fbpx
5.7 C
Kecskemét
2022. december 7., szerda

FRISS HÍREK

Rossz állapotban van a háromszáz éves kápolna, de nincs keret a felújítására

Bár a bejáratánál lévő emléktáblán az olvasható, hogy 1723-ban épült, valószínűleg már 1722-ben átadták Kecskeméten a Szentháromság kápolnát, amely így idén háromszáz éves. Sajnos nem túl jó állapotában éri a szép jubileum.

A Városi Tanács által 1968-ban felhelyezett emléktábla szerint az Árpádvárosban, a négyemeletesek között egy kis dombon álló Szentháromság kápolna 1723-ban épült. A megyei levéltár Múltbanéző folyóiratában közölt tanulmányában viszont Tóth Szilárd 1721-1722-re teszi az építés és 1722-re az átadás dátumát. Két korabeli forrásból is valószínűsíthető ez. Egyrészt a kápolnát építtető vagyonos kecskeméti katolikus polgár, Nyéki Szabó István egy levelében konkrét utalást tesz: „…azért is 1721 esztendőben elveven azon Jeles[?] Sz Haromságnak édes hajlekanak sok ezerszer[?] való orcza pirulasommal … ezt a szomoru Terhet viseltem…”. Nyéki egy 1732 októberében a váci püspöknek írt levelében is megemlíti a kápolnát: „…Legnagyobb tisztelettel és tisztelgő hódolattal adom elő, és szemléltetem mostani alázatos, esdeklő kérvényemben, hogy Kecskemét mezővárosunkban 10 évvel ezelőtt, isteni segítséggel a legszentebb Háromság tiszteletére egy bizonyos kápolnát építettem fel, mely kápolna még akkoriban igen tisztelt házfőnökünk által, egyházi szent szertartás szerint lett megáldva és felszentelve, bizonyára méltóságosabbak kérelmére.

Közelében állhatott az akasztófa

Mindezek alapján úgy tűnik, a barokk stílusban épült, nyolcszög alaprajzú kápolna idén háromszáz éves. Ma már körbeveszik a lakóépületek, de az 1700-as évek elején természetesen Kecskemét még egészen máshogy nézett ki, mint manapság, a kápolna a város területén (a városárkon) kívül helyezkedett el.

Megnyitása után alig két évtizeddel temetőt nyitottak körülötte. Kecskemétet ugyanis 1739 áprilisában újra elérte a rettegett pestis, és a járvány a korábbiakhoz képest még sokkal pusztítóbb volt. Mintegy hatezren estek áldozatául a fekete halálnak, azaz az akkor húszezer lakosú város elveszítette lakosságának majdnem a harmadát – másfél év alatt.

Juhász István azt írja Kecskemét város temetői című könyvében, hogy a pestistől való rettegés idején Takáts Mihály főbíró közhírré tette, hogy akin megjelennek a tünetek, szigorú elkülönítés mellett vigyék az akasztófa mellé, ahol sátrakat fognak részükre felállítani. Emellett az a döntés született, hogy a pestisben elhunytakat is az akasztófa térségében kell eltemetni. Ez nagy felháborodást szült a lakosság körében, állítólag a dühös tömeg baltával és vasvillával felfegyverkezve vette üldözőbe a főbírót. A felbőszült csapatot két ferences szerzetes békítette meg azzal az ígérettel, hogy az akasztófához közel eső Szentháromság kápolna környékének felszentelése után új temetőt nyitnak a katolikus halottak eltemetésére.

A kápolnában általában évente egyszer tartanak misét / Fotó: kecsup.hu

Mint Tóth Szilárd írja tanulmányában, 1740. szeptember 14-én szűnt meg a pestis dúlása, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén. A város római katolikus lakossága ünnepélyesen hálát adott az Istennek ezért a kegyelemért. A város öt főbejáratánál öt keresztet állítottak, melyekhez sokáig minden évben, szeptember 14-én egyházi kíséret mellett körmenet indult. Később e fogadalmat a Szentháromság kápolnánál rótták le ugyanezen a napon évenként, hálaadó szentmise keretében.

Temetőből egy lakótelep közepére került

Kezdetben a kápolna köré temetkeztek a város jelentősebb polgárai. A 19. század végén aztán rendeletben tiltották meg, hogy az elhunytakat a saját lakhelyükről kísérjék a temetőbe, és a temetőket halottasház építésére kötelezték. Ekkor a temető „központja” a mai Halasi út felé eső részre került. A kápolnát 1935-ben felújították Rusz Ervin építészmérnök tervei alapján eredeti stílusának megőrzésével. 1940-ben a kápolna körüli részen kötelezően elrendelték a sírok exhumálását, felkérték a lakosságot szeretteik áthelyezésére, akiket pedig nem helyeztek át, azokat közös sírba temették.

Hasonló cikkünk:  Mit olvasott a kecskeméti újságolvasó 1956 októberében?
Hasonló cikkünk:  Megszűnik a NIF Zrt. - Mi lesz a négysávúsítással?

A kápolna és környezete az 1950-es évek végéig viszonylag jó állapotban megmaradt, azonban a kápolnát az 1960-as évek első felében sokszor feltörték, értékeit kifosztották, megrongálták.

A második ötéves terv keretein belül indult be 1961-ben Kecskeméten a leninvárosi lakótelep építése. Ez durván érintette a Szentháromság temetőt is: exhumálták a mai Árpád körút és a Mátis Kálmán utca közötti részen lévő mintegy 2500 sírt (így a kápolna kikerült a sírkertből), majd a temetőt 1964-ben végleg lezárták.

A kápolna a lakótelep építése miatt statikailag megrendült, szerencsére 1967 és 1969 között teljesen felújították. Később egy játszótér vette körül és gyermekkönyvtárként üzemelt egészen 1998-ig. Ezt követően visszakerült egyházi tulajdonba. 2014. október 19-én dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ünnepi szentmise keretében újra megáldotta.

A kápolna a lakótelep építése miatt statikailag megrendült, szerencsére 1967 és 1969 között teljesen felújították. / Fotó: kecsup.hu

Sok pénzbe kerülő felújításba nem foghatnak bele felelősen

A háromszázadik évforduló apropóján meglátogattuk körbefotóztuk a kápolnát – csak kívülről, mert az 1865-re keltezett kétszárnyú vasajtó be volt zárva. A külső vakolat több helyen leesett, és a tetőn is látszik, hogy nincs a legjobb állapotban. Megkerestük dr. Finta Józsefet, a Kecskeméti Római Katolikus Főplébánia főplébánosát, a közeljövőben lesz-e anyagi forrás a felújításra és várható-e valamilyen módon a kápolna megünneplése a tricentenáriumon?

A Szentháromság kápolna felújítására a Főplébániának semmi kerete nincsen. A Főplébánia épületének felújítása az utóbbi évben zajlott, s annak kivitelezéséhez igen nagy mértékben hozzájárult a plébánia is. Az előttünk álló rezsi kiadások pedig rövid idő alatt fel fogják emészteni maradék tartalékainkat is” – válaszolta kérdésünkre Finta József.

A plébános hozzátette: jelenleg zajlik a Boldogasszony téren található Csabai János-féle Mária szobor felújítása. Ez már egy korábbi terv volt és a költségek nagy részét a hívek összeadták.  Így ennek a szobornak a felújítását megvalósítják, bár a folyamatos áremelkedések miatt egyelőre arra sincs meg a teljes fedezet.

Újabb – nyilván sokkal több pénzbe kerülő – beruházásba felelősen nem foghatunk bele az elkövetkezendő években a saját erőnkből. Természetesen a kápolna nemcsak kívülről, hanem belülről is rossz, bár nem balesetveszélyes állapotban van. Készült felmérés az állapotáról és készülnek tervek a felújítására is. Így ha valahonnan, valamikor támogatást kapnánk a munkák kivitelezésére, akkor azt záros határidőn belül el lehetne kezdeni” – folytatta a plébános.

Mint megtudtuk, a kápolnában általában évente egyszer tartanak misét, így az évfordulót is szentmisével szeretnék megünnepelni, annak időpontját “kellő időben” meg fogják hirdetni. Egyébként pedig havonta egyszer szokott imaóra lenni a kápolnában.

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...