fbpx

FRISS HÍREK

Salacz László és Zombor Gábor is megszavazta a börtönkártérítéses törvényt

- Advertisement -

Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította az igazságügyi minisztert január elején, hogy függesszék fel a büntetésvégrehajtásban résztvevő raboknak a fogva tartási körülmények miatt megítélt állami kártérítések kifizetését. Csakhogy erre a kártalanításra a fogvatartottak azért jogosultak, mert erről törvényt fogadott el a parlament Fidesz-KDNP frakciója 2016-ban. A kecskeméti országgyűlési képviselők szavazatával csak a kormánypárti képviselők támogatták a törvénymódosítást a kártérítésről. Az MSZP és az LMP képviselői tartózkodtak, a Jobbikosok nemmel szavaztak.

Börtönépítés és bérfejlesztés helyett „spórolásból” fizettek volna kártérítést

A 2013-as törvényt két okból is módosították. Egyfelől, mert 2015 végéig több mint ötezer rab panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé, másfelől, hogy a pereket ne Strasbourgban, hanem a magyar bíróságokon, nemzeti hatáskörben intézzék. Az elítéltek azért követeltek kártérítést, mert a körülményeik nem feleltek meg annak a minimumnak, amit Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt: legalább négy négyzetméternek kell jutnia egy emberre, a vécéket külön légtérben kell elhelyezni az ágyaktól. Ez a két feltétel hiányzott a legtöbb esetben.

Az EU-n belül a magyar börtönök a legzsúfoltabbak. 2018-as adatok alapján 132%-os volt a helykihasználás, vagyis ekkor 18.171 ember raboskodott, de a magyar börtönök kapacitása csak 13.771 fő. A kormány 2016-ban még arról beszélt, hogy 6000 férőhellyel bővítenék a börtönöket, amihez plusz 2500 fős büntetés-végrehajtó létszámnövelést is terveztek. A fejlesztésekből végül nem lett semmi. Sőt! Két év alatt (2019-re) 1200 fővel csökkent a bv-nél dolgozók létszáma az alacsony fizetések, a rengeteg túlóra és az elavult technikai feltétetek miatt.

A törvény értelmében a helyhiánytól szenvedő börtönök a problémákat úgy próbálják kezelni, hogy a fogoly a börtön parancsnoktól kérheti áthelyezését egy kevésbé zsúfolt cellába. Ha erre nincs lehetőség, akkor jöhet a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál.

Mivel sem új börtönök nem épültek, sem bérfejlesztés nem történt a bv-nél, beárazták a költségeket: „spórolásból” inkább fizettek volna 1200-1600 forintot a perelő raboknak, mint sokkal többet a strasbourgi ítéletek nyomán. Az a rab, aki sikeresen bírósági úton érvényesítette igényét akár 5 millió forint kártérítést is kaphatott. A börtönszlengben ezt nevezik „heringpénznek”.

A cellalakók csakhogy már akkora tömegben perelnek, és annyiszor nyernek, hogy ez túlmutat a beárazott „spórolásnál” és óriási terheket ró az államra, vagyis az adófizetőkre.

Az ellenzék előre jelezte, hogy a törvény szembe megy a társadalom igazságérzetével

A parlamenti vitából jól látható, az ellenzéki képviselők jelezték előre, hogy kártalanítás helyett a minimumkövetelményeket teljesítse az állam.

Horváth Imre MSZP-és képviselő többek között ezt mondta:

„Ha azonban a fogvatartottak nagy részének inkább kiutalják a kártalanítás összegét az elégséges szintet meg nem ütő […] körülmények miatt, az néhány év fogva tartás után meglepő összegeket fialhat az elítélteknek. Mindez érthető módon kiválthatja a társadalom megütközését”.

Hasonló cikkünk:  Ajánlásgyűjtés közben támadták meg a Kutyapárt kecskeméti jelöltjét a Petőfivárosban (videóval)

A Jobbikos Staudt Gábor ugyanebben a vitában, mintha előre látta volna azt a Fideszes kommunikációt, amiről Orbán Viktor panaszkodik, hogy egyes ügyvédek üzletet látnak a rossz magyar börtönviszonyokban. Staudt 2016-ban így fogalmazta meg kritikáját a törvénnyel szemben:

„[…] azt is láthatjuk, hogy ügyvédi irodák az elítélteknek szinte már a noszogatásával arra buzdítják őket, hogy tömegesen adják be ezeket az ügyeket, hiszen akármi történik, ezeket meg fogják ítélni, és nyilvánvalóan ebben az esetben nemcsak az elkövetők, […] illetve a büntetésüket töltő fogvatartottak járnak jól, hanem természetesen a jogi képviselők, ügyvédek, egyéb közreműködők is, tehát erre ráépült egy iparág […].”

Az LMP-s Sallai R. Benedek is arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan megoldást kell találni, ami nem terheli túl a magyar adófizetők pénztárcáját.

„Arra kérjük a kormányt, hogy […] a büntetés-végrehajtásban dolgozók véleményének a fokozottabb figyelembevételével olyan gyakorlatias megoldásokat is keressenek, amelyek nem pusztán anyagi hasznot hoznak a kormánynak és kevesebbe kerül a későbbi pereknek a rendszere, hanem részben valóban javítja a büntetés-végrehajtásban érintetteknek az ellátási körülményeit, ugyanakkor nem terheli túl az adófizetőket és a közvagyont.”

A jogász végzettségű Dr. Salacz László kecskeméti országgyűlési képviselő ismertette a Fidesz frakció álláspontját. Elmondta, hogy a törvény egy cselekvési terv a zsúfoltság csökkentése érdekében. Külön kitért arra, hogy:

„A kártalanítás napi tételét a bíró a törvényben meghatározott keretek között állapítja meg. A napi tétel alsó határa 1200, a felső határa pedig 1600 forint.”

Salacz azzal zárta a felszólalását, hogy „Összességében elmondható, hogy a zsúfoltság enyhítésére a jogszabály-módosítás és a férőhelybővítés hosszabb távú megoldást adhat.” És kérte a törvénytervezethez a képviselők támogatását, akik az elmúlt napokban már felháborodottan így posztolnak a törvény nyomán kialakult helyzetről.

Salacz László 2016-ban megszavazta a kártérítés összegét megállapító törvényt.

Zombor Gábor támogatta a börtönkártérítéses törvényt.

 

A börtönbiznisz lenne az új kormányzati propaganda témája?

Túlzás lenne azt állítani, hogy a migrációs és a Sorosozós tematika kifulladt volna, mert továbbra is rezonálnak rá a Fidesz szavazók. A szembetűnő az, ahogy a kormányzati propaganda keresi az új témát az önkormányzati választások után. Most éppen az látszik, hogy a hazai cigányságon és a börtönviselteken keresztül indítanak politikai támadást a három hatalmi ág közül – a valamennyire még megmaradt – igazságszolgáltatás intézménye ellen. De ez csak találgatás, mert egyelőre kérdéses, hogy ezzel a témával mennyire lehet mozgósítani a választókat.

 

Kép: m.atv.hu

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Negyvenöt évet dolgozott a kecskeméti nyugdíjas, mégsem vehet kedvezményes buszbérletet

Múlt hét szerdán beszámoltunk róla, hogy helyi civil aktivisták szerint nincs minden rendben Kecskemét közösségi közlekedésével, ezért igyekeznek megreformálni a...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...