A Mérgezett Föld című dokumentumfilmben elhangzott: „A talaj a forgatás alatt összetörik, elveszíti morzsás szerkezetét, és olyan apró darabokra esik szét, hogy por lesz belőle, ezt a port pedig könnyen felkapja a szél.” Ez okozza az olyan hatalmas porviharokat, mint ami az M1-esen történt szombati tömegszerencsétlenséghez is vezetett.
A rengeteg port a mezőgazdaságban alkalmazott módszereknek és az egyre sűrűbben előforduló szárazságoknak köszönhetjük. Az RTL Híradónak Szimicsku László, az autópálya-kezelő szóvivője elmondta:
„A környező mezőgazdasági földeken az elmúlt napokban munkálatokat végeztek, ezzel pedig fellazították a talajt, a hétvégi hatalmas szél ezt fújta az útra.”
Várhatóan egyre gyakoribbak lesznek Magyarországon az ilyen porviharok, ugyanis ezek kialakulását a jelenleg alkalmazott mezőgazdasági technikák és az egyre gyorsuló klímaváltozás is segíti. Horváth Balázs A beteg bolygó című könyvében azt írja, hogy 1950 és 1990 között a világon 580 millió hektárnyi terület vált az erózió martalékává. Ez éves szintre lebontva 145 ezer négyzetkilométer, ami nagyobb, mint Magyarország és Szlovákia területe együttvéve.
Az erózió átlagos sebessége Magyarországon egy korábbi adat szerint 40 tonna/hektár évente. A talajképződés viszont nagyon lassú: 500–1000 év közötti időre van szükség ahhoz, hogy hektáronként 2,5 centiméter talaj képződjön. Horváth Balázs és több kutató is írja: a talajmegőrző módszerek egyik legfontosabb és leghatásosabb formája a szántás elhagyása lenne.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze azt írta a tömegbaleset után: „A márciusi porvihar, a 114 km/h szél, a kiszárított és kiszáradt talajok olyan jelenségek, amelyeknél gyakran nem nézünk mélyebbre.” Felhívta a figyelmet, hogy talajaink deflációja hatalmas mértékű, amit a nagy táblás szántóföldi művelés és a művelésbe vont földeken az úgynevezett mezővédő erdősávok hiánya okoz.
Probléma még a talaj szárazsága. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai azt prognosztizálják, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a talajnedvesség csökkenésére számíthatunk. A helyzet annál rosszabb, minél délebbre fekszik egy ország, így a legnagyobb szárazodás Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban várható, de még Magyarország is az erősen érintett országok közé tartozik, illetve fog tartozni a következő években.
Az ELTE, a BME, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Talajtani Intézet kutatói által készített aszálytérképeken is látszik, hogy a legkritikusabb területek közé Magyarország is beletartozik.
„Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és a talajnedvesség pótlására. Magyarország és az Észak-Balkán országai szintén a legszárazabb talajú országok között említendők” – írják a kutatók. A talajnedvesség megtartásához léteznek technológiák, ilyen az, hogy szántásmentes vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlatokat alkalmaznak a földeken.
A Mérgezett Föld című filmben felhívják a figyelmet: „Annak a termőrétegnek, amit az ember valaha gondjaiba vett, mára mindössze 20 százaléka maradt termőképes világszerte.” A filmben beszélnek az úgynevezett mennyiségi pusztulásról, aminek közvetve eredménye a szombaton kialakult porvihar. Az egyik probléma, hogy a sokszor átforgatott termőföldet a szél és a víz megállás nélkül viszi, a másik pedig, hogy az így elhordott talaj örökre elveszik.
Tuba Máté humánökológus szerint ahhoz, hogy a porviharok szaporodását és a termőföldek pusztulását megfordítsuk, a ma alkalmazott technológiák megváltoztatását a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Ilyen a talajforgatás elhagyása, folyamatos talajborítottság, direktvetés és az elpusztult talajélet újraépítése. De megoldás lehet a szélfogó erdősávok ültetése, kisebb táblákon való gazdálkodás és a mozaikos tájszerkezet újraépítése is.
Az Európai Unió 2030-ig szóló talajvédelmi stratégiája tartalmazza többek közt a leromlott talajok helyreállítását és a szennyezett talajok kármentesítését, és dolgoznának az elsivatagosodás megelőzésén is. Az ilyen stratégiák nemcsak a porviharok elkerülése miatt lennének fontosak, hanem azért is, hogy a biztonságos élelmiszer-ellátás a jövőben is biztosítható legyen Európában.
A hétvégi baleset után a pártok is megszólaltak. Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője hétfőn arról beszélt, hogy egy talajvédelmi határozati javaslatot nyújtanak be a kormánynak. Elsősorban csökkentenék azoknak a beruházásoknak a számát, amiket mezőgazdasági földterületeken hajtanak végre, emellett olyan mezőgazdasági technikákat ösztönöznének, amik a talaj védelmét segítik.
A szombati baleset után vélhetően felerősödnek azok a hangok is, amelyek a probléma forrását igyekeznek majd orvosolni. Amellett, hogy a hatóságok és az utak üzemeltetésért felelős szervek felkészülnek a hasonló esetekre, a hosszabb távú megoldást sokkal inkább a mezőgazdasági problémák rendezése jelentheti majd.
via Telex
