Az önkormányzatok bevételeinek növekvő elvonása miatt Szentendre önkormányzata a szolidaritási adó csökkentését és újraszabályozását javasolja. Fülöp Zsolt polgármester javaslatát egyhangúlag támogatta a testület, amelyben kilenc képviselővel van jelen a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület, öt fővel az Összeköt Egyesület-Fidesz-KDNP és egy képviselővel a Mi Hazánk-Szentendrei Nemzeti Konzervatív Kör. Lapszemle.
A hírről a Telex is beszámolt. A szentendrei önkormányzat közleményt tett közzé honlapján, ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a májusban benyújtott központi költségvetés szerint további forráskivonásra számíthatnak az önkormányzatok.
Mint írják, Szentendre – és sok más önkormányzat – költségvetési gazdálkodását az elmúlt években egyre nehezebb helyzetbe hozta a szolidaritási adó címén immár milliárdos nagyságrendű központi elvonás. Ezért a polgármester javaslatára Szentendre önkormányzata felterjesztési jogával élt, és kezdeményezte a szolidaritási adó mérséklését, átlátható normák szerinti újraszabályozását. Ezt egyhangúlag támogatta a testület. A döntésről tájékoztatják a kormányt, az Országgyűlés elnökét, Kövér Lászlót, a térség országgyűlési képviselőjét, Vitályos Eszter kormányszóvivőt, valamint valamennyi országos önkormányzati érdekszövetséget.
„Az önkormányzatok forrásainak évtizedek óta tartó szűkítése az elmúlt néhány évben jelentősen felgyorsult” – figyelmeztet a szentendrei önkormányzat. A személyi jövedelemadó utolsó, helyben maradó nyolc százalékának elvonását követően a koronavírus járvány idején a kormány a központi költségvetésbe irányította a gépjárműadót, idén pedig már a helyi iparűzési adó növekményére is igényt tart a Versenyképes Járások Program elindítására hivatkozással, miközben a szolidaritási hozzájárulás jogcímén átlagosan közel 10 százalékkal több pénzt vesznek ki az érintett önkormányzatok költségvetéséből.
A közleményben arról is írnak, hogy a települési önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok, működési támogatások finanszírozásából az állam egyre látványosabban kivonul. A települések a korábban még rendelkezésre álló fejlesztési forrásokhoz sem férhetnek hozzá, vagy csak alig-alig. A helyi iparűzési adóból elvont szolidaritási hozzájárulás felhasználása nem transzparens, a 2026. évi költségvetés számai alapján nem jelenik meg többletforrásként az erre rászoruló településeknél, vagyis a kormányzati felhasználása során nevével ellentétesen, nem ismert célokat szolgál.
Emiatt egyre több önkormányzat csak vagyonelemek értékesítésével, helyi adók emelésével képes ellátni a településüzemeltetési közfeladatokat. A legtöbb településen nem, vagy csak alig jut pénz útépítésekre, járdafelújításokra, a helyi szolgáltatások fejlesztésére, az alapvető karbantartási feladatokra, intézményi fejlesztésekre, vagy éppen a kulturális, szociális és egészségügyi feladatokra.
„Magyarország központi költségvetésében számos példát lehet találni erre a méltatlan finanszírozási gyakorlatra. A gyermekek szünidei étkeztetésében a napi többszöri étkezést például 285 forintból kellene megoldani, a szociális étkeztetésben pedig 390 forintból, az óvodák működtetésére gyermekenként napi 690 forint jut. Ezt a látványos alulfinanszírozást – melyet ráadásul 27%-os ÁFA is terhel (szemben a vendéglátás 5%-os ÁFA tételével) – az önkormányzatok kénytelenek ellensúlyozni, vagyis az állami forrást jelentősen kiegészíteni annak érdekében, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű étel kerüljön a gyermekek asztalára.”
2022 és 2025 között Szentendrén megötszöröződött a szolidaritási hozzájárulás mértéke, és az adó a bevezetése óta összesen kétmilliárd forinttal rövidítette meg a szentendreieket. Jövőre az ezen a jogcímen elvont összeg az idei 658 millió forintról várhatóan 720 millió forintra, a várható infláció többszörösével emelkedik.
„Az országos önkormányzati érdekszövetségek és települési vezetők túlnyomó többsége pártállástól függetlenül egyetért abban, hogy ez így nem mehet tovább, az önkormányzatok finanszírozási rendszere mielőbb átfogó reformra szorul. Mostanáig az önkormányzatok ezzel kapcsolatos összes kezdeményezése süket fülekre talált a kormánynál, az önkormányzatok működőképességének fenntartása érdekében azonban a jogalkotónak lépnie kell, felterjesztési jogával élve éppen ezt kezdeményezi Szentendre önkormányzata” – áll a közleményben.
„A települések működőképességének, maradék gazdálkodási mozgásterének megőrzése, még inkább javítása érdekében – ahogy több országos önkormányzati érdekszövetség is – indokoltnak tartom, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke 2026. évtől már csökkenjen, és megszülessen a kiszámíthatóságot és átláthatóságot garantáló szabályrendszer. Az önkormányzatok működőképességének megőrzése, a magyarországi települések fejlesztésének reményében Szentendre polgármestereként önkormányzatunk felterjesztési jogával élve kezdeményeztem, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét csökkentse és egyben maximalizálja a kormány, felhasználásának részletes szabályai pedig kerüljenek bele a központi költségvetésről szóló törvénybe” – nyilatkozta Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere.
