Az Európai Zöld Évad nyitó hete az Európai Bizottság egyik legjelentősebb természet- és környezetvédelmi eseménye, amely minden évben megújul. Ez a rendezvény az európai döntéshozók, kutatók és tanácsadók, civil szervezetek és önkormányzatok, pályakezdők és tapasztalt szakemberek, képzőművészek és influenszerek, lobbisták és a szakújságírók seregszemléje, amely mindig egy-egy aktuális kérdéskört emel a figyelem középpontjába.
Idén a brüsszeli Zöld Hét kulcsfogalma az európai víz reliziencia volt, a víz, mint kulcsfontosságú természeti erőforrással kapcsolatos kihívások kezelése. Az 1960-as és 1970-es években a reziliencia (rugalmas ellenállási képesség) az ökológiai tudományon belüli fogalomként jelent meg, de a 2000-es évekre a fogalom kibővült a társadalmi-ökológiai rendszerekre is, amikor a víz-energia-élelmiszer stratégiai és biztonságpolitikai kapcsolatú megközelítés meghonosodott.
A tartalmas brüsszeli szakkonferencián több ezer résztvevővel együtt a kecsup.hu tudósítója is élőben követhette figyelemmel a legfontosabb előadásokat, panelbeszélgetéseket az EU DG Environment Sajtóosztályának meghívására. Beszámoló.
Életünk meghatározó lételeme, közege, éltetője a víz
Olyan természetesnek vesszük, mint a levegőt, a napsütést vagy a földet, amin élünk. A víz életet ad, ha egészséges, tiszta – és ha van belőle elegendő. Víz nélkül megbénul a mindennapi élet, a bioszféra egésze a DNS-szintézistől, a fotoszintézisen át a fajfenntartásig. Víz nélkül megbénul a világgazdaság, az ipari és energiatermelés, valamint az élelmiszerellátás és a mezőgazdaság is. A víz hiánya és túlzott bősége egyaránt halálos veszélyt jelent – az aszályok, az erdőtüzek ugyanúgy uralják a híreket, mint az áradások és a földcsuszamlások.
Olvasóink a kecsup.hu híradásaiból is jól ismerik a Homokhátság elsivatagosodását, s nyilvánvaló, hogy Kecskemét, a magyar „Mercedes-Benz város” olyan ipari komplexummal rendelkezik, amely nagy kihívásokkal néz szembe a vízgazdálkodás terén a benzin-dízel korszak és az e-autók akkumulátor-függésének korszakhatárán.
Az Európai Zöld Hét nyitányán több ezer résztvevővel, monumentális konferencia foglalkozott a fenti kihívások egymást erősítő hatásmechanizmusával. A konferencia panel-beszélgetései többek között a közös európai vízgazdálkodás, a természetvédelem, a környezetvédelem és a vízreziliencia szakpolitikai kérdéseivel foglalkoztak. Elhangzott, 2024 júniusában közzétett jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megkongatta a vészharangot:
Európa lakosságának 12 százaléka él a klímaváltozás nyomán a vízellátásban veszélyeztetett területeken.
Az áradások, felhőszakadások és erdőtüzek, aszályok szélsőséges jelenségei a jövőben valószínűleg megszaporodnak és felerősödnek, de ezek kezelésére az egyes tagállamok önállóan nincsenek kellően felkészülve. A kihívás nagyságrendjére jellemző, hogy a természeti katasztrófák 90 százaléka a vízzel kapcsolatos. Önmagában az árvizek 1980 óta évente több, mint 170 milliárd eurójába kerültek az EU-nak.
Klíma-reziliens szakpolitikát be kell építeni az európai pénzügyi keretbe
Az Európai Uniónak legalább két fronton kell előre lépnie. Alain Maron, belga éghajlatváltozási miniszter, a konferencia megnyitó panel-beszélgetés résztvevője kiemelte,
„fontos feladat a pénzügyi források megteremtése a közösségi költségvetésben. Ez azt jelenti, hogy minden vízgazdálkodási, klíma-reziliens szakpolitikát be kell építeni az európai pénzügyi keretbe. Az egyes tagállamoknak jelentős mértékben kell befektetniük az alkalmazkodási politikákba. A másik dolog a vízgazdálkodással, természet és környezetvédelemmel kapcsolatos gyakorlat megváltoztatása. A természetes megoldások kidolgozása elsőrendű feladat. Ez a leghatékonyabb és ez nem feltétlenül kerül többe. Viszont ehhez modellváltás, szemléletváltás, egyfajta kulturális változás kell.”
A panel-kerekasztalok egyetlen kiemelt magyar meghívott vendége az EU Tanácsa soros elnökségét megkezdő magyar környezetvédelmi és a körkörös gazdaságért felelős államtitkár Raisz Anikó volt, aki zökkenőmentes ügyvitelt ígért és jógyakorlatként mutatta be a Tiszai PET Kupa ártéri közösségi takarító programot, valamint az EU Duna Projektjét, aktív magyar szerepvállalási ígérettel. Hallgatott viszont arról, hogy a magyar kormány megvonta támogatását az EU természet-helyreállítási törvényétől.
Az Európai Zöld Évad konferenciáján és kísérőrendezvényein hangsúlyozták, hogy a víz létfontosságú közös erőforrás, amelyet nemzedékről nemzedékre kell továbbadni, és amely a társadalom, a környezet, valamint az igazságos, fenntartható és rugalmas gazdaság egyik alapfeltétele. Az elmúlt években a kontinens különböző részein a polgároknak egyre több természeti katasztrófával – például aszályokkal és árvizekkel – kellett szembenézniük, amelyek még súlyosabbá tették az EU vízzel kapcsolatos kihívásait, és új, tudatos civil és politikai szemléleti keretet teremtettek a vízzel szemben ellenálló Európa biztosításának szükségességéről.
A vízkészletekre nehezedő nyomás nemcsak az éghajlatváltozás hatásaiból fakad, hanem elsősorban az értékes erőforrással való több évtizedes strukturális rossz gazdálkodásból, valamint a szennyezésből és az ökoszisztéma pusztulásából. A víz-reziliencia, azaz a társadalom és a gazdaság ellenálló képessége nem csupán az EU számára jelent kihívást. A vízkörforgás világszerte kibillent az egyensúlyából és szorosan összefonódik az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra.
EU Zöld Évad
A 2024-es EU Zöld Évad egy szélesebb körű kommunikációs kampány kezdetét is jelzi, amelyet magyar nyelven mindenki saját közösségében is hasznosíthat tematikus beszélgetések, ökotáborok, szakkörök keretében is. A kampány célja, hogy az egész EU-ra kiterjedő beszélgetést ösztönözzön az EU vízügyi jelenéről és jövőjéről, hangsúlyt fektetve a tudatosság növelésére és a pozitív, együttműködő megoldások előmozdítására.
Ahhoz, hogy másképp tekintsünk mindennapi közkincsünkre, a vízre, meg kell értenünk a különféle színnel is jelölhető típusait.
- A kék víz a tavakban, folyókban és felszín alatti vízállományban található. Létfontosságú az emberek és az állatok számára, a háztartásokban, de a mezőgazdaságban is: Európában a kék víz 50 százalékát a mezőgazdaság használja fel.
- A zöld víz a növényekben, a talajban és az erdőkben található. Az egészséges ökoszisztémák segítenek megtartani és megtisztítani a vizet, így fenntartják a globális vízkörforgást.
- A városokból és az iparból származó szürkevíz kezelésen esik át, és újrafelhasználható.
- A fekete víz, azaz a WC-k használt vize olyan szennyvíz, amelyet csak tisztítás után lehet újrafelhasználni. Fontos megfelelően kezelni, hogy ne kerüljön kapcsolatba édesvízzel vagy a talajvízzel. A természettel együttműködve biztosíthatjuk, hogy mindenkinek jusson elég víz.
Smart vízgazdálkodás
A vízgazdálkodási szempontból intelligens gazdaság a körforgásos gazdaság elvei alapján működik a vízciklus teljes egészében. Más természeti erőforrásokhoz hasonlóan a vizet is optimálisan kell felhasználni – a „vízhatékonyság az első” elv alkalmazásával -, meg kell tartani és a lehető leghosszabb ideig funkcionális használatban kell tartani – a „vízzuhatag” elvét követve -, majd újra kell használni vagy újrahasznosítani (pl. kezeléssel), amikor szennyvízzé válik. A sótalanítás is része lehet a megoldásnak, ha fenntartható módon történik. Mindezek a területek hatalmas innovációs potenciállal rendelkeznek. A vízreziliencia ezért nem csupán fenyegető kihívásokat, hanem gazdasági versenyképességi potenciált is jelent.
Zarándy Zoltán
