Ötös skálán értékelte a települési önkormányzatok korrupció elleni védettségét a napokban nyilvánosságra hozott jelentéseiben az Állami Számvevőszék(ÁSZ), amely vizsgálódása során a következő kérdésekre keresett választ:
- Megteremtette-e az önkormányzat polgármestere és jegyzője a csalásmentes környezetet biztosító alapvető feltételeket?
- Kialakította-e a hivatal jegyzője a beszámoló szabályszerű elkészítését, valamint a csalásmentes működést biztosító alapvető feltételeket?
- Hordoz-e korrupciós kockázatot a jelenleg működő hivatali környezet?
A vizsgálati eredmények kiértékelése alapján az ÁSZ 1-5 skálán osztályozta az egyes önkormányzatokat, ahol 1-es osztályzat jelenti a legmagasabb, az 5-ös pedig a legkisebb korrupciós kockázatot.
A jelentés alapján Bács-Kiskun megyében az önkormányzatok túlnyomó többsége kialakította az elvárt működés feltételeit, sikeresen csökkentette a korrupciós kockázatot és az ÁSZ értékelése alapján 5-ös osztályzatot kapott, azonban
KALOCSA ÖNKORMÁNYZATA 3-AS OSZTÁLYZATBAN RÉSZESÜLT.
Csak két település, Fajsz és Kiskunhalas városvezetése kapott rosszabb minősítést a megyében.
A vizsgált Bács-Kiskun megyei települések osztályzatának átlaga 4,6 lett.
A jelentés nem részletezi, hogy a kalocsai önkormányzatnál és hivatalainál pontosan milyen hiányosságokat tártak fel, mi vezetett a közepes osztályzathoz – írja a 6300.hu.
Miért volt szükség a vizsgálatra?
Az Alaptörvény szerint minden önkormányzat köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Mindezeket figyelembe véve az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy egyes önkormányzatok vagyongazdálkodása és a közpénzekkel való bánásmódja kiemelt kockázatokat rejt magában. Ezért az Állami Számvevőszék első alkalommal az idén elkészítette a 2020-as évre vonatkozó értékelését, amelyben az összes magyarországi önkormányzat és azok hivatalainak korrupció elleni védettségét –, illetve a működést meghatározó lényeges szabályozási környezetük kialakítását vette górcső alá és értékelte.
A teljesség igénye nélkül néhány önkormányzati szabályozás, amit az ÁSZ megvizsgált: az önkormányzati eszközök, források leltározása, a pénzkezelés (különösen a napi készpénzforgalom) szabályai, a beszerzések lebonyolítása, ajándékok vagy egyéb előnyök elfogadása, kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás kiadásának szabályozása (ide kapcsolódik korábbi cikkünk: „Ön sem szokott emlékezni 200 millió forint elköltésére?” )
A rendszerszintű értékelésről az ÁSZ összesen 21 jelentést készített. Egy országos összegző jelentést, egyet a 66 legnagyobb önkormányzatról, illetve 19 jelentést az egyes megyék településeit érintő értékelések tapasztalatairól és következtetéseiről.
