A Móra Ferenc Múzeumban a hét végén nyitják meg az agyagkatonák tárlatát, amelyen a több mint kétezer évvel ezelőtt elhunyt első kínai császár síremlékét őrző szobrok jellegzetes darabjai láthatók. A nyáron pedig a Sanghaji Múzeum kincseiből állítanak ki mintegy százharminc darabot, köztük egy féldrágakő jáde-páncélt, amely a hiedelem szerint a túlvilágon védelmezte az uralkodót. Az ilyen műtárgyak kölcsönzése sokrétű szervezést igényel, mert Kína különösen vigyáz a műkincseire.
A szegedi múzeumnak külföldi elismerést és szakmai rangot jelent ez a kiállítás, mert a kínaiak előbb szigorúan ellenőrzik, hova kerülnének a műtárgyaik. Egy ilyen nagyságrendű kiállításokhoz általában több éves előkészítő munkálatokra van szükség.
Mintegy ötven katonaszobrot és két lovat láthat a közönség Szegeden, amik az ókori darabok pontos másolatai. Az agyagkatonák szállítása igen nehéz feladat, mert egy-egy szobor 130-140 kilós, egy cserép-ló súlya pedig 300 kiló is lehet. A szobrok egyik különlegessége, hogy látható, a testük a lábuktól a fejük felé haladva egyre alaposabban kidolgozott.
A kiállítási darabok értékeivel arányosak a biztosítási és a szállítási, valamint a szervezési költségek is, ami azt jelenti, hogy az ókori Kína világát bemutató tárlat több tíz millió forintjába kerül a szegedi múzeumnak. A szervezők remélik, hogy gazdaságos lesz a tárlat, ami azt jelenti, hogy az év végéig sok tízezer látogatóra számítanak. Ez a várakozás nem alaptalan, mert a Móra Ferenc Múzeum a korábbi években több olyan sikeres kiállítást is tartott, amelyen százezer fő felett volt a látogatók száma.
via Telex