Svédország és Finnország az orosz fenyegetés miatt adja fel hagyományos semlegességét, ami katonailag is komoly erősítés a NATO számára. A most elfogadott új NATO-stratégia a gyors reagálású erők számát legalább a hétszeresére, 300 ezer főre növeli – írja a G7.
Az 1990-es kelet-európai rendszerváltások óta nem tűnt olyan erősnek, fontosnak és perspektivikusnak a NATO, mint most, amit Vlagyimir Putyinnak köszönhet. Az Ukrajna ellen február 24. óta tartó orosz invázió és a hozzá kapcsolt egzisztenciális fenyegetés újra kézzel fogható értelmet adott a szövetség létének. Nőtt a NATO népszerűsége az elmúlt hónapokban.
Az 1949-ben aláírt Észak-Atlanti Szerződés a Truman-doktrínára támaszkodva a Szovjetunió ellenében jött létre. A NATO-tagságért a Varsói Szerződés kelet- és közép-európai volt tagjai Lengyelországtól Magyarországon át Bulgáriáig maguk folyamodtak, és hasonlóképpen lett NATO-tag a korábban a Szovjetunióhoz tartozó három balti köztársaság is.
Tizenkét éve még tabu volt egy esetleges orosz fenyegetésről beszélni NATO-körökben, és ennek megfelelően az Oroszországgal való kooperációt, a béke, stabilitás és biztonság közös terét hangsúlyozták, külön deklarálva, hogy „a NATO nem jelent fenyegetést Oroszország felé”.
Putyin 2007-ben mondta el a mostanában sokat idézett müncheni beszédét az Oroszország határai felé közeledő NATO-ról, valamint Grúzia ellen indított háborút. Ennek főleg az orosz veszélyre hagyományosan érzékeny keleti tagállamokban lett erős visszhangja, ezután kezdte el Lengyelország is komolyabban modernizálni a fegyverzetét, aminek mára kezd látványos eredménye lenni. A nyugati tagállamok hozzáállása 2014-ben, a donbaszi harcok és a Krím elfoglalása után kezdett változni.
A NATO szerdán nyilvánosságra hozott új hosszú távú stratégiai koncepciója hivatalosan is deklarálja, hogy Oroszországot már nem stratégiai partnernek tekinti, hanem „a legsúlyosabb, közvetlen fenyegetésnek” a tagállamok békéjére és biztonságára. Az Oroszországgal való közvetlen szembekerülést pro forma megpróbálják elkerülni, ez is benne van abban, hogy Ukrajnát a Zelenszkij elnök által most újra bedobott kérés ellenére nem akarják felvenni a szervezetbe.
Oroszország már hivatalosan is ellenség. A NATO a Moszkvának még 1997-ben tett ígéretete alapján idáig nem telepítettek állandó NATO-élőerőt a keleti tagállamokba, a balti országokban állomásozó, összesen nagyjából 5000 fős NATO-katonaság állományát is rotálták. Ennek lassan vége.
