Alig öt hónap, és júniusban a kecskeméti választók régi-új képviselőket választanak a közgyűlésbe. A szűk idő ellenére hivatalosan eddig sem a kormánypártok, sem az ellenzéki pártok nem nevezték meg polgármester-és képviselő-jelöltjeiket. Mit tudhatunk ennek ellenére a háttérben már készülődő pártokról, és kik lehetnek a közgyűlési pártok kihívói?
Megismétlődik-e a 2019-es ellenzéki áttörés, vagy a 2022-es parlamenti választásokhoz hasonló totális kudarccal számolhatnak a kecskeméti ellenzéki politikusok, esetleg a kettő közti eredmény születik, és a Fidesz és az ellenzék szinte azonos képviselővel lesz jelen a közgyűlésben? – teszik fel a hipotetikus kérdést egyre sűrűbben a politika iránt még érdeklődők zsugorodó közösségeiben.
Az ellenzékiek fogadkoznak, itt az idő a váltásra, szerintük sokan azt érzik Kecskeméten, a Fidesz 26 éve tartó vezetése alatt a város „elfáradt”. Ezt mutatja a kátyús úthálózat, a karbantartások sorozatos hiánya, az élhetőség háttérbe szorulása; és amúgy is rossz irányba megy az ország, mert sokan megélhetési válsággal küszködnek.
A kormánypártok ellenkezőleg éppen a folyamatosságra építenek, úgy gondolják, a 2019-es ellenzéki áttörés csak pillanatnyi kilengés volt – szerintük ez abból is következik, hogy a közgyűlési ellenzék a váratlan sikerből fakadó előnyöket nem vitte tovább politikai építkezésében. Ebből fakadhat az a választói érzés, hogy a 2024-es választási évre ráfordulva a messze több erőforrással bíró kormánypártokkal szemben sokszínűsége ellenére nem egységesnek és masszívnak tűnő ellenzéki pólus próbál ellenállni – mint ezt érzékelték 2019-ben, amikor a korábban tisztán fideszes 14 egyéni választókerületből hatban a sokpárti ellenzéki Szövetség jelöltjeit választották képviselőjükül.
Polgármester-jelöltek a láthatáron
Aligha lepne meg bárkit, ha a Fidesz-KDNP nem Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert nevezné meg ismét első számú politikai vezetőjéül. Nincs is erre a „váltásra” utaló jel, szemmel látható, hogy a polgármester kommunikációját hosszú időre megtervezték. Előadásokat tart, rendszeresen részt vesz eseményeken, olyanokon is, amik korábban kevésbé voltak fontosak számára; különösen mérhető ez a változás a foci iránt tanúsított érdeklődésében. Feltűnő volt Szemereyné aktivitása a Vacsi közben bezárt Gázló utcai posta ügyében is, aminek újranyitásáért hónapokon át szervezkedett a helyi lakosok támogatását élvező LMP-és Tóth Szilárd képviselő. A Fidesz Budapesten várhatóan márciusig jelenti be a főpolgármester-jelöltjét, ez azt is jelentheti, hogy nagyjából ezzel egyidőben a vidéki nagyobb városokban is megismerhetők lesznek a párt polgármesterjelöltjei.
Az ellenzéki ötpárti (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum) Szövetség a Hírös Városért Egyesület házatáján egyelőre nem látni a felhőket eloszlani. Maradnak együtt az ellenzéki pártok a Szövetségben vagy lesznek, akik külön, pártszövetségben indulnak? – kérdezik az ellenzéki oldal felől érdeklődő választók. Mindez függ attól is, ki lesz a nyertes befutó a házon belüli polgármester-jelöltségért folyó küzdelem végén, és hogy kompromisszumos megállapodás születik-e arról, ki hányadik helyen szerepel a közgyűlési bejutás szempontjából döntő fontosságú kompenzációs listán.
Úgy tudjuk, hamarosan taggyűlésen dönthetnek a pártok delegáltjai a jobbikos Lejer Zoltán és a szocialista Király József polgármester-jelöltsége között. Lejer 2019 után újrázna Szemereynével szemben; ő úgy véli, baloldalról aligha lehet nyerni egy jobboldali városban. Király 2010 óta képviselő; városüzemeltetési tapasztalatára építene, és politikailag arra, hogy hiányzik a város megfelelő üzemeltetése.
A tét jelentős, nemcsak azért, mert aki nyer, az lehet az ellenzéki összefogás első számú jelöltje, hanem azért is, mert eldől, marad egyben a Szövetség, vagy véget ér a még 2018-ban kötött ötpárti együttműködés. A Szövetség szétesettség-képén az bizonyára segítene, ha mielőbb eloszlatná a kételyeket afelől, hogy nem áll fenn a szakadás kérdése, hiszen az összefogás mögött álló öt parlamenti párt megnevezte közös jelöltjeit, és Szemereyné kihívóját.
Ha erre megegyezés hiányában nem kerül sor, akkor sem reális, hogy a kiugrottak ne valamilyen közös formációban induljanak. Akik pártszövetségben méretkeznek meg, arra kell készülniük, hogy annyiszor öt százalékot kell elérni, ahány párt alkotja a közös listát, kivéve, ha négy vagy annál több szervezet indul közösen, mert akkor elég a 15 százalékot megugrani. Mindez addig elméleti spekuláció, ameddig erről a pártok hivatalosan nem nyilatkoznak, és ki nem alakítják kommunikációs stratégiájukat a következő kevesebb mint ö hónapra.
2019-ben Lejeren és Szemereynén kívül még két jelöltre lehetett szavazni, a Mi Hazánk Mozgalom színeiben induló Faragó Dánielre és a független dr. Hegedűs Gábor Imrére. Indulásukat most sem zárhatjuk ki, a Mi Hazánk parlamenti párt lévén várható, de rebesgetik, hogy Hegedűs is ismét próbálkozna, s további civil jelölttel is lehet számolni.
A közgyűlési pártok kihívói
A kecskeméti közgyűlés kormánypárti és ellenzéki pártjainak nem pusztán egymásra kell figyelniük a hamarosan élesbe forduló kampányban, hanem azokra a pártokra is, akik a bizonytalanok mellett a Fidesz és a Szövetség szavazóira is hajtanak.
A 2022-es országgyűlési választás nyertese az ellenzéki szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a jobbikos, hanem a fideszes szimpatizánsok felé is politizál. A párt 2019-ben még nem tudott önálló listát állítani, az idei választáson az volna a meglepetés, ha erre nem kerülne sor. Jelöltjeiket más kecskeméti pártokhoz hasonlóan nem nevezték még meg. Elsősorban az országos támogatottságukból következhet, hogy helyet szerezhetnek a helyi közgyűlésben.
A Kétfarkú Kutya Párt politikusai is ringbe szállnak a mandátumokért, akik korábban azt már kikötötték, a Szövetséggel nem indulnak közösen a DK és az MSZP miatt. Nem zárják ki viszont a pártszövetségben való indulást, ha abban az említett pártokon kívül mások vennének részt. A párt 2019-ben a Mi Hazánkhoz hasonlóan nem tudott önálló listát állítani a szükséges mennyiségű aláírások hiányában. Ebből a szempontból az idei év mérföldkő a kutyapártiak számára, hiszen kiderül, mekkora szervezettséggel bírnak. Ha sikerrel veszik az első akadályt, akkor az ellenzéki pártoknak azzal kell számolniuk, hogy az MKKP akár tisztán egyedül indul, akár pártszövetségben, beleharaphat az ellenzéki szavazótáborba.
Tavaly augusztusban bombaként robbant a hír, amikor a volt szocialista Dobos József önkormányzati képviselő maga mögött hagyta anyapártját és a Szövetséget is. Dobosról heteken át sustorgott a város, hogy vajon igaz-e az, amit Csintalan Sándor mondott, az ex-mszp-és városi elnök a KDNP-hez csatlakozhat. Ezt Dobos és fideszes politikusok is cáfolták. Az egész helyzet viszont azért volt igazán pikáns, mert Dobos dobbantása a Szövetségből nemcsak az ellenzéknek, de a Fidesznek is láthatóan politikailag kellemetlen volt. Egy szocialista a kecskeméti KDNP-ben, illetve a Szövetség soraiban történt korábbi személyi mozgások (előbb Vancsura István kilépett a Momentumból, majd Bodrozsán Alexandra is, aki átlépett a DK-ba, majd Józsa Bálint hagyta ott a Jobbikot, és lépett be a Momentumba) – mindez furcsa képét láttatta az egyébként alig változó kecskeméti pártpolitikának.
Megerősíteni eddig még nem erősítették meg, de eltérő forrásokból az körvonalazódik, hogy Dobos József saját listát állíthat, és mind a 14 egyéni választókerületben jelölteket. A Dobos-lista a Fidesznek kedvezhet, hiszen azok az ellenzéki szavazók, akik elégedettek Dobos munkájával, azoknak a voksaira aligha számíthat a Szövetség.
2023-ban a Polgári Válasz egyszer mutatta magát, amikor a Táncsics Kollégiumból kirúgott lány ügyében rendőrségi feljelentést tett, azóta azonban nem adtak hírt magukról. A KecsUP még tavaly nyáron érdeklődött, készülnek-e a választásra, amire azt felelték, hogy igen, de nem tárgyalnak mással, mert önállóan indulnak. Nem megerősített információk szerint a Polgári Válasz maroknyi közössége Vona Gábor Második Reformkörhöz csatlakozhat.
A 2022-es országgyűlési választáson, ha élőben nem is, de a szavazólapon találkozhattak a kecskemétiek Gattyán György Megoldás Mozgalom nevű pártjával. A párt életjelet azóta Kecskeméten magáról nem adott, de nem elképzelhetetlen, hogy a láthatatlanságból egyszer csak felbukkan.
Frissítés (2024. január 21.):Márki-Zay Péter országjárás keretében járt Kecskeméten még 2023. november végén, ahol Mindenki Magyarországa Néppártjának (MMN) építését folytatta. Úgy tudjuk, a párt a megyében és Kecskeméten is építkezik. Fókuszban az EP választás áll, de nem kizárt, hogy önálló listát állítanak az önkormányzati választáson, ahol nyitottak más ellenzéki pártokkal együttműködni.
