A kecskeméti székhelyű Raking Kft. informatikai modernizációs projektbe kezdett, amelynek célja a cég digitális infrastruktúrájának fejlesztése és versenyképességének növelése. A beruházás az Európai Unió kohéziós alapjából, a Széchenyi Terv Plusz keretében nyújtott 5,99 millió forint vissza nem térítendő támogatással valósul meg – közölte a cég a KecsUP Hírekkel.
A fejlesztés az „KKV-k növekedési lehetőségeinek támogatása a digitális infrastruktúra és transzformáció elősegítésére” című pályázat keretében kapott zöld utat, és a vállalkozás 10 százalékos önerő mellett hajtja végre 2025. április 1. és 2026. szeptember 30. között.
A kecskeméti Raking Kft. projektjének keretében korszerű felhőalapú irodai szoftvereket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók közötti és a külső partnerekkel történő hatékony digitális együttműködést, akár távmunkában is. A fejlesztés részeként új IT-biztonsági rendszert is kiépítenek, amely az adatvédelem és a kiberbiztonság erősítését szolgálja. A projekt emellett az eszközpark bővítésére is kiterjed. Többek között felsőkategóriás számítógépek, laptop, hálózati adattároló (NAS), WiFi access pointok, routerek, szünetmentes tápegységek, nyomtató, tablet és okostelefon kerülnek beszerzésre.
A digitális átállást informatikai szaktanácsadók segítik, akik nemcsak a rendszer kiépítésében, hanem annak betanításában és üzemeltetésében is közreműködnek. A projektmenedzsmentet, kommunikációt és rezsiköltségeket is az uniós támogatás fedezi, a kötelező könyvvizsgálat pedig garantálja a projekt szabályszerűségét. A fejlesztés megvalósítási helyszíne: 6000 Kecskemét, Szent István körút 24.
Az EU kohéziós forrásából fejleszthetnek a hazai vállalkozások
A projekt különösen időszerű, hiszen a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) szektora jelentős technológiai lemaradással küzd az európai uniós versenytársakhoz képest. Az EU kohéziós politikájának egyik fő célja éppen az, hogy felzárkózási lehetőséget biztosítson az ilyen térségek és vállalkozások számára. A mostani fejlesztés jó példa arra, hogy a gazdasági modernizáció és digitalizáció miként érhető el célzott támogatásokkal.
Közreműködött szerkesztőként: Falusi Norbert