Egy rövid kijelölt szakaszon, a Zsigmond Ferenc utca mentén tarvágást hajthatnak végre a katonatelepi véderdőben. A folyamat káros egészségügyi-, klíma- és természeti hatásairól Márta Krisztina számolt be a KecsUP Híreknek, aki biológusi végzettséggel rendelkezik, 25 éve dolgozik a természetvédelem területén, ráadásul érzelmileg is nagyon közel áll hozzá az érintett terület, hiszen ebben az utcában nőtt fel.
Márta Krisztina tavaly szembesült azzal, hogy a Lugas soron kivágtak ép és egészséges fákat is. Amikor megtudta, hogy a Zsigmond Ferenc utcai véderdőt is cserélni fogják, akkor megkereste Szabó Lajost, Kecskemét város erdeinek erdészeti szakirányítóját.
A természetvédő (többek között) az alábbi javaslatokkal élt Szabó Lajoshoz:
- ne legyen tarvágás, csak szálalás (utóbbi a veszélyes fák egyenként történő kivétele), esetleg kisebb lékekben történő fakivágás;
- tartsák meg és vigyázzanak az egészséges fákra;
- fokozatosan végezzék a cserét, legalább hosszában két részletben;
- kíméljék meg a Zsigmond Ferenc utca mentén a cserjéseket, hiszen amellett, hogy díszítenek, számos madárfaj is fészkel bennük;
- hagyjanak meg lábon álló és kidőlt holtfákat, hisz ezek visznek életet az erdőbe;
- a véderdőt nem lehet kizárólag keményfákkal pótolni, hiszen a tölgyesek életben tartása a nemzeti parkok szakembereinek is óriási kihívást jelent;
- elfogulatlan szakemberként tájékoztassák az érdeklődőket: a nyárfa pelyhe nem allergén.
„Ami valóban allergén, az a levegőből összegyűjtött pollen, ami nyárfa nélkül is tüneteket okozhat az erre érzékenyeknek. A fehér és fekete nyár őshonos, gyorsan növő fafajok, puhafájuk révén pedig rengeteg odúlakó állatfajnak kínálnak otthont” – magyarázta állítását.
Márta Krisztina szerint a véderdő az emberekért van. A véderdőnek nagyon fontos funkciói vannak az esztétikai szempontokon kívül is: szűri a port, a zajt és a levegőszennyezettséget, ami a négysávos út gépjárműforgalmából nagyon erőteljesen érinti az út mellett lakókat.
Ha nincs semmi, ami a levegőszennyezettséget szűrje, akkor ez közvetlenül éri el a házakat.
A jelentős részben gépjárműközlekedésből származó két fontos szennyeződés a szálló por (részecskeszennyezésnek is hívják) és a nitrogén-dioxid (NO₂). Mindkettő súlyosan egészségkárosító: például légúti megbetegedéseket, asztmát, hörghurutot okozhatnak, a finom lebegő por pedig trombózishoz és szívrohamhoz is hozzájárulhat.
„Az urbanizáció borzasztóan gyorsan zajlik, minden négyzetmétert burkolunk, beépítünk, így azok a zöldterületek, amelyek akár városon belül, akár külterületen vannak, nagyon felértékelődnek. Itt ezek az utolsó menedékei az élővilágnak. Elképesztő ütemben pusztítjuk az élővilágot, a WWF tavalyi jelentése szerint a Föld gerinces állatainak 73%-át már elpusztítottuk. Amelyik területről most beszélünk, az egy természetvédelmi szakember szemével nem értékes terület, de helyiként látható, hogy nagyon sok védett fajnak ad otthont. Még így is, hogy egynemű, vagy csak néhány fafajból áll ez a kis sor” – hangsúlyozta a szakember.
Márta Krisztina azt kérte Szabó Lajostól, hogy csak a veszélyes fákat vegyék ki – ez sokkal költségesebb és macerásabb lenne, mint a tarvágás, de szerinte nincs más út, ha élhető települést szeretnénk.
Minden jel arra utal, hogy a lakosság és a szakember kérése ellenére tarvágást végeznek majd a kijelölt szakaszon: az erdészeti szakirányító arról tájékoztatta Márta Krisztinát, hogy a szóban forgó területen tarvágás lesz, a véderdő további részein azonban kompromisszumos megoldásról beszélt.
„Szabó Lajos azt mondta nekem, hogy nem fogja kituskózni a fákat, tehát a fák töve bent marad a talajban. Ez abból a szempontból jó, hogy nem lesz tönkretéve a talaj élő, felső rétege, és ha bennhagyják a tuskót, akkor ezekről a tönkökről ki fognak hajtani a fák. Viszont így továbbra is csak nyárfák meg akácok (a mostaniak) fognak kihajtani. Ez egy olcsó és működő felújítási módszer, de ettől nem lesz változatosabb az erdő.” – hangsúlyozta.
„Nem vagyok biztos abban, hogy a kijelölt szakaszon minden fa veszélyes. Biztosan vannak ebben is rosszabb állapotú fák, de ez nem egy 100 éves erdő. Vannak benne például akácok is, amik 200 évig is elélnek, ha hagyják, csak az erdészek általában nem ezt teszik, hanem levágják, amint vágásérettek lesznek. Nyilván azért nem válogatják, mert technikailag nehezebb és drágább” – vélekedett a természetvédelmi szakember.
kijelenthető, hogy egy tarvágás esetén sokkal több szennyeződés érné el a Zsigmond Ferenc utcai lakosokat.
„Minden zöldterületnek, a fasoroknak, erdőfoltoknak de még a gyepeknek is komoly mikroklíma-módosító hatása van – enélkül megsülünk. Úgy kell kezelni az erdősávokat, hogy folyamatos maradjon a növényborítás. Ez technikailag valóban nehezebb, de ezért is van a véderdő. 2022-ben volt, hogy egymást követő 30-40 napon át mértek 62 Celsius fok feletti talajfelszíni hőmérsékletet a Duna-Tisza közén lévő természeti területen (Kunpeszéren). 62 fokon nem sok élet van. A zöldterületek képesek levágni az ilyen extrém hőmérsékleti szélsőségeket: egy fákkal árnyékolt területen soha nem megy 40-42 fok fölé a felszíni hőmérséklet. Ez nemcsak az árnyék, hanem a párologtatás miatt is van” – hangsúlyozta.
A felfokozott hangulatú, a témát érintő első lakossági fórum végén mindenki azt látta legjobbnak, ha annak lesz folytatása. Információink szerint az esedékes tájékoztatás február 14-én, pénteken 15 órától kezdődik a Zsigmond Ferenc utca és a Veres Péter utca sarkán, ahol bejelenthetik a tarvágást ezen a szakaszon. A KecsUP Hírek a pénteki eseményről is beszámol.
