Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Az ellenzéki pártok másképp látják az előválasztás jövőjét

- Advertisement -

A 24.hu küldött körkérdést az ellenzéki pártoknak, hogy lesz-e a 2021-es előválasztáshoz hasonló esemény Magyarországon – a válaszokból az derült ki, hogy aligha. A vélemények megoszlanak, van olyan párt, amely tovább bővítené a 2021-es modellt, van olyan is, amely szerint az előválasztás vezetett a 2022-es ellenzéki bukáshoz és a Fidesz sikeréhez. Nincs teljes körű egyetértés legalább abban, hogy ezt a „versenyt” meg kell rendezni: ilyen konszenzus ma már nem létezik az ellenzéki pártok között.

Kiderült, nemcsak az előválasztás konklúzióit látják másképp, arról is mutatnak valamit, hogy a kisebb-nagyobb támogatottságú ellenzéki pártok a közeljövőben milyen stratégiát követhetnek majd az összefogás ügyében, illetve tárgyalástechnikai kérdésekben.

Az előválasztásnak voltak pozitív aspektusai:

  • az ellenzék közösen cselekedett úgy, hogy az hetekig folyamatosan napirenden volt, sok százezer embert mobilizált,
  • televíziós viták voltak, amelyekre jó másfél évtizede nem volt példa Magyarországon,
  • a színfalak mögött éles politikai küzdelem zajlott úgy, ahogy egy versengésen alapuló demokráciában szokás.

Kritikusabb hangok is voltak:

  • az ellenzéki pártok tulajdonképpen kidobtak az ablakon közel egymilliárd forintot, ami nem hozott politikai fordulatot a parlamentben,
  • Márki-Zay Péter személye olyan politikai problémát állított elő az ellenzék számára, amelyet végül nem is tudott kezelni.

A következő kérdésekkel fordult a lap az ellenzéki szereplőkhöz:

  1. Támogatják-e, hogy a közeljövőben, de legkésőbb a 2026-os parlamenti választást megelőzően a 2021-ben lebonyolítotthoz hasonló előválasztás történjen az ellenzéki oldalon?
  2. Támogatják-e, hogy bármilyen előválasztás történjen az ellenzéki oldalon az önök pártjának részvételével?
  3. Ha támogatják az előválasztást, de nem pont úgy képzelnék el annak ideális formáját, ahogy az 2021-ben történt, akkor milyen akár elvi, akár praktikus, gyakorlati változásokat szeretnének eszközölni, ajánlani a többi ellenzéki szereplő számára?
  4. Mi az, amit semmiképp nem szabad megismételni a 2021-es előválasztásból?
  5. Mi volt az 2021-es előválasztás legnagyobb tanulsága az önök pártja számára az előválasztás intézményéről?

A kérdésekre az ellenzéki parlamenti pártok közül a Jobbik nem válaszolt.

MSZP: Határozottan támogatják, hogy a 2021-es hasonló előválasztás történjen újra az ellenzéki oldalon. Szerintük „a 2022-es választási kudarcot nem az összefogás és az előválasztás okozta, sőt ezek nélkül az ellenzék az egyéni választókerületekben még azt az eredményt sem érte volna el, amit elért. Úgy gondoljuk tehát, hogy az előválasztás intézménye előremutató volt és bizonyított még akkor is, ha egyes ellenzéki pártoknak most nem érdekük ezt hangsúlyozni.” A 2021-es előválasztás „Magyarország demokratikus történetének egyik legnagyobb akciója volt.”

Párbeszéd: Az „előválasztás – a kivitelezés minden hibájával együtt – a demokratikus ellenzék sikeres politikai projektje volt”, mert a „kétfordulós szavazás lezárultakor – 2021 októberében – az ellenzék támogatottsága meghaladta a kormánypártokét.” Nem zárják ki, hogy a 2026-os országgyűlési választás előtt is lehet olyan helyzet, amelynek során a legjobb politikai megoldás megtalálásához szükség van a választók bevonására, helyi előválasztások megrendezésére. Azonban a párt „elutasít minden olyan politikát, amely kizárólag arra irányul, hogy fideszes stílusban, parancsszóra jelölje ki az ellenzéki térfélen: ki a legnagyobb kicsi.”

Momentum: A kérdést nyitva hagyják, szerintük többféleképp be lehet vetni ezt az eszközt, egyébként is messze van a következő parlamenti választás. Szerintük fontos ellenzéki innováció az előválasztás intézménye, ami választók tömegeit tudta bevonni az ellenzék jelöltjeinek kiválasztásába 2019-ben és 2021-ben is. „Biztosak vagyunk abban, hogy az ellenzéki pártok a választások közeledtével meg fognak egyezni a jelöltek kiválasztásának leghatékonyabb módszerében, legyen az előválasztás, tárgyalás, vagy akár mindkét módszer használata egyszerre, vegyesen.”

LMP: Sok jót nem gondolnak az előválasztásról, a 2022-es országgyűlési választásokból levonták a megfelelő következtetést. Álláspontjuk szerint a köldöknéző politika helyett a valós ügyekre kell koncentrálni, valódi ügyekkel kell megfogni az Orbán-kormányt, ennek pedig nem része egy 3 év múlva esedékes ellenzéki előválasztás kérdése. Ungár Péter szerint a 2021-ben kipróbált formában nem lesz több ellenzéki előválasztás. A politikus hozzátette: a 2021 végén történtek összességében olyan tragédiát okoztak, „amit úgy hívnak, hogy a negyedik kétharmad.”

DK: Szerintük az előválasztás vezetett a 2022-es ellenzéki bukáshoz. 2019-ben tárgyalásos úton döntöttek a helyben induló jelöltekről, és akkor csak ritka kivétel volt 1-2 helyen az előválasztás. E nélkül nyertek több helyen is. A párt „a siker forgatókönyvét szeretné megismételni, nem a kudarcét. Ha a tárgyalásos modell jól működött 3 éve, akkor jól fog működni most is, ezt a modellt kell követnünk, tárgyaláson kell dönteni a közös jelöltekről.”

- Advertisement -
Exit mobile version