Számos cégnek újra be kell szállnia a bérversenybe, azaz olyan fizetést kell kínálnia, amennyiért hozzá, és nem máshoz mennek a munkavállalók. A munkakörülményeken is vélhetően javítanak, hogy vonzóbbak legyenek a magyar dolgozóknak. Ezek egyértelműen pozitív irányú változások lehetnek. Ám egy szint felett már inkább döntenek majd az adott cégek az automatizálás és a robotizáció mellett, mert az már jobban megéri nekik – vélekedik a KecsUP által megkérdezett egyik vezető hazai munkaerő-közvetítő a vendégmunkások számát jelentősen csökkentő kormányrendelet utáni helyzetről.
Mint azt megírtuk, december 23-án jelent meg a kormányrendelet, amely az eddiginél szigorúbban szabályozza a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. Érvénytelenítették az eddigi listát, amelyen a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Vietnám, Brazilia, Georgia (Grúzia), Kirgizisztán, Venezuela és Kolumbia szerepelt. Most csak Georgiát és Örményországot nevezi meg a melléklet, ez a két ország azért kivétel, mert velük van visszafogadási megállapodás.
A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 71 ezer lehetne 2025-ben, de 35 ezerben maximalizálta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca közleménye szerint a döntésre a családok és a magyar munkahelyek védelme érdekében van szükség.
„Bár nyilvánvalóan vannak politikai vetületei is az intézkedésnek, mi kizárólag gazdasági szempontból szeretnénk kommentálni a döntést. A gyakorlati alkalmazás során fog kiderülni, hogy milyen hatása lesz ennek az újabb módosításnak a napi gyakorlatban. Egy gazdasági felfutás esetében okozhatnak problémát a kvótakorlátozások, de szükség esetén miniszteri módosítással egy ilyen probléma orvosolható. A piacoknak ugyanakkor nem tesz jót, ha fontos szabályozások folyamatosan változnak: a kiszámíthatatlanság bizonytalanságot szül, aminek akár olyan következménye is lehet, hogy egyes cégek a növekedésüket nem magyarországi gyárak létesítésével kívánják megoldani a jövőben, inkább kiszámíthatóbb országokat választanak” – válaszolta a KecsUp megkeresésére Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, akitől arról érdeklődtünk, miként vélekednek az új szabályozásról.
Mint hozzátette, a munkaerőpiacon kormányzati beavatkozás nélkül is negyedére csökkent a külföldiek behozatala 2024-ben, vagyis rövid távon érezhető hatása ennek az intézkedésnek nem nagyon lesz.
Fontos kérdés, hogy lesz-e elegendő magyar munkavállaló az üres álláshelyek betöltésére? Nógrádi József szerint eddig is volt munkaerő, csak nem feltétlen lehetett a munkavállalókat munkára bírni a rendelkezésre álló eszközökkel. Hangsúlyozta, rengeteg összetevője van ennek a problémának.
- Vannak, akik nem akarnak azért a bérért dolgozni, amelyeket a cégek kínálnak, vagy nem szeretnék, hogy levonások terheljék a bérüket: ők a fekete vagy a szürke gazdaságot választják.
- Vannak, akiket a képzettségük nem tesz alkalmassá a munkavállalásra – például legfeljebb 8 általános iskolai végzettségük van, de nem feltétlen tudnak írni, olvasni.
- Vannak, akiknek nincs munkaszocializációjuk, mert sosem voltak foglalkoztatva, számukra sincs túl sok lehetőség az elhelyezkedésre.
- Vannak, akiknek nincs állandó lakcímük vagy az irataik hiányosak.
- Sokan olyan helyen élnek, ahol nincs releváns munkahely, és bár a végzettségük alkalmassá tenné őket az elhelyezkedésre, az adott munkahely az ország másik felén van.
- Sokan pályaelhagyók és nem igazán tudják, hogy miként térhetnének vissza az eredeti képzettségükhöz, hiszen az abban lévő tudásuk már nem releváns.
- Sokan hajlandók lennének tovább képezni magukat, de nem ismerik a lehetőségeiket, illetve nincs pénzük vagy idejük ezt bevállalni.
- Rengeteg ember pályaorientációra vagy tanácsadásra szorulna, de az ezt célzó programok nem eléggé hatékonyak ahhoz, hogy minden érintettet bevonjanak.
Járhat-e esetleg olyan következményekkel a kormány lépése, hogy egyes cégek más országba helyezik át üzemüket, gyárukat? – ezt is felvetettük a Trenkwalder kereskedelmi igazgatójának.
„Ez egy nagyon összetett döntés, amit sokkal több dolog befolyásol, mint az elérhető munkaerő kérdése. Említettem például a kiszámítható szabályozási rendszer szerepét a beruházási döntésekben. De most koncentráljunk csak a közvetlen munkaerőpiaci tényezőkre. A külföldi munkaerő alkalmazása megkönnyítette azoknak a cégeknek a működését, amelyek nem találtak elegendő munkaerőt azon a bérszinten, amennyiért már megérte a külföldi munkaerő alkalmazása. Most számos cégnek újra a magyar bérversenybe kell beszállnia, azaz olyan bért kell kínálnia, amennyiért hozzá, és nem máshoz áramolnak a munkavállalók, és olyan munkakörülményeket kell alkalmazzon, amelyek mellett a hazai munkavállalók vállalják az adott helyen a munkát. Mondhatjuk, hogy ez egyértelműen pozitív irányú változás lehet, ám egy szint felett már inkább döntenek majd az adott cégek az automatizálás és a robotizáció mellett, mert az már jobban megéri nekik” – hívta fel a figyelmet a munkaerő-közvetítő munkatársa.
Ha egy munkáltató nem akar bajlódni a folyamatos toborzással, akkor még mindig ott van részére a munkaerőkölcsönzés mint megoldás. Nógrádi József szerint sok céghez csak kölcsönzöttként lehet majd bekerülni, és csak miután valaki kipróbált munkavállalóként bevált, akkor veszi át az adott cég saját alkalmazásba.
„Másik lehetőség, hogy kiszervezi azon tevékenységeket, amelyeket nehezen tud feltölteni létszámmal. A harmadik, hogy eleve olyan műszakokat is alkalmaz, amelyekben kifejezett munkaerőpiaci tartalékokat vonz be, vagyis olyanokat, akik csak nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ilyenek lehetnek a diákok, kismamák, nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek és a munkanélküliek azon csoportjai, akik akarnak dolgozni, de csak részmunkaidőben tudnak munkát vállalni” – magyarázta a szakember.
Kérdésünkre hozzátette: a Trenkwalder, mint az egyik legnagyobb magyar munkavállalói állománnyal bíró cég munkájában nem fog nagy problémát okozni a létszámkvóta csökkentés, inkább az érintett munkáltatók számára szűkülnek be a lehetőségek. Tevékenységükben csupán kis szelet a harmadik országbeli munkavállalók közvetítése, együtt dolgoznak a mikroközösségekkel, a leszakadó településekkel, a képzőcentrumokkal, a foglalkoztatásügyi hivatalokkal, így minden réteget elérnek. „Aki dolgozni akar, azt mozgósítani tudjuk. Országos szervezet vagyunk lassan harminc éve, ezért szinte mindenhol van kirendeltségünk és igyekszünk mindent elkövetni, hogy a dolgozók és a cégek is megtaláljanak minket” – mondta Nógrádi József.
