2024. július 12-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a világ első, mesterséges intelligencia (MI) megoldások működését átfogóan szabályozó rendeletet, az AI Act szövegét. A jogszabály augusztus 1-jén lépett hatályba, és fokozatosan kell majd alkalmazni; 2026 közepétől válik csak az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek részévé.
A rendelet célja: javítsa a belső piac működését azáltal, hogy egységes jogi keretet állapít meg a mesterséges intelligencia-rendszereknek (MI-rendszerek) az uniós értékekkel összhangban, és előmozdítsa az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedését. Fontos, mindeközben biztosítsa az Unióban az egészség, a biztonság és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogok – többek között a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét, hogy védelmet biztosítson az MI-rendszerek káros hatásaival szemben.
A jogszabály kockázatalapú megközelítést alkalmaz és ennek megfelelően több kategóriát nevez meg az MI-rendszerekre vonatkozóan, a minimálistól kezdve a magas kockázatig. Ezek a besorolások kötelezik majd a fejlesztő-, gyártó-, illetve üzemeltető cégeket a szabályozási keretek megfelelő alkalmazására, az előírt biztonsági intézkedések megtételére.
A tiltott kategóriába eső MI-rendszerek közé tartoznak többek között az arcfelismerő programok közterületen, a tudatalatti manipuláció, a tömeges megfigyelés vagy a Kínában használthoz hasonló társadalmi pontrendszer jogellenességének rögzítése is.
A jogszabályt megelőzte az MI-ról szóló Fehér Könyv, amit az EU Bizottsága 2020-ban tette közzé. Rögzítették, hogy mivel az MI beláthatatlan hatást gyakorol társadalmunkra, szükséges, hogy a világunkat döntően újraíró technológia, alapvető jogokon és értékeken alapuljon, mely figyelembe veszi az emberi méltóság és a magánélet védelmét.
Hogy lehet-e emberközpontú MI technikáról a valóságban beszélni arról megoszlanak az álláspontok. 2023 késő tavaszán több száz tudós, például Yuval Noah Harari és ismert techguru, többek között Elon Musk, kezdeményezte az MI hat hónapra történő felfüggesztését.
Míg mások a szabályozás gazdasági hatásait vitatják. A MI problémakörével a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is foglalkozik, piackutatást is indított a témában 2024. január elején. Két fő problémakörre fókuszált:
- Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre. Kellően nagymértékű erőforrásokkal – és a fejlesztést könnyítő technológiai tapasztalatokkal – jelenleg csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.
- Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat. A digitális térben számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, melyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amit a mesterséges intelligenciától kapott hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye.
Tóth András, a GVH Versenytanácsának elnöke rámutatott arra, hogy a MI technológiákba való innováció területén az EU lemaradásban van Kínához és az Egyesült Államokhoz képest. Ráadásul – mint mondta – „az AI Act az Európai Bizottság saját hatástanulmánya szerint mintegy 20%-kal fogja megemelni az európai vállalatok megfelelési költségeit és ez 2025-ig mintegy 30 milliárd euróba fog kerülni az európai gazdaságnak.”
A teljes beszélgetés meghallgatható a GVH Podcast július végi epizódjában.
Ez is érdekelheti:
