-vélemény-
A múlt csütörtökön a Fidesz-KDNP frakció indítványára a közgyűlés Fidesz-KDNP többsége megszavazta, hogy a jövőben ne minden szabályosan megírt és időben benyújtott képviselői kérdés kerüljön automatikusan napirendre, mint eddig. Nemcsik Mátyás frakcióvezető-helyettes azzal indokolta szóban az anyagot, hogy a megküldött előterjesztések tanulmányozásakor látta, hogy Tóth Szilárd ellenzéki képviselő „szőnyegbombázásba” kezdett és csipp-csupp ügyekkel köti le a testület és a hivatal energiáját. Hiszen ezeket az ügyeket a háttérben is meg lehetne oldani az illetékesekhez fordulva. Felu György alpolgármester hozzászólásában elmondta, hogy sokkal fontosabb ügyekben zárt ülésen pillanatok alatt döntenek, amikor pedig a nyilvánosság előtt zajlik a vita, akkor fél órákon keresztül is szó tud lenni a semmiről. Szerinte azért van döntés egyszer gyorsan, másszor lassan, mert az előbbi esetben a televízió nem közvetíti az ülést, míg utóbbi esetben igen. És ilyenkor hajlamosak egyesek politikai aktivistaként szerepelni.
Az alpolgármester érvelése talán megvilágítja a kormányoldali kezdeményezés lényegét. Ha az ellenzék túl sokat szerepel és beszélhet, és ezt bárki figyelheti akár a telefonján is, akkor talán praktikus lehet korlátozni ezt, ugyanakkor mindezt célszerű becsomagolni annak a látszatát keltve, hogy a kormánypárti képviselők megkímélnék a nézőket és a hivatal munkatársait attól, hogy a csipp-csuppnak tartott ügyekben válaszokat kelljen megfogalmazni, megírni, felolvasni, szavazni ezekről és így tovább. Majd ha az ellenzéknek nem tetszik, hogy csorbulnak a lehetőségeik, és kérik, hogy ne legyen szavazás a módosításról, akkor mondd azt, hogy az ellenzék csak játssza a demokratát, közben nem is az, hiszen a demokráciában vannak szavazások, és tiszteletben kell tartani azok eredményét. És az ellenzék demokráciája szavazásmentes lenne. Merthogy valami ilyesmit mondott A Fidesz-KDNP frakcióvezetője, persze nem ezekkel a szavakkal.
Csakhogy egy demokráciában az sem túl szimpatikus, ha az eddigi -ráadásul jogszerű- szabályozást felülírja a többség saját akaratának és erejének okán, akkor, amikor egyébként egy ellenzéki képviselő a szabályoknak megfelelően élt a kérdésfeltevés lehetőségével. Hogy ezt ritkán vagy gyakran tette, azt szintén el kell viselnie és fogadni azoknak, akik szerint ezek csak csipp-csupp ügyek és viszik az időt. Ha már demokráciát emlegetünk. Dobos József ellenzéki képviselő szerint is túltolta képviselőtársa a kérdéseket, és ígéretet tett, hogy majd ezt kezeli a frakciójuk, de emiatt ne kelljen már változtatni a közgyűlés működési szabályzatát. Amely változtatás a jogi végzettségű, ellenzéki Vancsura István szerint szembemegy a törvénnyel, hiszen abban nincsenek szűkítési lehetőségek. Hogy ez így van-e, talán kiderül, ha az ellenzék törvényességi felülvizsgálatot kér, amin -úgy hírlik- gondolkodik.
Tóth Szilárd, akit mintegy véres kardként hurcoltak végig a díszteremben, maga azzal kérdőjelezte meg a -lényegében- miatta eszközölt változtatást, hogy ez teljesen ellenes a nyilvánosság elvével.
Tóth Sziltárdnak igaza lehet. Az egész közgyűlési munkát (kivéve a zárt ülést, amit tilos közvetíteni) pontosan azért közvetíti (még) a televízió, hogy bárki hallhassa, láthassa, miről van szó -jobb esetben- a kecskemétiek érdekében. Ha már eleve oda nem kerülhetnek be azok a témák, amelyeket a jelenlegi Fidesz-KDNP többség nem tart indokoltnak, akkor ezek a nyilvánosság kikerülésével intéződhetnek csak a háttérben. Persze nem a nyilvánosságon múlik, hogy például egy veszélyes járdaszakaszt felújítanak-e. Mert a lényeg, hogy megtegyék. De a közvéleménynek joga lehet tudni, hogy ki intézkedik, mit intézkedik, mikor intézkedik. Mert a nevében is olvasható: képvisel. És amikor egy képviselő egy közösséget érintő problémával fordul a testülethez, akkor éppen nem politikai aktivistát játszik, hanem képviseli a választóit. Ha ő ezt nyíltan teszi, amit megengednek a jogszabályok, akkor ezt el kell fogadni és tudomásul kell venni, nem pedig megváltoztatni úgy a jogszabályt, hogy ez már ne minden esetben legyen lehetséges. Mert lehet, hogy az összképet tekinte egy ilyen felújítás csipp-csupp ügynek tekinthető, de egy kisebb közösségnek, amelyik naponta jár ezen az útszakaszon, esetleg nagyon is fontos kérdés lehet.
De akkor nézzük meg, mire is gondolhatott az előterjesztések tanulmányozása után Nemcsik Mátyás, amikor szőnyegbombázásra gondolt. Tóth Szilárd ellenzéki képviselő a következő kérdéseket tette fel a legutóbbi közgyűlésnek március 22-én megírva azokat. Amely után, március 27-én írta meg a Fidesz-KDNP frakció a módosító indítványt:
- A Ceglédi út és Bethlen körút négysávosításával kapcsolatban folynak-e egyeztetések? (válasz: nem)
- Folynak-e egyeztetések a Hegedűs köz temetők mögötti szakaszának felújításáról? (válasz: nem)
- Folynak-e egyeztetések a Kada Elek utca felújításának újabb üteméről? (válasz: nem)
- A Kandó iskola és a Mintakert közötti elhanyagolt terület kihez tartozik? Mit tehet az önkormányzat, hogy az elhanyagolt állapot megváltozzon és hajléktalanok ne járjanak oda? (válasz: önkormányzati terület, amelyről egy épület szabályosan lett elbontva. Az iskola parkolóként használhatja. A Kik-For Kft. kezeli, amely a helyszíni bejáráson nem látott ott hajléktalanokat.)
- Folynak-e egyeztetések a Kaszap utca és a Bethlen körút veszélyes járdaszakaszainak felújításáról? (válasz: nincsenek egyeztetések, de kijavítják a rossz szakaszokat, amint lesz rá forrás.)
- Mi lesz a Tüdőkórház épületével és a telekkel? Folytat-e egyeztetéseket az önkormányzat és megakadályozható-e az omlásveszély? (válasz: az ingatlan a KÉSZ érdekeltségében van. Az önkormányzat nem mérheti fel így az állapotát. Közterülettel nem érintekzik, ezért balesetveszély okán sincs intézkedési jogköre)
