Egyre erőteljesebb vita zajlik a kohéziós politika lehetséges reformjairól, mivel az Európai Bizottság jelentős változtatásokat fontolgat. A jelenlegi, régiós és nemzeti szereplőkre épülő rendszer helyett 27 nemzeti terv szerint, tematikus fejezetek mentén osztanák el a támogatásokat. Ez a változás jelentősen csökkentené az Európai Bizottság tárgyalópartnereinek számát, ugyanakkor a tagállamokon belül is erőteljes központosítást eredményezne, a helyi és regionális részvétel rovására. Magyarország eközben már most is súlyos összegektől esett el a jogállamisági viták miatt.
Mi az a Többéves Pénzügyi Keret?
A Többéves Pénzügyi Keret (Multiannual Financial Framework – MFF) az Európai Unió hosszú távú költségvetése, amely hét évre szól a stabilitás és kiszámíthatóság érdekében. A keret meghatározza, hogy az egyes szakpolitikai területekre legfeljebb mennyi uniós forrás fordítható.
Az EU jelenleg félidőnél tart a 2021–2027-es költségvetési ciklusban, ezért az Európai Bizottság már körvonalazza a következő, 2028–2034-es programozási időszak főbb irányait és forráselosztását. Ebben a kohéziós politika továbbra is kulcsszerepet játszik: jelenleg az EU teljes költségvetésének mintegy egyharmadát teszi ki, ami a jelenlegi ciklusban 1134,6 milliárd euró.
Hogyan működik most a kohéziós politika?
A kohéziós politika célja, hogy csökkentse a fejlettségi különbségeket az EU régiói között. A 2021–2027 közötti időszakban ez a szakpolitika 392 milliárd eurót mozgat meg, 398 program keretében, nemzeti, regionális és transznacionális szinten.
A forrásokat négy fő eszközön keresztül osztják szét:
- Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
- Kohéziós Alap
- Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)
- Igazságos Átmenet Alap (JTF)
A programokat jelenleg nemzeti és regionális hatóságok kezelik, biztosítva a helyi sajátosságok figyelembevételét.
Mi változhat?
Az Európai Bizottság egyre komolyabban fontolgatja a kohéziós politika reformját, amely jelentősen eltérne a jelenlegi modelltől. A változás fő elemei:
- A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) logikája alapján tagállamonként egy nemzeti terv készülne.
- Ezek a tervek tematikus fejezetekre épülnének: például közlekedés, energia, mezőgazdaság, biztonság, migráció vagy szociális ügyek.
- A tervek tartalmaznák a beruházásokat és a hozzájuk kapcsolódó reformokat.
- Az EU-s pénzeket részletekben, mérföldkövek teljesítéséhez kötve folyósítanák.
- A forráselosztás központosított irányítás alatt állna, csökkentve a helyi és regionális szereplők beleszólását.
Ez a modell leegyszerűsítené a Bizottság számára az adminisztrációt – hiszen nem több száz szereplővel kellene egyeztetni –, de a helyi érdekérvényesítés és a térségi autonómia súlyos csorbát szenvedhet.
Magyarország több mint 130 milliárd forint uniós forrástól esett el a jogállamisági vita miatt
Miközben az EU a kohéziós politika jövőjét tervezi, Magyarország már most is jelentős összegektől esett el ebből a forrásból. A 2021–2027-es időszakra járó kohéziós támogatásokból mintegy 22 milliárd eurót – kb. 8800 milliárd forintot – különített el az EU hazánknak – azonban több mint 10 milliárd euró (aktuális árfolyamon több mint 4 ezer milliárd forint) továbbra is befagyasztva maradt – írta még februárban a portfolio.hu.
Az ok az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti jogállamisági vita, amely a közbeszerzések átláthatóságától kezdve a korrupcióellenes intézkedésekig számos területet érint. Az EU szerint Magyarországon súlyos hiányosságok vannak a független igazságszolgáltatás, a civil szféra védelme és az oktatás autonómiája terén is.
Bár a magyar kormány részéről több reformígéret is elhangzott, a források jelentős részét az EU továbbra sem teszi elérhetővé. Ez különösen súlyosan érinti a vidéki térségeket, önkormányzatokat és a szociális programokat, amelyek leginkább ezekből a támogatásokból fejlődhetnének.