Svájc az uniós közös piac előnyeiből profitál, amiért cserébe hozzájárul az európai gazdasági és szociális egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Magyarország mellett az összes 2004 után csatlakozott uniós tagállamot is támogatja, a mostani körben a déli államoknak is küldenek pénzt. 2012 és 2015 között 130 millió frank érkezett Magyarországra.
A következő években 87,6 millió frank, mostani árfolyamon majdnem 34 milliárd forint érkezik hozzánk Svájcból, aminek a nagyobb részét a vízhálózat korszerűsítésére szánják (6,5 milliárd forintot). Ezt a támogatást a magyar állam további hatmilliárddal egészíti ki. További hét fejlesztési program szerepel a körben:
- mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatása (5,2 milliárd)
- energiahatékonyság, megújuló energiaforrások (4,7 milliárd)
- kutatás és innováció (4,2 milliárd)
- kisebbségek és hátrányos helyzetű csoportok (4 milliárd)
- szakképzés (3,6 milliárd)
- egészségügy és szociális védelem (3,2 milliárd)
- emberkereskedelem elleni küzdelem (800 millió)
Tavaly novemberben írta alá Navracsics Tibor miniszter a megállapodást a svájci nagykövettel, azonban a pályázati felhívásokat még nem tették közzé.
Az előző támogatási ciklusban a pénz egy részét (kevesebb mint 5 százalékát) civil szervezetek osztották szét Magyarországon. Ilyen most nem lesz, mindent kormányzati szervek intéznek.
Orbán Viktor személyesen adott utasítást arra, hogy ellenőrizzék az Ökotárs Alapítványt, amely kezelte a civil pályázatokat, benne a norvégok és a svájciak pénzével. Móra Veronikát, a szervezet vezetőjét rendőrök vittél el – az ügyészség egy évvel később nem talált törvénytelenséget. Azonban a kormányzati ellenőrzés miatt hónapokra leálltak a kifizetések, és végül mindenki belement, hogy Svájc inkább a kormány által felügyelt Széchenyi Programirodának utalja a pénzt.
A rákövetkező években a kormány írt szépeket az Ökotársról, majd 2021-ben, amikor a második körben megfeneklettek a norvég tárgyalások, a kormány visszatért a korábbi állásponthoz: „a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit” elfogadnának a civil alap lebonyolítójának, „Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez”. Ezen előzmények után fogadták el a svájciak, hogy a második támogatási időszakban egyetlen forintról se döntsenek kormányfüggetlen civilek.
„Svájc rendszeres eszmecserét folytat az Európai Bizottság és az EGT/Norvég Mechanizmus képviselőivel. Svájc azonban önállóan dönt a partnerországoknak nyújtott támogatásáról. Az együttműködés alapja a közösen elfogadott elvek, amelyeket a kétoldalú végrehajtási megállapodásokban rögzítenek” – válaszolták arra a kérdésre, hogy figyelembe vették-e, hogy Norvégia épp azért állt el a támogatástól, mert a kormány keresztbe feküdt a legjobbnak ítélt független konzorciumnak. Ráadásul Svájc akkor írta alá az új megállapodást, amikor az uniós források egy részét jogállamisági problémák miatt nem adják oda Magyarországnak.
