Csütörtökön kezdődik az az ülés, ahol az uniós állam- és kormányfőknek a fontos uniós tisztségek leosztása lesz a fő feladata. Múlt héten volt már egy informális találkozó, ahol arról akartak megegyezni, hogy kit jelöljenek az Európai Bizottság elnökének, kit válasszanak a saját vezetőjüknek az Európai Tanácsban és ki legyen az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Az Európai Tanács elnökénél alakult ki vita, így elvi megegyezés nélkül zárult a találkozó. A Politico és a FAZ több forrásra hivatkozva is megírta, az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok megállapodtak a tisztségekről, ezekről pedig a csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői csúcstalálkozón kell megegyezni.
Az informális ülés előtti és utáni nyilatkozatok alapján az Európai Néppárt Ursula von der Leyen mostani bizottsági elnököt szeretné csúcsjelöltnek, az észt liberális Kaja Kallas lenne a külügyi főképviselő, a portugál szocialista António Costa pedig az Európai Tanács elnökségét kapná. A tisztségeket azért kezelik egy csomagban, hogy biztosíthassák a politikai, nemi és tagállami egyensúlyt.
A néppártiak önmagukban nincsenek elegen, eddig hagyományosan nagykoalícióba álltak össze a szocialistákkal és a liberálisokkal. Ha szűken is, de az új EP-ben is tudják együtt biztosítani a többséget. Ennek ellenére az informális ülésen nem született alku, mert a Politico szerint a néppártiak a kétszer 2,5 éves mandátum felét maguknak akarták, ami a bizottsági és parlamenti elnökséggel együtt túl soknak tűnt a szocialistáknak.
A csoportban azt hangsúlyozták, hogy „szeretnénk az alapszerződéseknél maradni”, ami azt jelenti, hogy a tisztségre csak 2,5 évre szavaznak meg valakit, ami egyszer ugyanekkora időre meghosszabbítható, bár eddig mindenki kitöltötte az öt évét. Külföldi sajtóértesülések szerint a három párt kedden már megegyezett Von der Leyenről, Costáról és Kallasról, de az nem derült ki, hogy a volt portugál miniszterelnök öt évre vagy csak a felére számíthat. Egy diplomata arról beszélt a Politicónak: ami a második időszakot illeti, „az a szándék, hogy kövessék a jól bevált gyakorlatot”. Eddig az Európai Tanács mindegyik elnöke kitöltötte az öt évet.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint Magyarország mindig amellett volt, hogy az európai döntésekbe mindenkit be kell vonni. Nem szerencsés pártalapon szétosztani a következő öt évre a legfontosabb pozíciókat, és az sem, ha az Európai Unióban van kormányzó párt és ellenzék, van többség és kisebbség. Mindenkit be kellene vonni, ez a lépés azonban inkább a háborút és a migrációt támogató pártok koalíciója lett, amit a magyar kormánynak kötelessége ellenezni.
Azonban Orbán egyedül nem tudja megvétózni, hogy Von der Leyen újrázzon, mivel a bizottsági elnök jelöléséről megerősített minősített többséggel döntenek. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sem örül annak, hogy a három nagy csoport egymás között igyekezett leosztani a posztokat, az övé volt a legerősebb reakció az ülésen: „Nem fogunk elfogadni egy előrecsomagolt egyezséget.”
Szokás szerint következtetésekkel is készülnek, amelyeket egyhangúlag fogadnak el, egy előzetes tervezetben az Ukrajnának juttatott katonai támogatás erősítése is szerepelt. A tagállamok nemrég a magyar kormány megkerülésével 1,4 milliárd eurónyi, lefoglalt orosz vagyonból nyert támogatásról döntöttek ilyen célra. Nem valószínű, hogy Orbán igent mondana erre, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: az „európai uniós jogi csapatunk” vizsgálja, hogy milyen lépést tehet a kormány a közös európai szabályok szerinte minden korábbinál szégyentelenebb áthágása miatt.
via Telex
