Az elmúlt három évben minden kecskeméti rablás tettesét elfogták a rendőrök, ebben nem kis szerepet játszik az egyre kiterjedtebb térfelügyeleti és rendszámfelismerő kamerarendszer. Kecskeméten Szegedhez képest több mint háromszor több kamera van felszerelve az utcákon, tereken, főbb utak mellett.
Március 3-án a Kuruc körúton egy idős férfit azzal fenyegetett meg egy rabló, hogy leszúrja, ha nem adja oda értékeit, majd némi dulakodás után földre esett áldozatától elvette a táskáját. A nyomozóknak a térfigyelő kamerák felvételeit elemezve sikerült beazonosítaniuk a feltételezett elkövetőt, akinek a kezén a rablás után alig 48 órával kattant a bilincs.
Március 31-én egy 78 éves asszony válláról rántotta le a táskáját egy útonálló, a hölgy elesett és könnyebben megsérült. Szerencsére megőrizte a lélekjelenlétét, így a rabló ruházatáról jó leírást tudott adni, emellett a menekülő támadót többen is megfigyelték. A zsaruk forrónyomon kezdhették meg az adatgyűjtést, amely gyors eredményt hozott. A sértett és a tanúk elmondása alapján a rendőrök a térfigyelő kamerák felvételein kutattak a gyanúsított után, és a videókat elemző nyomozók közül többen azonnal felismerték a feltételezett tettest, akit pár napon belül elfogtak.
Április elején pedig arról számolt be a rendőrség, hogy körözés után Németországban találtak rá egy férfira, aki még tavaly márciusban arcát eltakarva rabolt ki egy kecskeméti dohányboltot, az alkalmazottat egy fegyvernek látszó tárggyal megfenyegetve. A rendőrök ebben az esetben a Kecskeméti Városrendészet közreműködésével, ugyancsak a városban található térfigyelő kamerák segítségével azonosították be a tettest.
Ez csak három eset a közelmúltból, de azért jól illusztrálja, hogy a rendőrségnek manapság mekkora segítséget jelenthetnek a köznyelvben térfigyelőnek, hivatalosan térfelügyeletinek nevezett kamerák felvételei.
Minden rablót elkaptak
Csurka Gyula alezredestől, a Kecskeméti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetőjétől megtudtuk: az elmúlt három évben a városban történt rablások százszázalékát felderítették, és ehhez jelentősen hozzájárultak a kamerák. Beszerzésüket és kihelyezésüket egyébként a Kecskemét Közbiztonságáért Közalapítvány finanszírozza, a helyszínekre a rendőrség tesz javaslatot, ezekről pedig a város képviselő-testülete szavaz, általában egyhangúlag meghozott döntéssel.
Csurka Gyulától igyekeztünk megtudni, mely városrészekben lenne még szükség kamerákra, hogy még sikeresebb legyen a bűnüldöző szervek tevékenysége, de erre – érthető rendőrszakmai okokkal indokolva – nem adott konkrét választ, mondván, ne adjunk tippeket a betörőknek, tolvajoknak, hol érdemes “dolgozniuk”. Mindenesetre véleménye szerint a város élen jár a téren, igen szépen lefedett kamerákkal. Ezt alátámasztják a police.hu-n az egyes rendőr-főkapitányságok által a kamerákról közzétett nyilvános listák.
A legfrissebb adatok szerint Kecskeméten 462 térfelügyeleti kamera van, ebből 79 alkalmas a rendszám felismerésére. Ezzel szemben más közeli megyei jogú városokban vagy megyeszékhelyeken sokkal kevesebb a kamerák száma: gyűjtésünk szerint Szegeden 128, Debrecenben 249, Szolnokon 102, Dunaújvárosban 65 (Békéscsabáról nem találtunk adatot). Fontos tudni, hogy a térfigyelő kamerák felvételeit 30 napig lehet tárolni. A rendőrség a nyomozás sikeressége érdekében lefoglalhatja a magántulajdonban lévő kamerák által rögzített anyagot is.
Fel is kell ismerni a gyanús alakot
„Az még nem elég, ha látunk egy illetőt a felvételen, hiszen senki nem úgy sétál el a kamera alatt, hogy bemutatja a személyi igazolványát. Be is kell tudnunk azonosítani. Ez a helyi bűnelkövetők esetén egyszerűbb dolog, hiszen jó részüket a nyomozók már ismerik – korábbi eljárások miatt. Nehezebb a felderítés – természetesen egyáltalán nem lehetetlen – ha távolabbi településekről érkeznek a betörők, rablók, és Kecskemét esetében ezzel is gyakran számolni kell” – hangsúlyozza Csurka Gyula.
Kérdésünkre elmondta: egy kamerafelvétel még nem elégséges bizonyíték a bíróságon, mindenképpen szükséges más adatokkal alátámasztani. Viszont kiindulópontnak jó lehet, hiszen a kamerák révén feltérképezhető, a gyanúsított milyen útvonalon érkezett a tetthelyre, és merre távozott; ennek mentén-közelében is lehet keresni nyomokat.
Az alezredes elmondta, az alapítvány a rendelkezésre álló pénzügyi keretből a lehető legjobb minőségű eszközöket szerzi be. A kamerák által szolgáltatott képek egyre jobb felbontásúak, már rég nem arról van szó, hogy „hangyaháborúból” kell valamilyen eredményt produkálniuk a rendőröknek. A felvételek arra is alkalmasak, hogy az arcképelemzők ennek alapján rákeressenek valakire a bűnügyi nyilvántartásban, és ha megtalálják, az már nagyot lendíthet a nyomozáson.
A rendszámfelismerő kamera is sokat segít
De vajon a rengeteg felvétel feldolgozására van-e elég embere a rendőrségnek? A bűnügyi osztályvezető erről úgy véli: „az adatmennyiségtől nem kell félni”. Akkor van baj, ha nincs semmilyen nyom.
„A kollégák nagyon értik a kameraelemzést, teljesen a mindennapjaik részévé vált a közterületi bűncselekmények felderítésében. A főkapitányságon belül több végpont is található, amelyeken meg lehet nézni a kamerák képeit. Ha valahol történik egy bűncselekmény, egy telefonos applikáció révén azonnal tudjuk, melyik felvételén látható esetleg az elkövető, így még gyorsabban elkezdhető a nyomozás” – magyarázza Csurka Gyula.
Arra ritkán van példa, hogy a monitort nézve a rendőrség vagy a városrendészet munkatársa éppen lát egy rablást vagy egy garázdaságot. Viszont arra is jók a kamerák, hogy egy főtéri, nagyobb tömeget vonzó rendezvényt élőben kövessenek, és gyorsabban tudjanak reagálni, ha bármilyen bűncselekmény történik.
A rendszámfelismerő kamerák révén a városi kimenő és bemenő forgalmat is jól fel tudja térképezni a rendőrség, és ez az „utazó bűnözők” megtalálásában ugyancsak hatékony fegyver. Hiszen gyorsan le lehet szűrni akár egy adott hétre visszamenőleg, mely autók azok, amelyek rendszeresen járnak egy adott útvonalon, és melyek tűnnek fel váratlanul csak egy napra.
