A zivataros időszakban a csapadékvíz elvezetése okoz gondot Kecskemét több pontján, a nyári aszályos hónapokban pedig a víz hiányától szenved a kecskeméti táj. „A klímaváltozás negatív következményeiből eredően egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, így a heves, villámárvizeket okozó esőzések is, melyek egy-egy órára elöntik a város alsóbb részeit. Emellett az elmúlt évtizedek intenzív beépítése és a burkolt felületek nagyarányú növekedése miatt megnövekedett lefolyó csapadékvíz-mennyiséget a meglévő csapadékvíz-csatornák nem tudják azonnal elvezetni korlátozott kapacitásuk, helyenként szűk keresztmetszetük miatt.” Nem előzmény nélküli az esőkertek létrehozásának igénye, a Zöld Küldetés Egyesület többet is kialakított városszerte az elmúlt években.
A csapadékvíz megtartása érdekében esőkertek kialakítására pályázik az önkormányzat, összesen bruttó 100 millió forint értékben, amiről jövő csütörtökön dönt a közgyűlés. Sikeres pályázat esetén – Alsószéktó, Petőfiváros, Széchenyiváros, Hunyadiváros, Bethlenváros, Kossuth tér, Kéttemplom köz – városrészekben alakítanának ki esőkerteket.
Van már olyan utca Kecskeméten, ahol a csapadékvíz-elvezetés és megtartás problémáját esőkertekkel enyhítették a Zöld Küldetés Egyesület együttműködésével, például a Sosztakovics utca társasházainál, ahol hosszú időn át a tetőről az épület tövéhez folyt az esővíz áztatva a lakások falát. Farkas Barta Kata, az egyesület elnöke korábban portálunknak elmondta: a munkálatokban kivették részüket a szomszédos házak lakói, akikre az öntözésben is lehetett számítani. De több cég is felismerte, hogy természetes megoldásokkal mérsékelhetik a hősziget-hatást a telephelyükön, ha az aszfaltburkolat vagy térkő helyett egy hűvösebb klímát biztosító zöld szigetnek adnak helyet.
Az esőkertek nagy mennyiségű víz megkötésére képesek ugyanis, a csapadékot hosszú időre elraktározzák, így az ide ültetett növények a víz fokozatos hasznosításával egy hosszú ideig tartó aszályt is át tudnak vészelni. Előnyük az is, hogy a talaj gyorsan magába szívja a csapadékot, nem alakul ki pangóvíz, mint a betonos árkokban, így nincs tere a vízközeli helyeket kedvelő kártevők elszaporodásának. Az esőkertek létrehozásával zöldebbé válik az utca és a tér, valamint az árnyékot adó fák a levegő hőmérsékletét is csökkentik, összességében tehát jobb lesz a környezet mikroklímája – olvasható az előterjesztésben.