Kb. két hete zárult le a nemzeti konzultációnak hívott társadalmi kérdezz-felelek, amelyre általában gyakran hivatkozik a kormány, és a legutóbbinak is az volt az értelme elméletileg és a nyilatkozatok alapján, hogy a magyarok elmondhassák a véleményüket, hiszen a kormány kíváncsi erre, mert fontos döntések nem lehetségesek a magyarok véleménye nélkül. Egymásnak adva a kilincset, ismételgették az ehhez hasonló kijelentéseket a kormánypárti politikusok. A kormányzati propaganda egyik zászlóshajója, az Origo így írt, amikor lezárták az ívek kitöltésének online lehetőségét.
„A magyarok tehát elmondták, hogyan szeretnének nyitni, a kormány a beérkező válaszok alapján határozza meg a pontos nyitási, és az ezzel összefüggő védelmi tervet.”
Erősített rá a lap arra, amit a kormány saját maga is állított az eredményeket összefoglaló plakáton.
A kérdések között konkrétan három olyan volt, amelye arra kérdezett rá, hogy amennyiben a válaszolókon múlik, melyik területen enyhítenének, nyitnának az elsők között. Ezek voltak azok (nem idézve):
- A kijárási tilalmon enyhítenének-e?
- Nyitnák-e az éttermeket és szállodákat?
- Nyitnák-e a sportlétesítményeket (pl. konditerem, uszoda)?
És akkor lássuk az eredményt a tényleges kérdésekkel.
Ehhez képest már március vége óta tudjuk, hogyha lehetséges a nyitás -és ezt csakis a meglévő 2,5 millió beoltotthoz kötötték, semmilyen más adathoz -, akkor elsőnek a kijárási tilalmat enyhítik, és megnyitják a boltokat és a szolgáltatásokat azzal, hogy a belépők számát négyzetméterhez kötik. Ezt erősítette meg Orbán Viktor tegnap késő délután (azzal, hogy megvan a 2,5 millió oltott), és ezután jelent meg a határozat arról, hogy élesedhetnek a korábban bejelentett enyhítések.
Magyarul: a legkevesebb százalékot, ugyanakkor a legnagyobb elutasítást kapó kérdést és az abban szereplő kijárási tilalom enyhítését lépte meg a kormány legelőször.
A legtöbben, mint látható, az éttermek és szállodák megnyitását akarták, és ezt utasították el a legkevesebben, mégsem nyithatnak, mégsem fogadhatnak vendégeket. Még az uszodák és sportlétesítmények nyitása is több szavazatot kapott, mint a kijárási tilalom enyhítése.
Nagyon helyes egyébként, ha inkább a szakemberekre hallgat a kormány járványügyi kérdésekben, mint a vágyait közlő és laikus lakosságra. Csak ekkor semmi értelme nincs, giccsparádé közepette arról beszélni, hogy az eredmények alapján készítik el a nyitási tervet, és, hogy mennyire fontos a magyarok véleménye a kormánynak.
És persze akkor már valóban jó lenne meghallgatni szakemberek tanácsát, ugyanis sokak szerint korai még a nyitás, és az sem szerencsés, ha a kormány az oltások számát veszi figyelembe ehhez és nem a járványadatokat.
Korábban azt írtuk a konzultációról, hogy eleve rossz időben sikerült elindítani. Ugyanis annak első felében sokkal kedvezőbb adatok voltak, mint a második felében, és a többség éppen az elején töltötte ki a kérdőívet. Március 4-ig, amikor is bejelentették a zárást (éppen a nyitásról szóló konzultáció kellős közepén) már a kitöltők kb. 70%-a megválaszolta a kérdéseket. Csakhogy akkor szó nem volt még napi 8-10 ezer új fertőzöttről és 200 feletti elhunytról.
A nemzeti konzultációnak persze nagyon is van értelme a kormány szempontjából. Miután feltételezhető – és a válaszolók száma alapján is erre lehet következtetni-, hogy leginkább a kormány szavazótábora tartja fontosnak visszaküldeni az íveket, a kezdeményezés alkalmas lehet a kormánypárti érzelmű réteg egybentartására, a bennük lévő tűz életben tartására, a kormány melletti kiállás fenntartására, erősítésére. Mindezt persze közpénz milliárdokból.
