Akkumulátorgyár épülne Debrecenben, ami egyes számítások szerint Magyarország történetének legnagyobb külföldi beruházása lenne, nagyjából 3000 milliárd forint értékben. Azonban a lakosság a nem tetszését nyilvánította ki. A gyár ellen tiltakozók, bár ennek talán még nem voltak tudatában, a rendszer egyik tartópillérét támadták meg, ráadásul úgy, hogy az ellen a hatalom nehezen tud a bevett eszközeivel védekezni.
Győrffy Dóra közgazdász szerint a magyar kormány nagyjából azokat a hibákat követi el 70 évvel később, mint Rákosiék, amikor a vas és acél országát akarták felépíteni. A visszaszorulóban lévő, a magyar nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú autóipar kiváltására igyekeznek az elektromos autók gyártásában is epizódszerepet kapni. Több sebből is vérzik ez az elképzelés, többek között például abban, hogy az akkumulátorgyártásnak elképesztő energiaigényei vannak, ezért egy energiaszegény országban éppen annyira tűnik jó döntésnek erre alapozni az ország jövőjét, mint amikor a vas és acél lázálmot kergettük.
Már eddig is épültek akkumulátorgyárak pl. Gödön és Komáromban, valamint vannak még tervben máshol is. Mindegyikük építését, működését zajos botrányok, tiltakozások kísérik, amiket az országos politika vagy ignorálással vagy izomból igyekszik megoldani, mint Gödön, ahol a gyár területét egyszerűen elvették az önkormányzattól.
Több más tényező mellett a legfőbb szempont a tiltakozásoknál a környezetvédelem.
A globálisan egyre fontosabbá váló környezetvédelem itthon igencsak a háttérbe szorult, amit az is bizonyít, hogy amíg a legtöbb európai országban külön minisztériuma van a környezetvédelemnek, nálunk a 2022 novemberében létrehozott energiaügyi minisztériumban, a környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárságon belül egy helyettes államtitkár felelős érte.
Még nem tudni, mire jutnak Debrecenben a tiltakozók, de ezek a környezetvédelmi indíttatású megmozdulások komoly kihívást jelenthetnek Orbán Viktor kormánya számára. Ha a Fidesz nem hátrál ezekben az ügyekben, az ellenzék – ez alatt nem feltétlenül az ellenzéki pártokat értve – tökéletes témát kap a kezébe. A környezetvédelem már akkor is tömegeket volt képes az utcára vinni, amikor ez még nem volt slágertéma – a jövőben viszont egyre inkább az lesz. A tiltakozók csak annyit akarnak, hogy hagyják békén a természetet, és kész. Ezzel az üzenettel a társadalom szinte minden csoportja azonosulni tud, még az is, aki szerint egyébként Orbán Viktor jó fej.
A „maradjon minden úgy, ahogy régen volt” üzenet akkor is népszerűbb lesz, mint az „építsünk ide valami újat”, ha történetesen az építés nem járna semmiféle természetrombolással. Kétség sem férhet ahhoz, hogy a hatalom illetékesei is tisztában vannak azzal, hogy ha Debrecenben, az ország leginkább Fidesz-szimpatizáns nagyvárosában szinte verekedésig fajul egy közmeghallgatás, akkor ilyen tiltakozásokkal a jövőben is számolniuk kell. Az, hogy az LMP-vel és a Momentummal szinkronban a Fidesz még szélsőjobboldalibb szatellitpártja, a Mi Hazánk is népszavazást kezdeményezett a CATL-gyár ügyében, egyértelmű bizonyíték arra, hogy
a hatalom, mint minden ügyben, ezúttal is szeretné magához ragadni a kezdeményezést.
Az biztosra vehető, hogy meg fog kezdődni a valódi természetvédők lejáratása a legmocskosabb eszközökkel, és valószínűleg megpróbálnak felfuttatni természetvédőnek látszó, de valójában a kormány érdekeit szolgáló aktivistákat és szervezeteket. De környezetvédelmi indíttatású, alapvetően hatalomellenes megmozdulásból ebben az országban egyre több lesz.
via 444
