A városban való száguldozásnak, utcai versenyzésnek véget kell vetni – ebben közmegegyezés lehet Kecskeméten (is). A módszerek változatosak, de az biztos, hogy a hatóságok erősen rámentek a tuningolt, átalakított (vagy csak annak vélt) autók kiszűrésére is. A hírös városban volt több rendőrségi razzia, ami vélhetően találkozik a lakosság döntő részének egyetértésével, az már viszont sok autótulajdonost felháborít, hogy csak külsőleg átalakított parkoló autójukról névtelen bejelentők vagy a Városrendészet munkatársai készítenek fotót, és ez alapján berendelést kapnak műszaki vizsgára a közlekedési hatóságtól. Az ügy egy ellenzéki képviselő felszólalása nyomán az Országgyűlésben is előkerült.
Razziák Kecskeméten és a pesti baleset, amely ismét a tuningautókra irányította a figyelmet
A kiskörúti száguldozás régóta jelentkezett problémaként Kecskeméten, a magukat versenyzőnek képzelő sofőrökről mi is többször írtunk, és videókat is közzétettünk, köztük egészen elképesztőket.
A jelenség visszaszorítása ellen 2023 nyarán erőteljesen fellépett a rendőrség: miután az 50 km/órás sebességkorlátozást a Városrendészet javaslatára egyes szakaszokon este 10 óra és reggel 4 óra között 30 km/órás sebességre csökkentették, több mint harminc sofőrt meg is büntettek gyorshajtásért.
Hogy konkrétan hány száguldozó jogosítványát vették el, legalább egy időre nagy eséllyel kiiktatva a forgalomból, arról nem kaptunk adatot. Viszont hogy a gyorshajtás (vagy ittas állapotban a sebesség rossz megválasztása) az utóbbi években is markánsan jelen volt a kecskeméti kiskörúton, annak legfőbb „tanúja”, kézzelfogható bizonyítéka a Piaristák terén, a kanyar mellett lévő korlát, melyet 2020 óta legalább fél tucatszor kidöntöttek, letaroltak. „A kecskeméti Bermuda háromszög. Bizonyára valami furcsa parajelenség áll annak a hátterében, hogy ebben a kereszteződésben a száguldó autók kormányai gyakran a korlát felé veszik az irányt” – jegyezte meg egy alkalommal némi szarkazmussal a pótlásról mindannyiszor gondoskodni kénytelen Városüzemeltetési Nonprofit Kft.
A 2022 júliusában tartott közmeghallgatáson ugyancsak a száguldozó autósokra és az általuk okozott zajra panaszkodtak a főtéren, egész pontosan a kiskörút melletti Szabadság téren lakók.
Az utcai versenyzést sokszor összekötik a tuningolással, és ennek nyilván nem csekély valóságalapja van. Még jobban ráirányította a figyelmet az autók illegális átalakítására a 2023. július 1-jén a fővárosban, az Árpád-hídon történt tragikus baleset: egy információk szerint spontán verseny során, extrém gyorshajtás közben egy – mint később kiderült, tuningolt – Mercedes sofőrje elvesztette az uralmát az autó felett, többször megpördült, és átszakítva a szalagkorlátot, elgázolt egy biciklist a kerékpárúton. A 26 éves fiatalember életét már nem tudták megmenteni. Vélhetően ez az eset is közrejátszhat majd abban, ha valóban jelentősen szigorítják az autók egyedi átalakítására, tuningjára vonatkozó szabályrendszert, mint arról már szóltak a hírek.
Kecskeméten egyébként a budapesti baleset előtt is tettek lépéseket az illegálisan átalakított járművek kiszűrésére. 2023 június elején egy hétvégi razzián a közlekedési hatóság a mobil műszaki vizsgálóállomását az egyik bevásárlóközpont parkolójába telepítette, és több olyan járművet is találtak a rendőrök, amelyet a kormányhivatal munkatársai a közlekedésre alkalmatlannak minősítettek.
Júliusban pedig egy este-éjjel nyolc órán keresztül, este 8-tól hajnali 4 óráig fokozott létszámban tartottak akciót a zsaruk, a kormányhivatal járműforgalmi osztályával közösen, szintén a mobil műszaki vizsgálóállomás „bevetésével”. Ekkor négy kiszűrt kocsi volt az eredmény. Nem mellesleg hat sofőrnél pozitív értéket mutatott a szonda, egyiküknek érvényes vezetői engedélye sem volt, ezért őt őrizetbe vették. Egy másik ittasnak a járműve volt kivonva a forgalomból, ezért lefoglalták a rendszámtábláit és helyszíni bírságot szabtak ki a rendőrök.
Senki nem vonja kétségbe, hogy ezek a többi közlekedő biztonsága érdekében történő, indokolt intézkedések. Ugyanakkor a tuningolás ellenőrzése terén vannak jelei túlkapásoknak is, amelyek olyanokat sújtanak, akik csak külsőleg szépítgetik járgányukat.
Névtelen bejelentő nyomán rendelték be a kabriót
Nem várt levelet hozott a postás még 2023 novemberében kecskeméti olvasónknak: mint a névtelenséget kérő úr elmondta, a megyei kormányhivatal közlekedési és műszaki engedélyezési főosztálya 15 napos határidővel felszólította, hogy Opel X-C/Roadster Tigra típusú kabrió autójával jelenjen meg műszaki vizsgára a közlekedési hatóság Szent István körúti vizsgálóállomásán. Az indoklás szerint a hatóság egy ismeretlen bejelentő által tett közérdekű bejelentés alapján informatikai úton ellenőrzés alá vonta a gépkocsi 2023 februári időszakos műszaki vizsgálatát, és alapos gyanú merült fel, hogy nem felel meg a hatályos műszaki előírásoknak, valamint az 1990-es KöHÉM rendelet szerinti komoly vagy veszélyes hiányossággal rendelkezik, ez a hiányosság pedig: engedély nélküli jármű-átalakítás.
Olvasónk kijelentette: autóját rendszeresen használja a forgalomban, eddig minden rendben volt vele, átment a műszaki vizsgákon. Az Opellel gyorsulási versenyen soha nem vett részt, és nem is szeretne. A kocsin kizárólag optikai kiegészítő elemek vannak (a gyárinál jobb minőségűek), amelyeket csak azért szereltetett fel hivatalos módon, karosszéria kisiparos mester rokonával, hogy az Opel jobban nézzen ki, a motorhoz hozzá sem nyúltak, teljesítmény tuningolás egyáltalán nem történt. Konkrétan az első és a hátsó lökhárítóra, valamint a küszöbökre került toldat, emellett a hűtőrácsot cserélték ki, a fényszórókra ragasztottak öntapadós toldatot, továbbá beépítettek a karosszériába egy toronymerevítő elemet, amely esetleges balesetekre gondolva biztonságosabbá teszi a kabriót.
Azt is kiemelte, hogy minden alkatrész Németországból származik, a rendelésekről van számla és minden elemhez eredeti, német nyelvű TÜV-tanúsítvány is, általában azzal a megjegyzéssel, hogy a forgalmi engedélybe nem kell bejegyeztetni, csak a műszaki vizsgán kell bemutatni (a német nyelvűségnek még fontos szerepe lesz az ügyben).
Olvasónk a levél kézhezvételének napján órákig nyomozott az interneten, miért is rendelhették be autóját. Mint elmondta, a 28 ezer tagot számláló Elég!! a tuning autók zaklatásából! privát Facebook csoportban már többször olvasott arról, hogy Kecskeméten – de más városokban is – a közterület-felügyelőknek, városrendészeknek kiadták feladatként, hogy ha átalakított autót látnak, fotózzák le és értesítsék a közlekedési hatóságot. Azt gyanítja, nagy valószínűséggel ő is egy ilyen intézkedésnek-fotózásnak köszönhette a kötelezést, magyarán az „ismeretlen bejelentő” akár a Városrendészet lehetett.
Mindenesetre az úr egy pillanatig sem akart kibújni a dolog alól, már másnap bement a vizsgálóállomásra, hogy megkérdezze, mi ez az egész.
„Úgy vettem észre, hogy az ott dolgozók nem örülnek, hogy ilyen ügyekkel kell foglalkozniuk. Azt nem tudtam meg, ki, mikor és hol fotózta le az autómat, de azt közölték, minden kicserélt és átalakított alkatrészről kell a számla, aztán papír, hogy szakképesített szerelő szerelte fel – még az öntapadós toldatot is – és a TÜV-tanúsítvány. És ami a legfontosabb, egyben számomra a leginkább felháborító: a német tanúsítványok hivatalos, fordító által készített magyar fordítását is le kell adni, amiről a kocsi tulajdonosa vagy üzembentartója köteles gondoskodni. Ez esetemben több mint 200 ezer forintba került, hiszen hat okmányról van szó, és egyik sem sajtcetli méretű, sok szöveget tartalmaznak. Maga az átalakítási engedély kérelem nem veri a földhöz az embert, 12 600 forint, ezzel nem is lenne gondom. De hogy egy uniós ország eredeti tanúsítványa nem elég jó itthon, ez számomra nonszensz” – vélekedik olvasónk.
Az meg külön kiverte nála a biztosítékot, hogy állítása szerint utánaérdeklődött a dolgoknak a Pest megyei közlekedési hatóságnál, és kiderült, ott elfogadják a német nyelvű tanúsítványt. Csakhogy mindenkinek a lakhely szerint illetékes hatósággal kell intéznie az ilyen jellegű ügyét, és mivel olvasónk kecskeméti, így nem úszta meg a fordítás tetemes költségét. Ugyanis rááldozta a pénzt, mert különben ki kellett volna vonnia a forgalomból a gépkocsit (vagy eredeti állapotára visszaalakítani).
Ezekután már felgyorsultak a dolgok, olvasónk a levélben jelzett 15 napos határidőt betartva, szabálykövetően jelentkezett az összes bekért papírral. A hatóságnak egyébként hat hét ügyintézési idő állt volna rendelkezésre az elbírálásra és átalakítás engedélyezésére (pontosabban itt jóváhagyására), de olvasónk szerint készségesek voltak az ügyintézők, gyorsan kiadták az engedélyt, pont mire ment az autó a műszaki vizsgára.
„A toronymerevítő Németországban nem számít engedélykötelesnek, ezért nem is volt hozzá tanúsítvány, ezt jeleztem a hatóságnak. Erről is kellett kérnem egy hivatalos levelet a gyártótól, és a válasz emailt is le kellett fordíttatnom” – tette hozzá a férfi, illusztrálva, hogy azért nem volt ez az egész egyszerű menet.
Így már csak a szigorú hatósági műszaki vizsga várt az Opelre, amely olvasónk szerint kis túlzással olyan, hogy „mindent kétszer megkopogtatnak, az olajat is mikroszkóppal nézik meg”. Ez még közel 30 ezer forint kiadást jelentett, de így végül így minden szabályosan le lett papírozva – igaz, a forgalmiba nem fért bele, így beleírták, hogy az engedélyezett átalakításokat egy külön lap részletezi, amit olvasónknak magánál kell tartania.
„Én értem, és teljesen jogosnak tartom, hogy az átalakításokat engedélyhez kötik. A bajom az az egész eljárással, hogy valaki valahol – legyen akár egy közteres vagy bárki más – lefotózza az autót, mert kívülről olyannak tűnik, mintha tuningolt lenne, és erre következik egy ilyen anyagilag és idegileg is megterhelő eljárás. De ha a motor lenne megpiszkálva – ami a valódi veszélyt jelenti – és egyébként nincs külső átalakítás a kocsin, akkor senki nem veszi észre, nem törődik vele. Pedig mitőlünk, akik csak optikailag tuningolunk, tényleg nem kellene tartani” – mondta olvasónk.
Ő olvasott olyan ügyekről is a már említett Facebook-csoportban, amikor valaki úgy kapott az autóját berendelő levelet, hogy a kocsi már hónapok óta a ház előtt állt, lévén működésképtelen. Más pedig csak a gyáritól eltérő felnije miatt.
Szerinte az is több mint fura, hogy egy 1990-es jogszabály jelenti az alapját az intézkedéseknek – hiszen 34 éve még leginkább Ladák, Wartburgok és régi Skodák futottak az utakon. És nem érti azt sem, hogyan lehet, hogy a közlekedési hatóság nem azonos módon jár el országosan: az egyik megyében elfogadja az eredeti külföldi tanúsítványokat, a másikban viszont lefordíttatják a tulajdonossal?
Ez a helyzet szerinte még sok félreértéshez és – legalábbis a nem száguldásra, hanem a küllemre hajtó tulajdonosoknál – problémához vezethet majd. A boltokban ugyanis rengeteg alkatrészhez adják a német TÜV-papírt, a vevő örül, mert azt hiszi, így minden rendben van, felszerelteti a toldalékot – ha nem kellően előrelátó, saját maga vagy barátja segítségével – aztán majd azzal szembesül, hogy valaki névtelenül bejelentette és fizethet százezreket a fordításra. Ő pont emiatt is kereste meg szerkesztőségünket, hogy felhívja a figyelmet erre az anomáliára.
Az „autósüldözés Mekkája” Kecskemét a jobbikos képviselő szerint
„Kecskemét városa úgy került be az autóstörténelembe, máshogy nem is tudjuk definiálni, hogy talán az autósüldözés Mekkája lett” – így kezdte meg felszólalását az Országgyűlésben még december 13-án Bencze János, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Elmondta, hogy sokan keresték meg autóskörökből, miszerint a közlekedési hatóság egy rendkívüli műszaki felülvizsgálatra hívta be autójukat, és állította, hogy sok dokumentumon a Kecskeméti Városrendészet szerepelt mint bejelentő, feljelentő, mert szerintük az autó nem felel meg a közlekedés feltételeinek. Többről megnézte a fotót a Jármű Szolgáltatási Platformban, „egy sem lepukkant, lerohadt autó, teljesen normális állapotúak. Amikor fölhívtam a tulajdonosokat, ők elmondták, hogy az ő autójukat parkolás közben fényképezték le, a házuk előtt fényképezték le, és mindenféle okkal hívták be őket”, amit Bencze János az autósok vegzálásának tart. Ezért megkereste a Kecskeméti Városrendészetet, a közlekedési hatóságot és a belügyminisztert is, hogy tisztázza, „milyen alapon működik ez a feljelentgetős rendszer”.
Parlamenti beszédében elmondta, és kérdésünkre is kijelentette: az teljesen normális, ha a közlekedési hatóság emberei vagy a rendőrség szakemberei menet közben megállítanak és ellenőriznek egy autót, mert felmerül a gyanú, hogy tuningolt. De úgy véli, ház előtt vagy a bevásárlóközpontnál lefényképezett autókat behívni az ötvenes évekre jellemző módszer.
„Én nem a megnövelt teljesítményű, porig ültetett autók ellenőrzése ellen emeltem szót, hanem azoknak a védelmében, akik akik csak külsőleg alakítják át a gépkocsit, aztán retorziók érik őket, mert lefotózták az autót az utcán, vagy akár az udvarban. Ha illegális versenyzőket kamerafelvétel alapján beazonosítanak, vagy esetleg tetten érik őket, akkor az teljesen rendben van. De az abnormális vegzálás, ha álló, parkoló autót lefotóz a közterület-felügyelő, mert kinézete alapján úgy gondolja, hogy tuningolt” – hangsúlyozta Bencze János a Kecsupnak adott nyilatkozatában.
„Sok esetben olyan átépítésekről van szó, amely számos uniós országban nem is minősül annak – itthon pedig üldözik a tulajdonost emiatt. Több mint 30 fölötti olyan panaszt kaptam, amikor a tulajdonos azt mondta, úgy érzi, semmilyen illegális átalakítást nem végzett a kocsin, és nem is versenyzett az utakon” – mondta az országgyűlési képviselő.
Állítja, olyan kecskeméti hölgy autós is megkereste sérelmével, akinek az autója 2021-ben lett honosítva már átalakított formában, spoilerekkel, toldatokkal, és azóta nem változtatott rajta semmit, az elmúlt két évben ugyanilyen formában átment egy műszakin is, a közelmúltban viszont egy névtelen bejelentés nyomán megbukott a vizsgán.
„Másik autós elmondása szerint egy 1.6-os benzines Opel Vectra-ja volt, versenyzésre teljesen alkalmatlan, alig gyorsul, a tipikus ‘kőműves autó’, de addig kerestek benne hibát, míg végül kitalálták, hogy többek közt a hátsó szélvédőn tilos matricának lenni, mert zavar a kilátásban” – részletezte Bencze János, aki szerint teljesen feleslegesek ezek az intézkedések, mert gyakran ártalmatlan autósoknak okoznak kellemetlenséget, az „igazi” tuningos autókat pedig alig szűrik ki, hiszen náluk „a titok a lemez alatt van”.
A képviselő közadatkérést kíván benyújtani azügyben is, hogy a Városrendészet milyen szempontok alapján jelentett be szerintük tuningolt autókat, milyen típusú hibákra, átalakításokra vadásztak, és azt is szeretné megtudni, akkor is ilyen alapossággal járnak-e el, ha mondjuk korrózió vagy sérülés miatt nem tűnik megfelelőnek a gépjármű állapota.
A Városrendészet munkatársai oktatást kaptak tuning-témakörben
Bencze János Parlamentben elmondott, napirend után felszólalására egyébként reagált a Városrendészet még ugyancsak decemberben. Német Zsolt, az intézmény vezetője sajtóreggelin mondta el álláspontját az ügyben a helyi sajtónak, ám erre a Kecsupot nem hívta meg. Cikkünk írásakor mi megkerestük, de nekünk nem kívánt nyilatkozni.
Így csak a Hiros.hu és a Keol.hu tudósításaira tudunk hagyatkozni. Az önkormányzati hírportál szerint a Jobbikos képviselőhöz „csak a feltehetően éjszaka Kecskemét útjain rallyzó autósok panaszai jutottak el, a városrendészet információit már nem várta meg”.
A Keol szerint pedig Bencze János „a védelmébe vette a szabálytalanul átalakított személygépjárművek kecskeméti tulajdonosait”.
Mindkét tudósítás külön megemlíti – ezek szerint nyomatékosan elhangzott -, hogy a képviselő által elmondottak nagyon sértőek a Városrendészet munkatársaira és a szervezet vezetőjére vonatkozóan is, sőt a Keol szerint akár „a becsület csorbítására is alkalmas”, mert ők mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el.
A sajtótájékoztatón a Német Zsolt által elmondottakból az tudható meg, hogy egyrészt visszautasította, hogy ők vegzálnák az autósokat. Másrészt nem tagadta, hogy ki akarják szűrni az illegális közlekedési versenyekben résztvevőket.
Úgy véli, a város által létrehozott közbiztonsági egyeztető fórumnak hála Kecskeméten megtalálták a száguldozók elleni fellépés hatékony formáit. Ennek része a már említett kiskörúti sebességkorlátozás, a rendőrök ellenőrzései, razziái.
A közlekedési hatóság pedig oktatásban részesítette a rendőrkapitányság és a városrendészet munkatársait, hogy felismerjék az illegális átalakítás jegyeit. Majd a megszerzett tudás birtokában a városrendészek az ő utasítására kezdték el fotózni „az illegális átalakítással érintett járműveket”, majd a képeket továbbították a közlekedési hatóságnak, mert ők jogosultak arra, hogy a fotók alapján eldöntsék, szükséges-e az időszakos vizsgára történő berendelés. December 21-ig a kecskeméti városrendészek eddig 9 alkalommal éltek jelzéssel, és a jövőben is meg fogják tenni, mert „az a feladatuk, hogy eljárást kezdeményezzenek, amikor törvénysértést tapasztalnak”.
Az nem derül ki a tudósításokból, tipikusan milyen átalakítások miatt tettek bejelentéseket a városrendészek.
Kerekek, lámpák átalakítása-kicserélése és a futómű átalakítása a leggyakoribb
Megkerestük még az ügyben a kormányhivatalt is, ők is megerősítették, hogy a közlekedési hatóság a rendőrséggel és Városrendészettel együttműködve fellép a veszélyes, műszakilag nem megfelelő állapotú, illetve engedély nélkül átalakított járművek forgalomból való kiszűrése érdekében.
„Ha felmerül az alapos gyanú, hogy az érvényes műszakival rendelkező, forgalomban tartott jármű kialakítása szabálytalan, a Közlekedési Hatóság eljárást indít és soron kívüli műszaki vizsgálatra rendeli a járművet. Ha a jármű a vizsgálat során nem felel meg az előírásoknak, a hatóság törli a műszaki alkalmasságát, és az üzembentartónak ki kell fizetnie a vizsgálat díját. Ha az üzembentartó nem jelenik meg az előírt határidőben a műszaki vizsgán, a hatóság kezdeményezi a jármű forgalomból történő kivonását. Emellett az engedély nélküli átalakítás, illetve a műszaki hiányosságok miatt több esetben indul eljárás. Szankcióként a hatóság alkalmazhat figyelmeztetést és akár 1.200.000 forintig terjedő pénzbírságot is„ – közölte a kormányhivatal.
A leggyakoribb jogsértések között említik:
– a gyárilag megadott, alkalmazható méretektől eltérő kerekek felszerelése;
– nem megfelelő világító- és fényjelző berendezések (lámpák);
– a katalizátor leszerelése, a futómű engedély nélküli átalakítása.
Összefoglalva olyan szabálytalanságok, amelyek a jármű közlekedését, láthatóságát, környezetszennyezését kedvezőtlenül befolyásolhatják, akár veszélyeztetve a gépjárműben utazókat és többi közlekedőt is.
A kormányhivatal is azt közölte, hogy a Kecskeméti Városrendészet eddig 9 gépjárműről küldött fotókat, „és valamennyi esetben megalapozott volt a jelzés”. A rendőrségtől is érkeznek jelzések, emellett a közérdekű bejelentések, illetőleg a Közlekedési Hatóság hivatali munkavégzése során tapasztalt jogsértések kivizsgálása is megtörténik.
Rákérdeztünk a Bencze János által említett egyik esetre, de azt válaszolták, nincs tudomásuk olyan külföldről behozott autóról, amelyen 2021-es kecskeméti honosítása óta nem történt átalakítás, de a későbbi behíváson mégis szabálytalannak minősült volna.
„A járművek időszakos műszaki vizsgálatának jogszabályok szerinti lefolytatásáért, a járművek minősítéséért elsősorban a külső vizsgálóállomások tartoznak felelősséggel. Ha egy szabálytalannak minősített autó, később ugyanabban a formájában átmegy a műszaki vizsgán, és az a Közlekedési Hatóság tudomására jut, hivatalból eljárást indít, és a vizsgálóállomás részére bírságot szab ki” – hívta még fel a figyelmet a kormányhivatal.
