Szilveszterkor jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet és egy kormányhatározat. Előbbi nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította Kecskeméten egy ipari park kialakítását és egy élelmiszeripari üzem megvalósítását az 5-ös főút és az északi elkerülő (445-ös főút) csomópontjánál. Az erre kijelölt ingatlanok összterülete 31,5 hektár, nagy része kivett építési terület és szántó. Az ingatlanok közül a termőföldeket beruházási célterületté nyilvánították a kormányhatározattal.
Szilveszter éjszaka 312 oldalas Magyar Közlöny jelent meg, benne 40 kormány- vagy miniszteri rendelettel, illetve kilenc kormányhatározattal – szúrta ki a 444.
Kecskemét szempontjából a legérdekesebb, hogy egy kormányrendelettel bővítették a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások listáját. A 135-ös sorszámú megnevezése: „ipari park kialakítása és élelmiszeripari beruházás, valamint annak kiszolgáló létesítményeinek megvalósítására irányuló beruházások Kecskemét város területén”. Az ezzel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek így nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek lettek.
Mint utánanéztünk, a Közlönyben felsorolt 11 ingatlan az 5-ös főút és az északi elkerülő (445-ös főút) csomópontjánál helyezkedik el, egy tömbben. Összterületük egész pontosan 315 510 négyzetméter, azaz 31,5 hektár. Van köztük szántó, szőlő, kivett építési terület, út és tanya. A koordinációra a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán, Kovács Ernő van kijelölve.
A kormányrendelet szerint az ingatlanok által lefedett földrészlet „ipari, valamint általános gazdasági terület, amelyen különösen élelmiszeripari létesítmények és azok kiszolgáló létesítményei, valamint a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató célú építmények, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el”.
Az ingatlanokra sajátos beépítés szabályok és egyedi építési követelmények vonatkoznak. Ha a hatályos településrendezési terv és az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) ezekkel a sajátos szabályokkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor nem lehet őket alkalmazni (mármint a trt-t és az OTÉK-ot).
Ilyen speciális szabályok és egyedi építési követelmények:
– a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20 százalék;
– a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 60 százalék;
– épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 35 méter;
– a telekterület legkisebb megengedett mértéke 2000 négyzetméter;
– előkertet, oldalkertet és hátsókertet nem kell tartani;
– a hatályos településrendezési terv szerinti szabályozási vonalat nem kell alkalmazni;
– az elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma nem korlátozott.
A beruházás esetében nem kell készíteni zöldfelületi tanúsítványt – a vonatkozó kormányrendelettől eltérően. Napelempark, közlekedési és kiszolgáló létesítmények, közművek vezetékei, közmű és hírközlési építmények, műtárgyak korlátozás nélkül elhelyezhetők az ingatlanokon.
A kormányhatározat a szőlő és szántó ingatlanokat beruházási célterületté nyilvánította, „a művelési ág változás átvezetése céljából”.
