A fogyasztás lassú bővülésének okait vizsgálja a GKI gazdaságkutató friss elemzése, ami alapján hosszabb időtávon azt találjuk, hogy az átlagban kimutatható növekedés sokakat nem érintett.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 33 százalékának csökkent a reálkeresete 2020-ban, ez az érték 2021-ben 45 százalék, 2022-ben 40 százalék, 2023-ban pedig 57 százalék volt, vagyis akkor több mint minden második foglalkoztatottnak lett kevesebb a reálkeresete.
A fogyasztás tavalyi csökkenésének ez az egyik oka, a folyamat pedig összekapcsolódik a háztartások áruvásárlási és egyéb fogyasztási hiteleinek növekedésével is. 2020-ban még csak 497 ezer ilyen hitelszerződés volt, míg 2024-ben már 643 ezer, és a hitelösszeg is jelentősen emelkedett.
A GKI megállapítása szerint idén júniusig már csak a megfigyelt foglalkoztatotti kör 19 százalékának csökkent a reálkeresete, de ez az arány is elég nagy ahhoz, hogy a fogyasztás növekedését lassítsa.
A KSH nemzeti számlák adatai alapján a teljes munkaidőben alkalmazottak átlagkeresete 2023-ban 571 ezer forint volt, mintegy 50 ezer forinttal meghaladva a háztartások teljes keresetének és foglalkoztatottak számának hányadosát. Utóbbi érték nagyobb körre terjed ki, mert tartalmazza a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakat és az egyéni vállalkozókat is. Ez alapján a havonta nem megfigyelt 1,5 millió fős körben a keresetek átlag alattiak.
„A fogyasztás fellendülésének alapfeltétele a reálbér növekedése, amit az elmúlt négy évben (2020-2023) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 44 százaléka nem kapott meg. Továbbá az átlagkeresetekhez képest az összes foglalkoztatott átlagkeresete 10 százalékkal alacsonyabb, ami szintén csökkenti a fogyasztás növekedésének lehetőségét” – összegez a GKI.
via Telex
