb környékén 3%-al előzte Salaczot.

A két jelölt közti végeredmény tetemes, Kecskeméten Salacz összesen 11 ezer szavazatot kapott, addig Szőkéné csak 7900-at. Ami pedig a választókerület egészét illeti, itt még nagyobb az eltérés. A kormánypárti politikust 26.700-an (59%), az ellenzéki jelöltet mindösszesen 12.500-an (28%) választották. Ez a differencia azért alakult ki, mert a választókerülethez tartozó többi településen még nagyobbra nyílt az olló Salacz és Szőkéné között. Például Kunszentmiklóson Szőkéné eredménye nem érte el a 20%-ot, addig Salacz meghaladta a 65%-ot.

Bács-Kiskun megye 01. OEVK – 2022. április 3. / Képkivágás: valasztas.hu

Míg az 1-es körzet jelöltjei közti kampány egy cseppet sem volt hangos, addig a 2-es körzetben induló Szeberényi és Bodrozsán párharc már annál inkább. Bodrozsán már az ellenzéki előválasztáson is kitűnt azzal, hogy szavazatvásárlással vádolta meg a szövetséges ellenfelét, Királyt Józsefet. Az indulatos légkör azután sem csitult körülötte, miután Bodrozsán ellen az önkormányzatinak hívott fideszes sajtó módszeres lejárató kampányt folytatott. A végeredmény tükrében viszont felesleges volt költeni az adóforintokat az ellenzéki jelöltet savazó cikkek hirdetésére a Facebook-on, mert ugyan a különbség kisebb lett, mint az 1-esben, Szeberényi így is 20% előnnyel nyerte a körzetet.

Egyéniben, Kecskeméten Szeberényi 17.900 szavazatot kapott, Bodrozsán 12.600-at, a pártlisták is szinte ugyanennyit. Ahogy Szőkéné, úgy Bodrozsán, aki a Petőfiváros önkormányzati képviselője, sem hozta a saját körzetét, mindketten egy-egy szavazókörtől eltekintve elmaradtak a riválisaiktól. Bodrozsán nyerni tudott még egy szavazókörben, a Batthyány utca és a Bagi László utca környékén. Szeberényi, aki szintén egyéni képviselő Kecskeméten (összeférhetetlenség miatt ősszel időközi választás lesz) a legnagyobb arányú győzelmét Kisfáiban érte el, 72%-ot kapott. Hasonlóan kimagaslóan szerepelt a saját önkormányzati képviselői körzetéhez tartozó Erzsébet körút környékén is, itt két szavazókörben is 70%-ot ér. A belvárosban a Fecske utca környékiek, a Czollner tériek, vagy a Hunyadivárosiak egy része (Mátyás király körút) viszont már nem annyira támogatták az alpolgármestert, itt csak néhány százalékkal kapott többet, mint az ellenzéki kihívója.

Fej-fej melletti szoros végeredmény Bács-Kiskun 2-ben sem alakult ki. Bodrozsán Alexandra összesen 16 ezer (33%) voksot kapott, Szeberényi Gyula Tamás pedig 25.900-at (53%). Bács-Kiskun 1-hez hasonlóan alakult Bács-Kiskun 2-ben is a Kecskeméten kívüli települések szavazataránya, például Tiszakécskén Bodrozsán 30% alatti eredményt ér el, míg Szeberényi 65% fölöttit.

Bács-Kiskun megye 02. OEVK – 2022. április 3. / Képkivágás: valasztas.hu

A Kutya Párt és a Mi Hazánk 6-6% fölött és fej-fej mellett Kecskeméten

Egyik párt sem új a magyar politikában. A szélsőjobboldali Toroczkai-pártnak sikerült az áttörés, 6%-ot értek el, hét fővel ülnek be az országgyűlésbe. Kovács viccpártjának ez nem sikerült, 3,2%-os eredménnyel, mintegy 170 ezer vokssal továbbra is parlamenten kívüliként akciózhatnak tovább.

Kecskeméten a Mi Hazánk pártlistájára 3856 (6,5%), míg az MKKP listájára 3694 (6,3%) voksot adtak le. A Mi Hazánk listás és az egyéni eredménye szinte teljesen lefedik egymást, a Kutya Párt esetében a lista 900 szavazattal többet kapott, ami abból következik, hogy a kutyák külön jelezték, a listára gyűjtenek elsősorban.

Miért lett ismét 2/3?

Késő vasárnap óta számos magyarázat látott már napvilágot, hogy miért lett ismét 2/3, amit még a kormánypárti közvéleménykutatók sem mértek előzetesen. A közvéleménykutatók csődöt mondtak, hamis képet sugalmaztak a választók felé, hangzik az egyik indoklás. Van olyan ellenzéki politikus, aki szerint az előválasztáson kialakult erőviszonyok nem feleltek meg a valós társadalmi igényeknek. Volt olyan is, aki máris megkérdőjelezte az ellenzéki összefogást, jobb lett volna két listát állítani a Fidesszel szemben.

Hasonló cikkünk:  Elavult technológiák, kedvező árak – Tömegközlekedés Kecskeméten

Vannak olyanok, akik szerint Márki-Zay Péter kampánya hibás volt, mások szerint az ellenzéki szavazók egy része nem szavazott vagy a Jobbik vagy Gyurcsány Ferenc miatt a közös ellenzéki listára, ezért el sem ment, vagy máshová tette a voksát. Ezt valaki úgy fogalmazta meg, hogy

az ellenzéki együttműködés két nehéz koffert vitt egyszerre, Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet. Közben kitört a háború, amire a Fidesz demagóg és félelemre épülő kampánnyal válaszolt, és ez, mint vihar jött szembe a koffereket cipelőkkel.

Szakértők szerint az eredmények azt mutatják, hogy 2018-hoz képest a Jobbik sok százezer szavazóját elvesztette, és ez hiányzott az ellenzéki pártok szövetségéből.

Vannak összetettebb magyarázatok is, amik közelebb vihetnek a megértéshez. A negyedik 2/3-nak ugyanis előzményei vannak. Az elmúlt években több elemzés született arról, Orbán Viktor hogyan térítette le a magyar államot a jogállamiság útjáról, miként vált Magyarország autokratikus állammá, amit maga Orbán hirdetett meg, mikor illiberálisként aposztrofálta magát. Röviden:

  • Orbán a maga képére formálta a közszolgálati sajtót, kormányzati és állami hirdetésekkel tartja fenn a kormánypárti médiaistállóhoz (KESMA) tartozó mintegy 450 sajtóterméket. A mostani kampányban ehhez adódott hozzá, hogy milliárd fölötti összeget költöttek a közösségi platformokon politikai hirdetésekre.
  • A választási rendszert úgy alakította, hogy az neki kedvezzen (arányos helyett többségi elv, győzteskompenzáció, levélszavazatok, Gerrymandering stb).
  • Az állami erőforrásokat lefölözte, hozzá hűséges oligarchákból álló rendszert hozott létre.
  • Nem fejlesztő állam a magyar állam, ugyanis nem a helyi gazdaság termelőkapacitásainak folyamatos technológiai fejlesztésére, vagy a globális gazdaságban a leginkább jövedelmező szegmensekre specializálódik. Orbánék ezzel szemben maximálisan kiszolgálják a transznacionális tőke igényeit, állami kedvezményeket adnak a multiknak, és mindemellett kiépítették a rendszertől függő nemzeti tőkésnek nevezett osztályt.
  • Leépítette a fékek és ellensúlyok intézményeit, van ugyan Alkotmánybíróság, Médiahatóság, Munka törvénykönyve, sztrájkjog, de ezek valódi tartalmukat illetően üresek, pusztán a kormány kénye-kedve szerint működnek. Tehát nem iktatták ki a demokratikus intézményrendszer minden elemét, ám olyan mértékben ürítik ki annak működését, hogy ezért valójában már nem beszélhetünk demokráciáról. Ezért kapta az Orbán-rezsim a hibrid elnevezést.
  • És mindez egy olyan (erről itt írtunk a kecsUP-on) félperifériás társadalmi és gazdasági jellemzőkkel bíró országban történik, mint Magyarország, ahol egy nagyon gazdag elit és egy széles alsóosztály létezik, a nagyon vékony önfenntartó középosztállyal szemben. Egy ilyen jegyekkel bíró társadalomban – és autokráciában – pedig a szélsőségekre, a demagógiára, a szociális populizmusra van fogadókészség, nem mellesleg azért, mert erre épül több mint 10 éve a kormánypárt politikája. Nem minden előzmény nélkül mondta azt Tölgyessy Péter minap, hogy a „Fidesz egyre inkább a munkásosztály pártja kezd lenni”.

A politika több mint matek

Az ellenzéki pártok kényszerből fogtak össze, miután a koordinációt (két listán induljon az ellenzék) ellehetetlenítette a Fidesz a választási törvény módosításával 2020 novemberében. De a teljes összefogást erősítette két másik tényező is: az ellenzéki pártok törzsszavazói a 2018 utáni harmadik 2/3-ad után ezt sürgették, ami érzést a 2019-es önkormányzati választáson elért lokális sikerek csak felerősítettek. Ezek után jutottak arra az ellenzéki pártok, ha kényszerből is, de megpróbálják azt, hogy működik-e a politikában az

1 (DK) + 1 (Jobbik) + 1 (Momentum) + 1 (MSZP) + 1 (LMP) + 1 (Párbeszéd) az egyenlő 6-al, és az nem 4.

A 2022-es parlamenti választás végeredménye szerint a politika nem pusztán matek. Erre magyarázatul szolgálhat az, hogy az ellenzéki összefogásban – miután az előválasztás után kialakult, hogy melyik párt hol állít jelöltet – elhanyagolták azokat a szavazókat, ahol nem az adott párt jelöltje indult. Itt az a kérdés, hogy képes-e egy politikus megszólítani egy másik párt szavazóját. Konkrétan arról van szó, hogy a központi üzenetek mellett Szőkéné Kopping Rita és Bodrozsán Alexandra, egyikük a DK, másikuk a Momentum politikusa, tudtak-e olyan víziót elmesélni, ami túlmutat a szűken vett szavazóbázisukon.

Sem országosan, sem helyben nem volt ilyen értelmezhető politikai története az ellenzéknek.

És utólag mindenki okosabb, de mára az is kiderült, hogy a 2019-es önkormányzati választáson elért ellenzéki sikerekből – számos vidéki város önkormányzatát elvesztette a Fidesz a helyben egyesült ellenzéki összefogásokkal szemben – nem következett áttörés. Az, hogy Kecskeméten megtört a Fidesz elsöprő ereje 2019-ben, amikor majdnem fej-fej melletti eredmény született, nem jelenti azt, hogy ez az összefogás politikailag hatással volt helyben 2022-ben, ahogy Tiszakécskén és Kunszentmiklóson sem, nem beszélve a még kisebb településekről. Egy önkormányzati választáson ugyanis a Fidesz országos propaganda gépezete sem tud mindenhol érdemi befolyást gyakorolni. Hiába sulykolták az „alkalmatlan ellenzék” üzenetet, a helyi választó közvetlen élménye az, hogy az utak kátyusak, a terek szemetesek, a közvilágítás rossz, unalmas a város, fülön csípték a képviselőt stb. És ebben a lokális kontextusban, ami befogadható méretű, sokkal kevesebb erőforrással is lehet jó kampányt szervezni a Fidesszel szemben.

Ami működik helyben olyan pragmatikus üzenetekkel, mint legyenek jobb utak, járdák, az már nem működik országos politikai viszonylatban. A Fidesz politikai története február 25-én, egy nappal a háború kitörése után született meg, amikor az addig is minden csapból folyó „Soros”, „Brüsszel”, „baloldal”, „Gyurcsány” szlogenek mellé odakerült a „háború-béke” ellentétet kiélező demagógia.

Gróf Batthyány Gyula: A kupleráj (Babaház), 1920 / Utalás arra, hogy a politika olyan, mint különböző történetek mesélése

A Fidesz, mint állampárt, amely az állami erőforrásokat is felhasználja politikai hatalmának megszilárdítására, már jobban megérthető hogyan tud ilyen kontrollt gyakorolni a magyar társadalom, gazdaság és kulturális élet felett. Minden bizonnyal a következő hetekben még számos elemzést és magyarázatot olvashatunk, illetve hallhatunk a választás kimeneteléről, mindenesetre az ellenzéki pártoknak nem elég a kampányt kielemezniük, hanem annál sokkal komplexebb válaszokat kell adniuk a mi a teendő? kérdésére.

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Kamu igazoltatásokkal csaltak ki TAO-pénzeket a KTE kézilabdacsapatánál

A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában megjelent cikk szerint jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való...

LEGNÉPSZERŰBB

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...