127,5 milliárd közforint sorsa vált kérdésessé a Neumann János Egyetem Alapítványa (NJEA) körül kirobbant botrányban, derült ki, miután az alapítvány ellenőrzéséről szóló jelentését közzétette az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Miért fektette az egyetem alapítványa szinte a teljes vagyonát egyetlen, kockázatos pénzügyi eszközbe? És miért nem oktatási célokra fordította? Hogyan történhetett meg, hogy a pénz most elérhetetlen, a veszteség pedig tízmilliárdos nagyságrendű lehet? Mit mond minderről az alapítvány kuratóriuma? És hogyan kapcsolódnak mindehhez ismert országos és helyi politikusok?
Három részes cikkünkben összefoglaljuk az NJEA-ügy hátterét: jogi felelősség, pénzügyi bukás, politikai érintettség, összeférhetetlenségek, magyarázatok – minden, amit tudni kell. Cikkünk első részében arról lesz szó, hogy mit tárt fel az Állami Számvevőszék, milyen jogi felelősség merülhet fel, és kiket lehetne számon kérni az ügyben. A kérdés nem csak az, hogy ki hibázott, hanem az is: lesz-e következménye? Az ügy hetek óta tartja izgalomban Kecskemét nyilvánosságát, mégis sokan úgy vélik, hiába tűnik valami egyértelműnek, ha a politika másként dönt – különösen választások közeledtével, amikor az érintettek mind a kormány emberei.
A nyilvánosság az ÁSZ-jelentésből tudta meg, hogy odalehet 127,5 milliárd közforint – a háttér
A 2024-ben lezajlott Állami Számvevőszéki vizsgálat súlyos visszaéléseket tárt fel a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésében. Ez az alapítvány a kecskeméti Neumann János Egyetem fenntartója 2020 óta, miután a korábban állami fenntartású intézményt egy vagyonkezelő alapítványba szervezték ki.
A Neumann János Egyetem (NJE) létrejöttét többen is Matolcsy Györgyhöz kötik, aki már a 2010-es évek elején szorgalmazta a kecskeméti főiskola egyetemmé fejlesztését, ami helyben is támogatást kapott. Az egyetem maga 2016-ban jött létre a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola egyesítésével (első évében Pallasz Athéné Egyetem néven, 2017-től Neumann János Egyetem). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – Matolcsy jegybank elnökön keresztül – bekapcsolódott az egyetem életébe; mint stratégiai partnerként vesz részt az egyetem képzéseiben, valamint ösztöndíjakat és szakmai programokat kínálva. Az együttműködés keretében több mint 80 hallgató végzett gyakorlatot az MNB-nél, és közel 120-an részesültek jegybanki ösztöndíjban. A legfontosabb fejlemény a 2020-ban létrehozott Neumann János Egyetemért Alapítvány megalakulása, amely az egyetem fenntartójaként működik, és szoros kapcsolatban áll a jegybankkal.
Az alapítvány induló tőkéje 600 millió forint volt, mely az indulás évében az alapítói vagyonon felül 44,4 milliárd forint pénzbeli támogatást kapott az alapítótól, kifejezetten infrastruktúra-fejlesztési célokra. Ezt követően, 2021-ben további 100 milliárd forintos pénzbeli juttatásban részesült, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) kötött megállapodás alapján kapott az egyetem fejlesztésére és az alapítványi célok megvalósítására.
Így az alapítvány hirtelen közel 150 milliárd Ft közvagyon felett rendelkezett.
A Számvevőszék jelentése szerint azonban az alapítvány ezt a vagyont nem az egyetem fejlesztésére fordította, hanem szinte teljes egészében befektette egy egyetlen külső cég kötvényeibe. 2021 júniusában 5 milliárd, augusztusban 22,5 milliárd, majd októberben további 100 milliárd forintot utaltak az Optima Befektetési Zrt. által kibocsátott, 10 éves futamidejű, évi fix 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvényekbe. Összesen 127,5 milliárd Ft, az alapítvány teljes vagyonának több mint 80 százaléka került így ebbe az egy konstrukcióba. A 2021–2023 közötti három évben ezen befektetés mindössze 7 milliárd Ft hozamot termelt, miközben a pénzhez való hozzáférés ellehetetlenült.
Bár a szerződés szerint a befektetés “likvid” volt (elvileg bármikor visszakérhető), a valóságban az alapítvány 2024 elején hiába próbálta meg visszaszerezni a tőkét, nem járt sikerrel. Mint kiderült, a pénz egy két cég részvényeiből álló portfólióban ragadt, amelyet csak jelentős veszteséggel lehetne értékesíteni – az Optima gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelentett az egyetemi alapítvány felé, és azóta sem fizette vissza a rábízott közpénzt.
Mindez nem csupán pénzügyi, hanem jogi és politikai kérdéseket is felvet. Az alábbiakban témakörökre bontva ismertetjük az ügy legfontosabb vetületeit.
Jogi felelősség és lehetséges következmények
Az ÁSZ megállapításai alapján felmerül a büntetőjogi felelősség kérdése. A jelentés nyomán az Állami Számvevőszék 2025 márciusában büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanúja miatt.
Csatlakozz a KecsUP Hírek közösségéhez a folytatáshoz
Ez azt jelenti, hogy fennállhat a magyar Büntető Törvénykönyvben meghatározott bűncselekmények – például hűtlen kezelés (a rábízott vagyon szándékos megkárosítása) vagy hanyag kezelés (gondatlan károkozás) – gyanúja. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az alapítvány vezetői szándékosan nem a rendeltetésének megfelelően használták az államtól kapott vagyont (például az infrastruktúra-fejlesztésre adott 44,4 milliárd Ft-ot nem arra fordították, hanem kockázatos befektetésbe tették), akkor a hűtlen kezelés tényállása megvalósulhat. Ez szabadságvesztéssel büntetendő – a kuratórium érintett tagjai akár börtönbe is kerülhetnek ilyen volumenű vagyonelvesztés okozásáért.
A felelősségre vonás nem csak büntetőjogi értelemben merül fel, hanem anyagi felelősségként is. A magyar gyakorlat szerint, ha egy vezető testület tagjai jogellenes döntéseikkel kárt okoznak, a bíróság elítélésük esetén határozhat úgy, hogy saját vagyonukkal felelnek a károk megtérítéséért. Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter rámutatott, hogy az ilyen ügyekben a kuratóriumi tagok akár a teljes magánvagyonukkal is felelősségre vonhatók a döntéseik következtében előállt kárért – ezt vagy a büntető ítélet keretében rendelhetik el, vagy utólag polgári perben érvényesíthető az alapítvány polgári igénye. Vagyis, ha bíróság megállapítja a bűnösséget, a károsodott egyetem / alapítvány akár követelheti is az okozott anyagi hátrány megtérítését az érintett személyektől.
Kik lehetnek felelősségre vonhatók?
Elsősorban az alapítvány döntéshozó testületének, a kuratóriumnak a tagjai, akik a vitatott befektetéseket jóváhagyták. A 127,5 milliárdos kötvényvásárlásról 2021-ben tartott szavazásokon négy kuratóriumi tag voksaival született döntés:
- Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, kormánypárti (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő – igennel szavazott a befektetésre.
- Gaál József, Kecskemét fideszes alpolgármestere – igennel szavazott.
- Nagy Zoltán, az egyetem elnök-vezérigazgatója (rektora) – igennel szavazott.
- Bánkuty Tamás, aki ráadásul az Optima Befektetési Zrt. (a “kötvényes cég”) felügyelőbizottsági tagja is volt – ő is igennel szavazott.
Látható, hogy épp az a négy tag támogatta a konstrukciót, akik közül többen személyesen is érdekeltek voltak a másik oldalon. A kuratórium elnöke, Csizmadia Norbert – aki egyben az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumának elnöke is volt (a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a jegybankban is együtt dolgozott Matolcsy Györggyel) – összeférhetetlenség miatt tartózkodott a szavazásnál. Ugyanakkor a vizsgálat megállapította, hogy a vonatkozó szabályok szerint nem is lehetett volna egyszerre a két érintett szervezet kuratóriumának tagja, így már a döntéshozatalban való részvétele is jogszerűtlen volt. (Erre később külön kitérünk az összeférhetetlenségi kérdések tárgyalásánál.)
Mindenesetre a kuratórium ezen tagjai – Lezsák, Gaál, Nagy és Bánkuty – döntéseikkel közvetlenül hozzájárultak a vitatott tranzakcióhoz, így potenciális gyanúsítottakká váltak a nyomozóhatóság számára.
Az Alapítvány rendelkezett továbbá három természetes személyből álló felügyelőbizottsággal – melynek tagja Kecskemét polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia –, valamint a vagyongazdálkodás ellenőrzése céljából határozatlan időre kijelölt vagyonellenőrrel és könyvvizsgálóval. A Számvevőszék szerint a FEB nem akadályozta meg a kifogásolt döntéssorozatot.
Fontos megemlíteni: a felügyelőbizottság és a kuratórium – nem sokkal az előző évi jóváhagyó szavazás után – 2022. március 21-ei együttes ülésén megtárgyalt egy független szakértői véleményt a befektetésről, azonban az abban foglaltak ellenére nem tett lépéseket a kötvény visszaváltására, a befektetések diverzifikálására. A szakértői vélemény egésze nem került nyilvánosságra, az ÁSZ jelentéséből annyi ismert, hogy a szakértő felhívta a figyelmet a befektetés kockázatára.
Súlyos megállapítást tett az ÁSZ, ami a vagyonellenőrt illeti: „nem támogatta az Alapítványnál a felelős vagyongazdálkodást”, valamint „nem hívta fel a Kuratórium figyelmét az alapító okiratban, illetve a törvényben foglaltakkal ellentétes működésére, sem a befektetések túlzott koncentrációjából adódó kockázatokra”.
Összességében jogi szempontból a következő tényállások merülnek fel: hűtlen kezelés – mivel az alapítvány “a rábízott vagyont nem a rendeltetésének megfelelően hasznosította, azaz nem az egyetem és infrastruktúra fejlesztésére fordította”, hanem más célra eltőzsdézte.
Összeférhetetlenség – mivel a döntéshozók között személyi átfedések voltak a befektetés kedvezményezettjével; illetve a vagyonkezelési kötelezettség megszegése, ami a polgári jogi felelősség és kártérítés alapja lehet. „Az első, 5,0 milliárd Ft értékű kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatban meghozott döntés nem volt szabályszerű, mert az Alapító okirat összeférhetetlenségi előírásába ütközött” – állította meg az ÁSZ. Ezt később a kuratórium nem személycserével oldotta fel, hanem egyszerűen az NJEA alapító okiratából – a 22,5 és a 100,0 milliárd Ft összegű kötvényjegyzéseket megelőzően – törölték, és ezzel az NJEA kuratóriumának elnöke, Csizmadia Norbert továbbra is tag maradhatott.
Jelenleg a nyomozó hatóság feladata megállapítani, hogy konkrétan mely bűncselekmények gyanúja áll fenn, de az ÁSZ lépései egyértelművé teszik, hogy szerintük bűncselekmény történt.
Források: Az elemzés alapjául szolgáló tényeket az Állami Számvevőszék jelentése, valamint hazai sajtóanyagok (pl. KecsUP Hírek, atlatszo.hu, 24.hu, Telex, HVG, 444.hu) és nemzetközi hírek (Euronews, EU Bizottsági indoklás) szolgáltatják.
Folytatjuk a kecskeméti egyetem alapítványának ügyét. A második részben a pénzügyi döntésekre koncentrálunk: hogyan gazdálkodott az alapítvány a rábízott vagyonnal, és valóban ez volt-e a legjobb módja az egyetemi vagyon kezelésének? Megnézzük a számokat, az esetleges alternatívákat, és azt is, hogyan védekezik az alapítvány a felmerülő kritikák ellen.
—
A cikk megírásában a ChatGPT nyelvi modell is segítségünkre volt. Az automatikusan generált szövegrészeket minden esetben ellenőriztük, a felhasznált információkat megbízható forrásokkal vetettük össze, és a tartalmat szükség szerint javítottuk. A célunk a pontos, hiteles és közérthető tájékoztatás.
