Átlátható a kecskeméti önkormányzat? Működik partnerség az önkormányzat, a képviselő és a választó között?

Öt év után ismét jönnek az önkormányzati választások, és ilyenkor nincs hiány hangzatos politikai ígéretekből sem, amelyek közül az egyik leggyakoribb a „nyíltan és az átláthatóan fogjuk irányítani az önkormányzatot”. De vajon mennyire elérhetőek a kecskeméti önkormányzat legfontosabb dokumentumai (jegyzőkönyvek, költségvetések, városi cégek szerződései, vagyonnyilatkozatok, közbeszerzési adatok) a helyi honlapokon kereshető, és nem mellékesen, feldolgozható formában? Mennyire könnyen vagy inkább küzdelmesen jutnak hozzá az információkhoz a választópolgárok, a civilek vagy akár a független médiafelületek, és bevonják-e őket a várost érintő fejlesztések előkészületeibe? Netán csak a kész terveket ismertetik velünk? Írásunkban szemügyre vesszük, mennyire partner egymással önkormányzat, képviselő és választó.

Kecskemét képviselőtestületének döntéseit élőben nyomon követhetik a választópolgárok a közpénzből működtetett városi televízión keresztül, amit a Kecskeméti Televízió meg is ismétel, és archív felvételen is visszanézhető. Kéthavonta kell csak összegyűlniük a kecskeméti képviselőknek, amiről még a Covid-világjárvány időszakában határoztak Szemereyné Pataki Klaudia polgármester javaslatára.

Az önkormányzati törvény évi hat alkalomban minimalizálta a kötelezően megtartandó testületi ülések számát, ezt pedig a kormánypárti többségű kecskeméti közgyűlés készséggel át is ültette helyi működési szabályba. 2023-ban összesen hat rendes ülést tartottak – pont ennyi az előírt minimum.

A közgyűlés zárt ülést is tarthat meghatározott esetekben, ilyenek rendszeresen például a peres ügyek, de 2023-ban két alkalommal is zártan tárgyaltak a megújult Városháza turisztikai fejlesztésével kapcsolatosan. A testület mellett működő szakbizottságok is kizárhatják a nyilvánosságot. A csúcsbizottságként is számon tartott Városstratégiai és Pénzügyi Bizottság az önkormányzati törvényre hivatkozva szinte minden esetben zárt ülést rendelt el a kizárólagos és a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos kötelező beszámolókkor, döntésekkor. Nem volna erre feltétlenül szükség, már csak azért sem, mert a városi cégeknek közzé kell tenniük az éves beszámolójukat.

Nem mellékes tudnivaló a választópolgárok számára, hogy az önkormányzati törvény előírja, „a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános”, azonban az erről készült jegyzőkönyv már nem. Ha nem közvetlenül a jegyzőhöz fordulunk, akkor a legkönnyebben, pár kattintással a KiMitTud oldal segítségével igényelhetünk közérdekű adatot önkormányzati vagy közfeladatot ellátó intézménytől, amely közpénzt költ. Ezen keresztül bárki kikérheti például a kecskeméti önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait; a 2024. évit ide kattintva érhetik el.

Kitartóan kell olvasni

A kecskeméti önkormányzat működésében az átláthatóság egyes minimumai érvényesülnek: mindenki számára elérhetők például a város hivatalos honlapján a közgyűlési és a szakbizottsági meghívók, az ülésekről készült jegyzőkönyvek, a rendeletek egységes szerkezetben, és frissül az ötmillió forintot meghaladó hazai vagy európai uniós forrásból nyújtott támogatások listája is.

A kereshetőség, és a feldolgozhatóság azonban csak korlátozott formában érvényesül – nem elég, hogy alig 4 munkanappal korábban töltik fel csak a közgyűlési előterjesztéseket a honlapra – még a dokumentumokban sem lehet keresni.

Az előző önkormányzati ciklusban, 2019 előtt erre volt lehetőség, azóta az irományokat szkennelve úgy teszik közzé, hogy abban nem lehet kulcsszavakra keresni. Ez pedig nemcsak az újságírók, de a képviselők és az érdeklődő választóknak is feladja a leckék, ha szeretnének valaminek utánanézni, például a 2024-es költségvetési rendeletben.

A demokratikus kultúra jegyében az volna igazán előremutató, ha a közpénz költését egyszerűbb, diagrammos formában, a fontosabb területekre külön is lebontanák, óvodákra, szociális intézményekre, fák ültetésére, útépítésre. Bár nem a KecsUP újság feladata volna, de önként vállaltuk a K-Monitor Egyesülettel, hogy egy interaktív alkalmazás segítségével a kecskemetkoltsegvetese.kecsup.hu-n egy értelmezhető képet adunk a városi költésekről, azon állampolgárok számára, akik kevés ismerettel rendelkeznek a közpénzügyek terén.

Elszámoltathatók a döntéshozók?

Hogy lokálisan az önkormányzat mennyire átlátható ez gyakran politikai viták tárgyát képezi, az ellenzék általában kevesli, a kormányzó erő minimum elegendőnek értékeli a transzparenciát. A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze az átláthatóság alapkövetelményeit, úgy mint: nyilvános működés, közérdekű adatigénylések, átlátható költségvetési gazdálkodás, nyilvános szerződések, önkormányzati tulajdonú vállalatok, elszámoltatható döntéshozók.

Mind túlságosan is tág terület, ezért sem lehet egyértelműen igennel és nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy a kecskeméti önkormányzat átláthatóan működik-e. Van, ahol igen, és van, ahol nem.

Az üléseket nyomon követhetjük televízión és online is, de a szavazások eredményeiről feldolgozható formában, képviselőkre lebontott kimutatás azonban nem készül. Hasonlóan eltérő a kép a városi cégekkel kapcsolatban is, itt akkor beszélhetnénk átláthatóságról, ha elérhetők lennének nyilvánosan a cég által kötött szerződések, azok minden elválaszthatatlan mellékletével.

A K-Monitor tavaly végzett felmérést az önkormányzati vagyonkezelő cégekről, mely kimutatta, hogy a szempontrendszerük szerint a Kik-For Kft. átlag felett teljesített a közérdekű adatok feltöltésében (a közzé tétel aránya: 55% igen, 45% nem). A Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ Nonprofit Kft. kapcsán elmondható, hogy a városi cég tavaly frissítette az oldalát, miután a KecsUP tavaly ősszel visszamenőlegesen kikérte a honlapon fel nem tüntetett, 5 millió forint feletti szerződéseket.

Az átláthatósági minimum magába foglalja a döntéshozók elszámoltathatóságát, miszerint a közgyűlés tagjainak vagyonnyilatkozatán felül az önkormányzati cégek vezető tisztségviselőinek a vagyonnyilatkozata is legyen elérhető az önkormányzat oldalán.

A megválasztott 21 kecskeméti képviselő közül néhány ellenzéki, de így sem az összes tette közzé vagyonnyilatkozatát, a Fidesz-KDNP frakcióból erre önként senki sem vállalkozott.

A tanácsnokok munkája is transzparensebbé tehető, ha a juttatásuk és az általuk ellátott feladatok részletes jegyzékét is közzé tennék, és az előző évi munkájukról írott beszámolóikat is. Öt tanácsnoka van Kecskemétnek, két ellenzéki és három kormánypárti; – volna tehát miről tájékoztatniuk.

Hasznos fórumok lehetnek a városrészenként szervezett tanácsadó testületek, és vannak is olyan kecskeméti egyéni képviselők, akik a helyi munkájukban támaszkodnak a tízen-, vagy éppen húszon fős helyi lakókból álló „részönkormányzatra”. A tagok itt azt érezhetik, hogy ötleteikkel közvetlenül is bekapcsolódnak városrészük fejlesztésébe, még ha minimális forrás felett döntöttek is. Ez azért múlt idő, mert 2024-től eltörölték a 14 felé osztott évi 54 millió forintnyi választókerületi támogatási programot; az összeget végül a civil alapba csoportosították át, amiről részletesen olvashatnak a KecsUP Tízmilliókkal csökkent a kecskeméti civileknek szóló önkormányzati támogatások mértéke című írásában.

Nem szerepel ugyan az átláthatósági minimum között az önkormányzat és a képviselő újságírói megkeresésre vonatkozó válaszadási hajlandósága, de ez is fontos szempont, ha demokratikus közéletről beszélünk. A torz hazai és helyi nyilvánosságban a szabadon író újságoknak, amelyek nem tagjai a fideszes médiaholding KESMA-nak, úgy kell működniük évek óta, hogy a kérdéseikre alig, vagy egyáltalán nem kapnak választ. Ezt Kecskeméten a KecsUP szerkesztősége is rendszeresen tapasztalja.

Kevés kérdező, kevés képviselő – kiüresedett a közmeghallgatás

Nem jobb a helyzet a közmeghallgatások terén sem Kecskeméten. 2021 óta szigorúbbak a kérdezés szabályai, spontán módon nem is lehet felszólalni, csak ha tíz nappal korábban bejelenti szándékát az érdeklődő városlakó. A képviselők sem nagyon tisztelték meg jelenlétükkel a legutóbbi fórumot 2023 októberében, a végére a határozatképességet sem sikerült megtartani – számoltunk be róla a KecsUP-on. „Ennyire semmibe nézik az embert” – jegyezte meg keserűen az utolsó felszólaló, aki már nem is kapott szóbeli választ kérdésére.

Nem volt ez mindig így, korábban, rendszeresen akár két-három órán keresztül is eltartottak a közmeghallgatások. Bárki spontán felszólalhatott, és a polgármester, alpolgármester, valamint a hivatal munkatársai igyekeztek rögtön, helyben választ is adni, a részletesebb tájékoztatást írásban ígérve. Az évi kettő fórumból, ma már elegendő egyet tartani.

Kik tervezik Kecskemétet?

A várostervezésben kulcsdokumentumok a környezetvédelmi, a településfejlesztési, a gazdasági, a szociális, az ifjúsági több évre szóló stratégiai koncepciók. Elkészítésüket törvény írja elő, és a városlakóknak véleményezési lehetőséget kell biztosítani. 2021 első felében tárgyalták Kecskemét Klímastratégiáját, amelyben külsős szakemberek mellett helyi zöld civil szervezetek is aktívan szerepet vállaltak. Sikerként is könyvelték el, hogy szerepel prioritásként a dokumentumban a zöldfelület növelése, a vizes élőhelyek védelme, a vízvisszatartás, többek között a Csukáséri-főcsatorna mentén, ami a város ökológiai folyosójának részét képezi. Csakhogy ezzel párhuzamosan – a nyilvánosság kizárásával – folyamatban volt a főcsatorna mellé a 24 MW teljesítményű napelempark tervezése. Az ügyről a helyi nyilvánosság a KecsUP-on értesült, a Mintaprojekt lehetne, ha nem természetvédelmi területre terveznék a napelemparkot írásból. Információink szerint a Csukáséri-főcsatorna mentén tervezett napelempark a napirendről lekerült.

A példa arra világít rá, hogy a tervezési fázisba nem, vagy csak egészen jelképesen vonják be általában a helyi lakosokat, miközben „a mit építsünk, hova és hogyan” kérdése határozza meg önkormányzat, képviselők és választók kapcsolatát.

A városközpontba tervezett ötemeletes parkolóház az elmúlt évek egyik leghangosabb vitáját váltotta ki, ami még az ellenzéki képviselőket is megosztotta. A Dobó körútra tervezett parkolóház a helyi lakosok és a zöld civil egyesületek hangos tiltakozását váltotta ki, akik csak azt követelték, hogy az önkormányzat tartsa be az elfogadott stratégiáját, miszerint a kiskörúton belül nem épülhet felszín feletti parkolóház. A tiltakozók félelme ma is az, hogy a városközpont zsúfoltsága és autóforgalom nemhogy nem csökkenne, hanem ellenkezőleg, olyan mértékűre duzzad, ami már a városmagban élők életét lehetetlenítené el.

Hamarosan önkormányzati választás lesz, és ilyenkor könnyű kézmozdulattal beszélnek a politikusok nagy ívű városfejlesztési tervekről.

A múlt héten bemutatott „Egyetem.Város.Kecskemét!” című terv ismertetésében nem a politikai szál az, ami igazán érdekes – a polgármester grandiózus ötletet ismertetett – hanem az, hogy a Neumann János Egyetemen két éven át zajló tervezés és műhelymunka előzte meg azt a tervet, amelyről a kecskeméti önkormányzat említést sem tett.

Ezek szerint a Homokbánya területére tervezett új városrészt kötöttpályás közlekedési rendszerrel kötnék be Kecskemét jelenlegi városszövetébe. A részletes koncepciótervet egy építésziroda felelős tervezője mutatta be, amiről azt megelőzően azonban nem esett szó sem a város közgyűlésén, sem a szakbizottságok ülésein, a nyilvánosság pedig egy olyan sajtótájékoztatót követően értesült először róla, amelyre szerkesztőségünket sem hívták meg.

Bármely hazai önkormányzat átláthatóságát és demokratikus működését számos szempontrendszer szerint lehet tehát osztályozni, és erről érdekes skálák is felállíthatók, de valójában az számít igazán, hogy az önkormányzatot irányítók és a helyi polgárok között milyen mélységű a párbeszéd, mekkora teret adnak a polgároknak az informálódásra (akár egyes sajtótermékek kiszorításával) és a kormánypárti és ellenzéki döntéshozók érdemben, vagy csak éppen a látszatot fenntartva érdeklődnek a választók véleménye után. Ha egyáltalán érdeklődnek.