Szeptemberben már tartott sajtótájékoztatót az ellenzék a kecskeméti tanítóképzés jövőjéről. Pontosabban ezzel kapcsolatos aggodalmairól. Akkor ugyanis nyáron az egyetemi átalakítás során a pedagógusképzés a Neumann János Egyetemtől a Károli Gáspár Református Egyetemhez került (bár a táblát még mindig nem sikerült lecserélni a homlokzaton – a szerk.), amely Nagykőröst tette meg a pedagógusképzés központjává. Akkor nehezményezték mind az egyetemi átalakulás menetét, és, hogy nem volt beleszólásuk a képviselőknek a döntésbe, és azt is, hogy a sokkal több hallgatóval bíró kecskeméti intézményt lefokozták képzőhellyé, és a dékáni hivatalt Nagykőrösön jelölték ki.
A Szövetség képviselői szeptemberben azt kérték, kerüljön vissza Kecskemétre a központ. Most újra kiálltak az épület elé.
Úgy tűnik akkori aggodalmaink beigazolódni látszanak. Az állam lemondott a kecskeméti tanítóképzésről, egy kicsit a város is, és azt tapasztaljuk, hogy átkerült egy olyan helyre, ahol nem jó gazdái vannak ennek a folyamatnak – kezdte Király József belvárosi képviselő a sajtótájékoztatót.
A képviselő szerint persze lehet mondani, hogy kevesebben jelentkeztek az utóbbi években. Ugyanakkor az is igaz, hogy a pedagógusokat meg kell becsülni. Nem csupán szóban, hanem anyagilag is. A tanítóképzés nem hoz iparűzési adót, nehezen lehet gazdaságilag mérni, éppen ezért nem is olyan fontos egyeseknek – tette hozzá.
A koronavírus miatti korlátozások mutatták meg, micsoda szükség van a pedagógusokra. Csupán néhány hónapig voltak otthon a gyerekek a szülőkkel, de látta mindenki, micsoda kihívás. A pedagógusok pedig ezt a munkát nem 1-2 gyerekkel, hanem 20-30 gyerekkel végzik. Tehát óriási szükségünk van a tanítókra. Arra is, hogy ezek a hallgatók Kecskemétre járjanak, itt tanuljanak a falak között, és majd ha elmúlik a helyzet, akkor töltsék meg a város különböző tereit ezek a fiatalok – mondta Király képviselő.
A tanítóképző környékének képviselője, dr. Tóth Szilárd azzal folytatta, hogy nem igazán érti, mi abban a ráció, hogy amennyiben nem szüntetnék meg végleg a kecskeméti tanítóképzést, akkor mi értelme egy vagy néhány évre kihagyni a szakot, majd esetleg újra beindítani.
Az is érthetetlen, hogy Kecskeméten szüntetik meg vagy szüneteltetik a tanító szakot, ahol korábban jellemzően tízszer annyi hallgató volt, mint Nagykőrösön – hangsúlyozta a képviselő.
Dr. Tóth Szilárd elmondta, hogy megnézte a közigállás weboldalt, amelyen a szeptemberi összesített adatok szerint: 733 óvodapedagógust, 602 tanítót és 1342 tanárt kerestek akkor éppen. Vagyis a pedagógusképzésre óriási szükség van, főleg ha hozzávesszük, hogy sokan állnak közvetlenül nyugdíj előtt.
Amint csak lehet, és engedik a jogszabályok, azonnal hirdessék meg újra Kecskeméten alapképzésben a tanító szakot
– tolmácsolta az ellenzéki frakció kérését Tóth képviselő.
Király József azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy a tanítóképzés jövője kihat a gyakorló iskolára is. És ott nem tudnak semmit, erről nem beszél senki (Mi is kérdeztük a református egyetemet, de erre nem kaptunk választ – a szerk.). Sem a tanítók, tanárok, sem a szülők nincsenek képben, mert nem öntöttek tiszta vizet a pohárba az illetékesek – egészítette ki a képviselő.
Egyébként meg azt szeretnénk, ha Kecskeméten nem csupán továbbképzések lennének, hanem olyan hallgatók, akik napi szinten itt tanulnak a falak között – tette hozzá Király József.
Ajánljuk ezt a cikkünket is, amelyben felidézzük az egykori dékén gondolatait.
