A magyar lakosság 10,2 százaléka, 974 ezer ember van kitéve súlyos anyagi nélkülözésnek – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi, illetve az Eurostat friss jelentéséből.
Ezzel az ötödik legrosszabb helyet foglaljuk el az uniós összehasonlításban. Az uniós átlagnál lényegesen rosszabb adatok ellenére érdekesség, hogy az egy évvel korábbi helyzethez képest sikerült egy helyet javítani a rangsorban.
A nélkülözésnek (idegen kifejezéssel deprivációnak) kilenc különböző formáját követik a statisztikák. Azok tartoznak a súlyosan nélkülözők közé, akikre legalább négy jellemző az alábbiakból:
hiteltörlesztéssel vagy lakhatással kapcsolatos fizetési hátralékuk van;
nem tudják fűteni lakásukat;
nem tudnak fedezni váratlan kiadásokat;
nincs kétnaponta hús, vagy annak megfelelő fehérje az étrendben;
nem tudnak évente egy hétre elutazni üdülni;
nem engedhetnek meg maguknak autót;
nincs pénzük mosógépre;
nincs pénzük televízióra;
nincs pénzük telefonra.
Az Eurostat különböző részadatai alapján a magyarokat legjobban érintő, a regenerációt hiányát jelző szegénységi faktor egyértelműen a legalább egyhetes nyaralást megengedni nem tudók aránya, ami 43 százalék.
Minden harmadik magyarnak (33,3 százalék) probléma a váratlan kiadások kifizetése, azaz nem rendelkezik a lakosság megfelelő tartalékokkal. A harmadik legsúlyosabb, a mobilitási lehetőséget meghatározó probléma, hogy minden hatodik magyarnál (17,5 százalék) anyagi akadálya van az autóvásárlásnak.
A pozitívumként kiemelhető, hogy bár még mindig jelentős a lakáshitelek és a lakhatással kapcsolatos számlák kifizetésével küzdők aránya (12,8 százalék), ez megfeleződött az elmúlt évek során, aminek hátterében az államilag vezényelt hitelrendezés, valamint az újabb forinthitelek feltételei állnak. Négy év alatt több mint öt százalékkal csökkent a lakásokat felfűteni nem tudók aránya, amely a legutóbbi adatok szerint 6,1 százalék. A húsfogyasztás megengedni nem tudók aránya is mutat javulást, azonban a 12,3 százalékos érték nemzetközi összehasonlításban még mindig magas, csak Romániában rosszabb a helyzet. A többi nélkülözési formában az arányok 1 százalék körül alakulnak.
Befolyásoló tényező, hogy a magyar adatok még a 2017-es viszonyokat tükrözik, a EU statisztikai jelentése még nem foglalja magába a 2018-as magyar állapotokat.
Az Európai Unió lakosságának 6,2 százaléka, összesen 31 millió ember küzdött súlyos anyagi nélkülözéssel 2018-ban, ez az elmúlt nyolc év legalacsonyabb értéke.
Az egyedül élők a leginkább kitettek a nélkülözésnek, szinte minden tizedik egyedül élő személy (9,1 százalék) súlyos megélhetési gondokkal küzd az EU-ban.
A régiós versenytársaink közül egyedül Romániánál (16,8 százalék) kedvezőbb a súlyos deprivációval küzdők aránya, mint Magyarországon. A tipikusan versenytársnak tekintett Lengyelországban ez az arány 5,9 százalék, Szlovákiában 7, Csehországban az előzetes adatok szerint 2,8 százalék a súlyosan nélkülözők aránya.
