A fővárosiak nettó átlagkeresete 72 százalékkal haladta meg a legrosszabbul kereső Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei munkavállalókét az idei év első negyedévében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Bács-Kiskun vármegye a rangsor közepén foglal helyet.
A bérkülönbség továbbra is hatalmas Magyarországon, a listavezető fővárosiak nettó átlagkeresete 42 százalékkal haladta meg a Bács-Kiskun vármegyei munkavállalókét 2023 első negyedévében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A budapestiek kedvezmények nélkül számított nettó átlagbére 444 491 forint, míg Bács-Kiskunban 311 089 forint volt, utóbbi 13 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A fővárosi átlagkereset 72 százalékkal haladta meg a legrosszabbul kereső Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei munkavállalókét és 22 százalékkal az országos átlagot (362 900 forint).
A nettó átlagkereset az idei első negyedévben vármegyénként:
- Budapest: 444 491 forint
- Győr-Moson-Sopron: 400 753 forint
- Komárom-Esztergom: 359 376 forint
- Fejér: 350 788 forint
- Pest: 331 685 forint
- Heves: 330 167 forint
- Vas: 327 631 forint
- Veszprém: 323 800 forint
- Tolna: 318 123 forint
- Bács-Kiskun: 311 089 forint
- Hajdú-Bihar: 309 032 forint
- Csongrád-Csanád: 308 295 forint
- Baranya: 304 331 forint
- Jász-Nagykun-Szolnok: 293 342 forint
- Zala: 292 609 forint
- Somogy: 291 300 forint
- Borsod-Abaúj-Zemplén: 288 385 forint
- Nógrád: 278 565 forint
- Békés: 272 463 forint
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 258 910 forint
A visszafogottabb béremelések és a kimagasló infláció hatására a nettó reálkeresetek több mint 7 százalékkal csökkentek az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ha ezen felül a 2022 februárjában a honvédelemben és rendvédelemben kiosztott, úgynevezett fegyverpénz hatását is figyelembe vesszük, akkor még nagyobb az idei értékvesztés, közel 12 százalékos.
A keresetek amúgy az elmúlt évben minden vármegyében nőttek, ám kiemelkedő mértékben Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset a 2022. első negyedévi 343 ezerről az idei első negyedévre 17 százalékkal, 400 ezerre nőtt. Magas bérnövekedés jellemezte Komárom-Esztergom és Pest vármegyéket is, ahol szintén jelentős az iparban alkalmazásban állók aránya.
Szerényebb mértékű növekedés történt a kisebb ipari bázissal és/vagy a költségvetésben dolgozók magasabb arányával jellemezhető Csongrád-Csanád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyékben, illetve a magas nominális átlagkeresetű Budapesten is (a fővárosban a nettó átlagkereset 425 ezerről 444 ezerre nőtt).