Alig öt hónap, és júniusban a kecskeméti választók régi-új képviselőket választanak a közgyűlésbe. A szűk idő ellenére hivatalosan eddig sem a kormánypártok, sem az ellenzéki pártok nem nevezték meg polgármester-és képviselő-jelöltjeiket. Mit tudhatunk ennek ellenére a háttérben már készülődő pártokról, és kik lehetnek a közgyűlési pártok kihívói?
Megismétlődik-e a 2019-es ellenzéki áttörés, vagy a 2022-es parlamenti választásokhoz hasonló totális kudarccal számolhatnak a kecskeméti ellenzéki politikusok, esetleg a kettő közti eredmény születik, és a Fidesz és az ellenzék szinte azonos képviselővel lesz jelen a közgyűlésben? – teszik fel a hipotetikus kérdést egyre sűrűbben a politika iránt még érdeklődők zsugorodó közösségeiben.
Az ellenzékiek fogadkoznak, itt az idő a váltásra, szerintük sokan azt érzik Kecskeméten, a Fidesz 26 éve tartó vezetése alatt a város „elfáradt”. Ezt mutatja a kátyús úthálózat, a karbantartások sorozatos hiánya, az élhetőség háttérbe szorulása; és amúgy is rossz irányba megy az ország, mert sokan megélhetési válsággal küszködnek.
A kormánypártok ellenkezőleg éppen a folyamatosságra építenek, úgy gondolják, a 2019-es ellenzéki áttörés csak pillanatnyi kilengés volt – szerintük ez abból is következik, hogy a közgyűlési ellenzék a váratlan sikerből fakadó előnyöket nem vitte tovább politikai építkezésében. Ebből fakadhat az a választói érzés, hogy a 2024-es választási évre ráfordulva a messze több erőforrással bíró kormánypártokkal szemben sokszínűsége ellenére nem egységesnek és masszívnak tűnő ellenzéki pólus próbál ellenállni – mint ezt érzékelték 2019-ben, amikor a korábban tisztán fideszes 14 egyéni választókerületből hatban a sokpárti ellenzéki Szövetség jelöltjeit választották képviselőjükül.
Polgármester-jelöltek a láthatáron
Aligha lepne meg bárkit, ha a Fidesz-KDNP nem Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert nevezné meg ismét első számú politikai vezetőjéül. Nincs is erre a „váltásra” utaló jel, szemmel látható, hogy a polgármester kommunikációját hosszú időre megtervezték. Előadásokat tart, rendszeresen részt vesz eseményeken, olyanokon is, amik korábban kevésbé voltak fontosak számára; különösen mérhető ez a változás a foci iránt tanúsított érdeklődésében. Feltűnő volt Szemereyné aktivitása a Vacsi közben bezárt Gázló utcai posta ügyében is, aminek újranyitásáért hónapokon át szervezkedett a helyi lakosok támogatását élvező LMP-és Tóth Szilárd képviselő. A Fidesz Budapesten várhatóan márciusig jelenti be a főpolgármester-jelöltjét, ez azt is jelentheti, hogy nagyjából ezzel egyidőben a vidéki nagyobb városokban is megismerhetők lesznek a párt polgármesterjelöltjei.
Az ellenzéki ötpárti (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum) Szövetség a Hírös Városért Egyesület házatáján egyelőre nem látni a felhőket eloszlani. Maradnak együtt az ellenzéki pártok a Szövetségben vagy lesznek, akik külön, pártszövetségben indulnak? – kérdezik az ellenzéki oldal felől érdeklődő választók. Mindez függ attól is, ki lesz a nyertes befutó a házon belüli polgármester-jelöltségért folyó küzdelem végén, és hogy kompromisszumos megállapodás születik-e arról, ki hányadik helyen szerepel a közgyűlési bejutás szempontjából döntő fontosságú kompenzációs listán.
Úgy tudjuk, hamarosan taggyűlésen dönthetnek a pártok delegáltjai a jobbikos Lejer Zoltán és a szocialista Király József polgármester-jelöltsége között. Lejer 2019 után újrázna Szemereynével szemben; ő úgy véli, baloldalról aligha lehet nyerni egy jobboldali városban. Király 2010 óta képviselő; városüzemeltetési tapasztalatára építene, és politikailag arra, hogy hiányzik a város megfelelő üzemeltetése.
A tét jelentős, nemcsak azért, mert aki nyer, az lehet az ellenzéki összefogás első számú jelöltje, hanem azért is, mert eldől, marad egyben a Szövetség, vagy véget ér a még 2018-ban kötött ötpárti együttműködés. A Szövetség szétesettség-képén az bizonyára segítene, ha mielőbb eloszlatná a kételyeket afelől, hogy nem áll fenn a szakadás kérdése, hiszen az összefogás mögött álló öt parlamenti párt megnevezte közös jelöltjeit, és Szemereyné kihívóját.
Ha erre megegyezés hiányában nem kerül sor, akkor sem reális, hogy a kiugrottak ne valamilyen közös formációban induljanak. Akik pártszövetségben méretkeznek meg, arra kell készülniük, hogy annyiszor öt százalékot kell elérni, ahány párt alkotja a közös listát, kivéve, ha négy vagy annál több szervezet indul közösen, mert akkor elég a 15 százalékot megugrani. Mindez addig elméleti spekuláció, ameddig erről a pártok hivatalosan nem nyilatkoznak, és ki nem alakítják kommunikációs stratégiájukat a következő kevesebb mint ö hónapra.
2019-ben Lejeren és Szemereynén kívül még két jelöltre lehetett szavazni, a Mi Hazánk Mozgalom színeiben induló Faragó Dánielre és a független dr. Hegedűs Gábor Imrére. Indulásukat most sem zárhatjuk ki, a Mi Hazánk parlamenti párt lévén várható, de rebesgetik, hogy Hegedűs is ismét próbálkozna, s további civil jelölttel is lehet számolni.
A közgyűlési pártok kihívói
A kecskeméti közgyűlés kormánypárti és ellenzéki pártjainak nem pusztán egymásra kell figyelniük a hamarosan élesbe forduló kampányban, hanem azokra a pártokra is, akik a bizonytalanok mellett a Fidesz és a Szövetség szavazóira is hajtanak.
A 2022-es országgyűlési választás nyertese az ellenzéki szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a jobbikos, hanem a fideszes szimpatizánsok felé is politizál. A párt 2019-ben még nem tudott önálló listát állítani, az idei választáson az volna a meglepetés, ha erre nem kerülne sor. Jelöltjeiket más kecskeméti pártokhoz hasonlóan nem nevezték még meg. Elsősorban az országos támogatottságukból következhet, hogy helyet szerezhetnek a helyi közgyűlésben.
