2020 márciusában a Varga Judit vezette magyar Igazságügyi Minisztérium is úgy döntött, hogy ideje kicsit jobban megvizsgálni jogi szempontokból az online világot, ezért létrehozták a Digitális Szabadság Bizottságot, ami egyben Digitális Bizottság Munkacsoport is, de mivel a bizottság fontosabbnak hangzik, az angol fordításban már Committee lettek, és inkább Bizottságként utalnak magukra. Ezt Varga Judit mondta az alakuló ülésen.
A bizottság/munkacsoport kapott egy weboldalt is, ami meg is fogalmazza a fő célt. Varga Judit köszöntője és a Fehér könyv alapján ez a „a transznacionális technológiai cégek működésének átláthatóvá tétele”. Ami alapvetően fontos és nemes cél. Ahogyan a többi, mostanában forró online téma is, mint a gyermekek biztonsága az online térben vagy a felhasználók adatainak védelme. Vagy éppen a szerzői jogok védelme. A Netflix és Spotify korszakában az már sokak számára világos, hogy ha egy művész időt, energiát és pénzt nem kímélve dolgozik egy alkotáson, akkor nem illik azt három kattintással lenyúlni. De ez az elv és jogi védelem vonatkozik például újságírók online megjelent cikkeire is, azok sem copypaste-tel vihető szabad prédák.
Ezért is lepett meg, hogy az Igazságügyi Minisztérium munkacsoportja, ami kiemelten foglalkozik a szerzői jogok védelmével, ellopta a cikkeimet. És még többtucatnyit, szerte a magyar és nemzetközi sajtóból – írja a Telex munkatársa, Világi Máté.
Fél órával cikke megjelenése után egy olvasójuk jelezte, hogy a bizottság oldalán már nem elérhető a Hírek menüpont, ahová az innen-onnan megszerzett cikkeket gyűjtötték. Szerencsére archiváltak néhányat.
- Így nézett ki a menüpont.
- Ez Bolcsó Dániel cikke, amit átvettek.
- Ez pedig az enyém (Telex – Világi Máté).
A törvény nem ismerete nem mentesít a betartása alól
A Digitális Szabadság Bizottság 2020 márciusa óta 215 cikket jelentetett meg az oldalán, amelyeket a magyar és nemzetközi sajtóból szedtek össze. A többségük olyasmikről szól, hogy például a Facebook és a Twitter hogyan korlátozza a felhasználók szólásszabadságát (például törölték Donald Trump fiókját), hogyan zsákmányolják ki a felhasználókat, hogy hallgattatják el a keresztény-konzervatív gondolkodókat, miközben a szexrabszolgaságot engedélyezik; valamint arról, hogy az EU vagy más, nemzeti hatóságok hogyan lépnek fel a techóriások ellen.
De feltűnik az oldalon például az a Telex cikk is is, amelyben egy kiberbiztonsági szakértőt megkérdezve bemutatták, hogy milyen veszélyekkel járhat, ha valaki eladja a használt elektronikai eszközét, és azon személyes adatok maradnak. Ez mondjuk pont olyan, közérdekű információkat tartalmazó cikk, amely minél több helyen jelenik meg, annál jobb – de hát erre megvannak a bejáratott formák, a lapszemle műfaja, a szerzői jogi törvény keretei.
Itt a probléma a Digitális Szabadság Bizottság hírhörcsögölésével: a törvény (és az ahhoz tartozó kommentár) szerint az átvételi jog az írott vagy elektronikus sajtót illeti meg. Kikérték Dr. Ducsay Zsuzsanna ügyvéd véleményét is az esetről, szerinte
semmi nem utal arra, hogy a Bizottság egy sajtótermék lenne. Ahogy az alakuló ülés jegyzőkönyvében is olvasható, ez egy minisztériumi munkacsoport.
A szerzői jogi törvény következő, témába vágó paragrafusa, a 37. § valamivel megengedőbb, mert az alapján aktuális eseményekről való tájékoztatás céljából fel lehet használni cikkeket, de csak a cél által indokolt terjedelemben. Az persze elég szubjektív kérdés, hogy mi számít indokolt terjedelemnek, de szakértőnk szerint a teljes terjedelmű átvétel semmiképpen nem lehet indokolt.
Ez a bizottság hivatalos feladatköre, egyenesen a már említett jegyzőkönyvből:
„Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy a bizottság legfőbb feladata az, hogy megvizsgálja és feltárja, hogy a technológiai cégek milyen hatással vannak a jogállami intézményekre, valamint a jogállam működésére, illetve milyen hatással vannak a személyes szabadságok, szabadságjogok mindennapi érvényesülésére. A bizottság továbbá megvizsgálja, hogy az alapvető demokratikus normák hogyan értelmezhetőek az online térben zajló tevékenységek szempontjából.”
„A közzétett jegyzőkönyvek alapján sem ezen az alakuló ülésen, sem további üléseken sehol nem volt szó arról, hogy csinálnak egy olyan honlapot, ahol bármit is gyűjtögetnek tájékoztatási vagy bármilyen más céllal”
– írta a megkérdezett szakértő.
Magyarország kormányának honlapja – ami alatt a bizottságé is fut – a hivatalos tájékoztató szerint a „magyar kormány hivatalos információs honlapja, amely folyamatosan frissülve aktuális híreket, beszámolókat, multimédiás tartalmakat közöl a kormányzat mindenkori tevékenységéről.” Ez elsőre kiskapunak tűnhet, hiszen azt mondja, hogy valóban terveztek informálni – de csak a saját dolgaikról.
A szerzői jogi törvény a 34/A paragrafusban még két módon engedélyezi a felhasználást: ha valaki a forrást kritizálja vagy arról ismertetőt csinál, vagy ha felidézi, esetleg „humor vagy gúny kifejezése útján, karikatúra, paródia vagy stílusutánzat (pastiche) céljából” használja fel. Az összes cikket átnéztem az oldalon, és egyik esetében sem találtam élcelődő kommentárt.
„Fenntartom, hogy a fentiekre tekintettel nem lehet szabad ez a típusú felhasználás, azaz jogszerűtlen, mivel ez nem egy informatív tájékoztató bizottság. De ha az lenne, teljes cikkek átvétele akkor is túlmutatna a cél által indokolt terjedelmű felhasználásnál”
– összegezte Ducsay.
És innentől csak még bizarrabb lesz az egész. A kormányzati oldalak felhasználási feltételeiben ugyanis azt írják, hogy minden, ami az oldalon található (szöveges, grafikai, mozgó- és állóképes híranyag), tartalomnak minősül, függetlenül attól, hogy csak a honlapon érhetőek-e el. És ha valaki „változatlan szöveggel vagy lényeges változtatás nélkül” vesz át anyagot kormányzati oldalról, akkor fel kell tüntetni a forrást. Igen, azt, hogy kormany.hu.
Ebből egyébként látszik, hogy legalább egy ember, akinek köze van a kormányzati oldalakhoz, ismeri a szerzői jogi törvényt, de valahogy úgy érzik, hogy rájuk már nem vonatkozik.
Természetesen előfordulhat, hogy a bizottság minden médiummal külön megegyezett a cikkek átvételéről, és engedélyt kapott erre, csak valamiért a régi Index és a Telex szerkesztősége maradtak ki ebből. Küldtek kérdéseket a további érintett szerkesztőségeknek is, hogy kiderítsék, engedélyezték-e a cikkek használatát. Ha válaszolnak, frissítik a cikket.
Az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya a Telex kérdésére ezt válaszolta:
„A feltüntetett írások minden esetben az eredeti forrás (link) megjelölésével kerültek ki a honlapra, és semmilyen körülmények között nem keltették azt a látszatot, hogy azok nem az eredeti cikk írójától származnának. Mindemellett haladéktalanul megvizsgáljuk, hogy a feltöltési gyakorlat megfelel-e az Ön által leírtaknak és szükség esetén módosítjuk azt. Ennek részeként időlegesen felfüggesztettük az aloldal működését. A feltöltési gyakorlat felülvizsgálata mellett az Igazságügyi Minisztérium továbbra is elkötelezett abban, hogy a digitális világ anomáliáihoz kapcsolódó és esetlegesen közérdeklődésre számot tartó írásoknak, véleményeknek publicitást adjunk.”
