Hétfőn nyújtotta át az Európai Bizottságnak az EU jövőbeli versenyképességéről szóló jelentését Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke. Ebben azt jósolta, hogy lassú agónia vár az Európai Unióra, ha nem hajt végre jelentős gazdasági reformokat.
A dokumentum szerint az EU növekedése lassul, amivel egyre nagyobb a szakadék az Egyesült Államokhoz képest: 2002-ben még 15 százalék volt az EU lemaradása, 2023-ban viszont már 30 százalék. Emellett a termelékenység gyenge, ami miatt kérdés, hogy Európa el tudja-e érni nagyra törő társadalmi, gazdasági, geopolitikai és környezetvédelmi céljait.
Vásárlóerő-paritáson összehasonlítva az amerikai és európai növekedést látszik, hogy a lemaradás mértéke 12 százalék. Ezt a lemaradást Mario Draghi szerint 70 százalékban az alacsonyabb európai termelékenység magyarázza. A jövedelmek is lassabban emelkedtek Európában, az egy főre jutó, rendelkezésre álló jövedelem kétszer olyan gyorsan növekedett 2000 óta az USA-ban.
A külföldi kereslet az európai termékek és szolgáltatások iránt, valamint az egyre nagyobb verseny az európai piacon a hazai és külföldi, különösen kínai cégek között nyomás alatt tartják az Európai Unió versenyképességét. A covid-járvány óta visszaesőben van az EU részesedése a globális kereskedelemből: 2000 óta az EU részesedése a termékek világkereskedelmében 3, a szolgáltatásoknál 1 százalékponttal visszaesett. Eközben Kínáé a termékeknél 13, a szolgáltatásoknál 2 százalékponttal emelkedett.
A növekedés hajtóerejét biztosító nagy technológiai vállalatok közül mindössze csak 4 cég európai, ezekből a bevételekből az EU részesedése 2013 és 2023 között 22 százalékról 18-ra csökkent, miközben az USA részesedése 30-ról 38 százalékra nőtt. Az innovatív európai cégek nem is jutnak elég forráshoz, a kockázati tőkebefektetésekben az EU jelentősen elmarad az Egyesült Államoktól. A jelentés szerint ezért sürgősen fel kell pörgetni Európában az innovációt, ami növeli majd a termelékenységet is.
Az energia drágább beszerzése a versenytárakénál is hátráltatja az EU-t, mert bár az energiaárak jelentősen csökkentek a 2022-es energiaválság alatt tapasztalt csúcsokhoz képest, az európai cégek még mindig kétszer-háromszor annyit fizetnek az áramért és 4-5-ször annyit a gázért, mint az amerikai társaik.
Draghi szerint helyes és fontos cél a gazdaság dekarbonizálása, de az európai ipari vállalatoknak emiatt nagyobb költségeik vannak a versenytársaiknál. Eközben a zöldítésben fontos területeken, mint a napelemek vagy az elektromos járművek gyártásában átveszik a vezetést a kínai vállalatok. Ezért lenne szüksége az EU-nak koherens és átfogó dekarbonizációs stratégiára, ami az ipar igényeit is figyelembe veszi.
Fontos javaslatokat tett ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölésére Mario Draghi, de az Európai Unió és a tagállamok vezetőinek ezeket még emésztgetniük kell.
via Telex
