Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Célkeresztben a kiskercégek, ezért Brüsszelhez fordultak

- Advertisement -

A Politico lapnak nyilatkozott egy nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese: „Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról.”

A panaszt a többi nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi lánc is osztja, szerintük a magyar kormány intézkedéseivel a célkeresztbe kerültek.

„A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”, és a rájuk vonatkozó törvény „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel” – állítja a német hátterű Aldi, Lidl és Penny Market, a francia Auchan, az osztrák Spar és a brit Tesco. Az érintett külföldi kiskereskedők vezetői mindannyian elzárkóztak attól, hogy névvel nyilatkozzanak.

Két törvényt említ a cikk, amelyek a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit sújtja, míg a franchise rendszerben működő hazai hátterű hálózatokat nem:

  • a tavaly decemberi parlamenti döntés, miszerint 48 órával a lejárati dátum előtt ellenszolgáltatás nélkül be kell szolgáltatnia a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak az élelmiszereket,,
  • az idén tavaszi döntés, miszerint a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva 2,7%-ról 4,1%-ra megemelték ezen szereplők számára a különadó kulcsát.

A cikk idézte Lázár János tavaly novemberi interjúját, amelyben nyíltan a külföldi hátterű kiskereskedelmi láncok kiszorítását vázolta, és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter idén májusi kijelentését, miszerint növelni kell a hazai tulajdon arányát az élelmiszer kiskereskedelemben és az építőiparban.

A most már 8 termékre vonatkozó árstop költségeit nagyrészt a Magyarországon működő kiskereskedelmi cégek viselik. Ugyanakkor eddig relatíve jól jöttek ki az intézkedés hatásai alól, ugyanis a nagyobb üzletláncok könnyebben képesek beépíteni a nem árstopos termékek árába az árstopos termékeken keletkezett veszteségeket.

Hazai elemzők szerint az árstopok nem csak az inflációcsökkentés miatt kerültek bevezetésre, hanem politikai, népszerűségnövelő okokból is, valamint a piac átrendezésének céljából is. Az a véleményük, hogy a piacellenes lépésekkel nem igazán lehet leszorítani az inflációt, miközben a kiskereskedelmet már olyan sok intézkedés sújtja, hogy a kisboltoknál csődhullám várható. Olyan vélemény is van, miszerint a kormány célja az árstopok mögött az, hogy ezzel is csökkentsék a láncok értékét, hogy könnyebben meg tudják venni hazai szereplők.

via Portfolio

- Advertisement -
Exit mobile version