Az MNB-botrányt érintően 5 fontos kérdésben készített reprezentatív felmérést az Europion. Az embereket többek között arról kérdezték, hogy mennyire ismerik magát az ügyet, elveszett-e a pénz egy része a magyar adófizetők kárára, illetve hogy le kell-e mondania az olyan érintett politikusoknak, mint Lezsák Sándor parlamenti képviselő, Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester és Gaál József kecskeméti alpolgármester.
Az Állami Számvevőszék szerint az MNB alapítványi befektetéseiért felelős cég közel 500 milliárd forinttal bizniszelgetett a Matolcsy-érában – például tulajdonos lett a GTC Group nevű varsói ingatlanóriásban. Ezzel kapcsolatban kérdezték az embereket: a mérést a Magyar Hang számára készítették, együttműködésünk keretében egyszerre jelenik meg cikk portálunkon és a hang.hu-n. Jöjjenek a kérdések és a válaszok.
A napokban sokat lehetett hallani az MNB-alapítványokkal kapcsolatos ügyekről, miután az Állami Számvevőszák (ÁSZ) több jelentést is nyilvánosságra hozott a kérdésben. Mennyire ismered ezt az ügyet és a részleteit?
A válaszadók csupán 13%-a vallotta azt, hogy részleteiben is jól ismeri az ügyet. Részletek nélkül ez az ismerettségi arány 29%, szalagcímek szintjén pedig 23%-uk van tisztában a világ egyik legsúlyosabb állami vagyonvesztésével. A kitöltők több mint harmada, 35%-a egyáltalán nem ismeri az ügyet.
Érdekesség, hogy mennyire eltérnek a válaszok különböző csoportok szerint: a nők 45%-a válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem ismeri az ügyet, ezzel szemben a férfiak csupán 23%-a tette ide az X-et. A nők csupán 6%-a ismeri részletesen az ügyet, a férfiaknál ez az arány 20%. Az is kiderül, hogy az 50 év alattiak majdnem fele egyáltalán nem ismeri az MNB-alapítványok ügyeit, az 50 felettieknél azonban jóval alacsonyabb ez a szám – a 60 felettiek csupán 18%-a nem hallott még erről.
A 2024-es EP választáson szavazók közül a kormánypártiak 36%-a, a párt nélküliek 47%-a nem ismeri a botrányt – ez a régi ellenzéki oldalon 19%, a Tisza Párt szavazóinál pedig 15%. Jól tetten érhető, hogy kik és merre húzzák tehát az arányokat. Területi vonatkozásban a fővárosban lakók 58%-a a szalagcímeknél részletesebben ismeri az ügyet, a megyeszékhelyeken, városokban és községekben azonban ez az arány 40% körül van.
Nagy különbségek adódnak iskolai végzettség alapján is: míg a gimnázium alatti végzettséggel rendelkezők csupán 9%-a ismeri részletesen az ügyet, a diplomások esetében az arány 23%.
Fel tudod idézni fejből, hogy nagyságrendileg mekkora összeg sorsáról van szó az ügyben?
A válaszadók 36%-a tudta helyesen, hogy 500 milliárd forint körüli összegről van szó, ezt az adatot jócskán felfelé húzták a férfiak, az 50 felettiek, a diplomások, a budapestiek, a Tisza-szavazók és a régi ellenzéki választók. A legnépszerűbb válasz azonban 43%-kal a „Nem tudom, egyáltalán nem ismerem az összeget” lett. A legkiugróbb értékben a nők és azok választották ezt a lehetőséget, akik nem vettek részt a 2024-es EP választáson, 56 illetve 57%-kal.
8% szavazott még a „kb. 100 milliárd forintra”, 6% pedig a „kb. 50 milliárd forintra”. A kormánypárti szavazók csupán 23%-a tudta, hogy mennyi pénzről is van szó, ezzel szemben a Tiszások 68%-a volt ezen információ birtokában – ez közel háromszoros arány.
Ez jól alátámaszthatja azt is, hogy a kormánypártiak főleg azokból a médiumokból tájékozódnak, amelyek titkolni próbálják az ügyet, ezzel szemben Magyar Péter országjárásának szinte minden állomásán, a kecskemétin is hangot ad az MNB-botránynak és az ÁSZ-jelentésnek.
A vádak szerint az MNB-alapítványokba kiszervezett pénz egy része elveszett rossz befektetések és egyéb ügyletek miatt, és ezáltal megkárosították az adófizetőket. Matolcsy György korábbi jegybank elnök szerint viszont ezek a vádak hamisak, a pénzek nem tűntek el. Melyik állásponttal értesz inkább egyet?
Az egyik legsokkolóbb adat, hogy a kitöltők több mint fele, 57%-a gondolja úgy, hogy a magyar adófizetők kárára a pénz egy része elveszett, 50% alatti arányra kizárólag a községben élők (48%) és a Fideszesek esetében (35%) van példa. Még – a felmérés alapján – az ügyben legkevésbé jártasak, azaz a nők, a fiatalok és a párt nélküliek legalább 50%-a szerint is történt vagyonvesztés.
A másik két választási lehetőség, azaz „A pénz megvan, nem veszett el” és a „Nem tudom megítélni” 12, illetve 31%-ot kapott. Előbbire 23%-ban voksoltak a kormánypártiak, és 17%-ban a Közép-Magyarországon élők. Érdekes, hogy bár az ügy ismeretében nem a Fidesz-KDNP-s szavazók álltak a legrosszabbul, 43%-uk válaszolt úgy, hogy nem tudja megítélni, hogy történt-e vagyonvesztés.
Rengeteg izgalmas statisztikai adat van még: iskolai végzettségtől függetlenül az emberek több mint fele úgy gondolja, hogy elveszett a pénz egy része, a diplomások esetében azonban egészen kiugró, 71%-os ez az arány. Remekül reprezentálja a társadalmi megosztottságot az, hogy a Tiszások 82%-a szerint történt vagyonvesztés, míg a Fidesz szavazóknál ugyanez az arány csupán 35%. Érdekes lehet, hogy milyen hatással lesz ez a kormánypárt táborára, hiszen több mint egyharmaduk szerint megkárosították az adófizetőket.
Az ügy központi szereplője Matolcsy György korábbi jegybankelnök és fia, Matolcsy Ádám. Számítasz arra, hogy büntetőjogi felelősségre vonják a két központi szereplőt?
A válaszadók 51 százaléka nem hisz benne, hogy lesz felelősségre vonás, miközben szerintük ugyan Matolcsy György és Matolcsy Ádám bűnös, de a magyar igazságszolgáltatás ezt valószínűleg nem fogja megállapítani. Ez nem csupán az „örök elégedetlen ellenzékiek” véleménye, még a fideszes válaszadók 30 százaléka is így látja. A Tisza Párt szimpatizánsainak 71 százaléka, a régi ellenzékiek 60 százaléka és a nem szavazók fele szintén osztja ezt a bűnös, de érinthetetlen érzést.
Ami a településtípusok közti különbséget illeti, az inkább közelít egymáshoz: a községi (48 százalék) és megyeszékhelyi (58 százalék) válaszadók is hasonló arányban gondolják, hogy itt bűn történt, de felelősségre vonás nem lesz – éljenek akár Kecskeméten, akár egy zsákfaluban. Azt azonban, hogy egyáltalán nem történt semmi törvénybe ütköző az MNB több százmilliárdjával, a válaszadók mindössze 9 százaléka gondolja.
Az ügyben a kecskeméti egyetem fenntartója, a Neumann János Egyetemért Alapítvány is érintett. Szerinted emiatt le kéne mondani az olyan kecskeméti politikusoknak, mint Lezsák Sándor parlamenti képviselő, Szemereyné Pataki Klaudia polgármester és Gaál József alpolgármester?
Az MNB ügyben a kecskeméti egyetem fenntartója, a Neumann János Egyetemért Alapítvány is érintett – itt mintegy 127,5 milliárd forint közpénz sorsa vált bizonytalanná egy kétes befektetést követően. Közismert, hogy Lezsák Sándor országgyűlési képviselő és Gaál József alpolgármester az NJEA kuratóriumiának tagja, Szemereyné Pataki Klaudia polgármester pedig a felügyelőbizottságnak. A válaszadók több mint fele (51 százalék) azt mondta: bizony le kellene mondania a két politikusnak, és csak 9 százalék gondolja azt, hogy ők teljes nyugalommal maradhatnak a helyükön.
Az országos felmérés valamelyest árnyaltabb képet fest, hiszen kiderül, hogy a megkérdezettek 40 százaléka nem hallott az NJEA-ügyről, ami mutathatja a botrány lokális jellegét. A politikai szimpátia szerint a fideszes válaszadók 32 százaléka szerint vállalniuk kellene a politikai felelősséget, a TISZA-szimpatizánsok 74 százaléka, a régi ellenzékiek 64 százaléka ért egyet a lemondás szükségességével.
Az Europion (korábban Opinio Institute) Magyarország első számú és leggyorsabb piac- és közvélemény-kutató alkalmazása, 2021 óta végez ügyfeleinek és médiapartnereinek rendszeres kutatásokat. Az adatfelvétel mobilapplikációs és webes felületen zajlik. Az Europionnak jelenleg több, mint 12.000 felhasználója van és a bővülő bázis rekrutációs stratégiája mögött első számú szempont az országos reprezentativitás. A paneltagok app- és web-notifikáción valamint e-mail alapú hírlevelekben értesülnek a minden nap publikált új kérdőívekről, az aktív részvételt különböző tárgyi ajándékok, nyereményjátékok és pontokkal beváltható e-voucherek ösztönzik. Az Europion legújabb kutatásai az E-magazinban és a gyorsfelmérések alatt olvashatóak.
A kutatást 1224 válaszadó töltötte ki. Szerzők: Falusi Norbert és Balla Szilárd
