Világszerte négynaponta megöltek egy újságírót az utóbbi két évben, és az esetek túlnyomó többségében senkit nem vontak felelősségre az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) novemberben nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Az EU tagállamaiban is fordult már elő, hogy meggyilkoltak újságírót, de az unión belüli médiaszabadság helyzete elsősorban nem az újságírókat ért fizikai bántalmazásokkal írható le, hanem a jogállamiság-jelentésekben tett aggasztó folyamatokkal.
2022-ben és 2023-ben összesen 162 újságírót öltek meg, az esetek több mint fele valamilyen fegyveres konfliktus által sújtott országban történt. Akik viszont nem háborús övezetben haltak meg, jellemzően a szervezett bűnözéssel és korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos munkájukkal összefüggésben váltak gyilkosság áldozatai. Az UNESCO kétévente készít jelentést az újságírók biztonsági helyzetéről, az előző jelentéshez képest mostanra 38 százalékkal emelkedett a megölt újságírók száma.
Az Európai Unión belül is követtek már el gyilkosságokat újságírók ellen – Szlovákia egyik legsötétebb napjaként jegyzik 2018. február 21-ét, amikor egy bérgyilkos hidegvérrel kivégezte Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát, Martina Kusnírovát nagymácsédi házukban – de az újságírók védelme és a médiaszabadság-probléma legtöbbször mégis a jogállamiság-jelentésekben kiemelt kérdés. Enyhítésére az EU 2024 tavaszán elfogadta a médiaszabadságról szóló törvényt, amely jövő nyártól válik teljes körűen alkalmazandóvá. A jogszabályra formálisan a 27-ből 26 tagállam mondott igent, egyedül a magyar kormány voksolt nemmel.
E rendelet célja a médiapluralizmus és a média függetlenségének védelme, és támogatások nyújtása a területen belüli innováció támogatására. A Bizottság korlátozott hatáskörrel rendelkezik a médiaszabadságra vonatkozó szabályainak érvényre juttatására mindaddig, amíg nem válik teljes körűvé a rendelet. Addig az EU további visszaeséssel számolhat, ami súlyosbíthatja a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket.
Több uniós államban romlik a médiaszabadság
A Bizottság még júliusban közzétett éves jelentése megállapította, hogy a jogállamiság és a médiaszabadság helyzete az EU-ban nem kielégítő. Hozzátette: a tagállamok közül a jogállamiság a legrosszabb állapotban Magyarországon és Szlovákiában van.
Olaszország értékelése sem kielégítő, idén a médiaszabadság jelentős visszaesése miatt tűnt ki leginkább. Különösen aggasztóak a RAI közszolgálati műsorszolgáltató korlátozásai, például a kritikus hangok cenzúrája. A jelentés szerint a kormánynak garantálnia kell a RAI függetlenségét, és megfelelő finanszírozást kell biztosítania a médiának. E tendencia mellett a jelentés sürgette az olasz kormányt, hogy változtassa meg a jelenlegi és hírhedt rágalmazási törvényeket, amely régóta fennálló probléma és akadályozza az újságírókat, amikor befolyásos emberekről tudósítanak. A polgári rágalmazási pereket nem lehet elutasítani ugyanis, és gyakran hosszú és költséges eljárásokhoz vezetnek, amelyeket az újságírók és a médiaszervezetek nehezen tudnak megfizetni. Sok politikus gyakran használja a rágalmazási pereket „fegyverként” a kedvezőtlen híradások elhallgatására. Ezek a perek „közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekként” (röviden: SLAPP-perek) ismertek.
A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet
A szabad médiaorgánumok kulcsfontosságú szerepet töltenek be mindegyik demokratikus berendezkedésű ország életében, és a piacgazdaságok egészséges működéséhez is elengedhetetlenek. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet célja az, hogy:
- védelmezni fogja a szerkesztői függetlenséget,
- védelmezni fogja – a kémszoftverek használatával szemben is – az újságírók forrásait,
- biztosítani fogja a közszolgálati média független működését,
- átláthatóbbá fogja tenni a média-tulajdonviszonyokat,
- védelmezni fogja a médiaorgánumokat, megakadályozva, hogy az óriásplatformok indokolatlanul eltávolítsák online tartalmaikat,
- lehetővé fogja tenni a felhasználók számára, hogy igényeiknek megfelelően személyre szabják a médiakínálatot az általuk használt eszközökön és interfészeken,
- garantálni fogja az állami hirdetések átláthatóságát a médiaszolgáltatók és az online platformok számára,
- biztosítani fogja, hogy a tagállamok kiértékeljék a legnagyobb médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatását,
- átláthatóbbá fogja tenni a közönségmérést a médiaszolgáltatók és a hirdetők számára.
Létrejön a Médiaszolgáltatások Európai Testülete, amely a nemzeti médiahatóságok vagy -szervek képviselőiből áll, és amelynek munkáját egy, a Bizottság által biztosított titkárság segíti majd. Az új testület 2025 februárjában kezdi meg működését.
(The European Correspondent, commission.europa.eu)
