Augusztustól az év végéig várhatóan csökkenni kezd az infláció, így az ellene csodafegyverként bevezetett árstop „rendeltetését betöltötte, az infláció megtörése megtörtént” – mondta Gulyás Gergely. Azért nem engedte el teljesen a kormány azt, hogy beleszóljon a kereskedelmi árakba, az üzleteknek augusztustól 10 helyett 15 százalékos akciókat kell ajánlaniuk minden héten, és az akciós termékek közé bekerülnek az árstop alól kikerülő termékek is.
Az árstop kivezetésének bejelentése után Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta, amíg nem látják a változásról szóló rendeletet, csak találgatni lehet, pontosan milyen hatása lesz ennek a kereskedőkre és a vásárlókra.
A legfontosabb kérdés, hogy az ársapka alól kikerülő termékeket mindig akciósan kell-e árulni, vagy csak be kell őket venni az akciósan árult termékek körébe, illetve hogy adott esetben egyszerre vagy külön-külön kell leértékelve árulni az eddig fix árú termékeket. Amíg a Magyar Közlönyben nem jelennek meg a részletek, addig az üzletek nem tudják kiszámolni, hogyan jönnek ki a változásból.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint a boltok talán kicsit jobban jönnek ki az új rendszerből, vagyis hogy valamiből mindig 15 százalékos leértékelést kell kínálniuk, mint az árstopból, ami folyamatos veszteséget jelentett. A szakértő szerint a részletszabályok mellett azt is rendezni kellene, hogy a jelenlegi törvényeket betartva egyszerűen illegális beszerzési ár alatt értékesíteni termékeket – a kormány viszont most ezt írja elő a boltoknak.
Még nem lehet tudni, hogy az árstop megszűnése mekkora emelkedést hoz az érintett termékek árában, egyáltalán az emelkedést meg tudja-e fékezni a kötelező akcióztatás. Gulyás Gergely arról beszélt, a termékek kötelező akciókba vonásától azt remélik, hogy az árstop megszűnését követően is „lesz ezeknél a termékeknél egy fék, ami az áremelkedésnek gátat szab”. A részletszabályozástól függ, hogy tényleg így lesz-e.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint ahány százalékkal a csirkecomb vagy a sertéskaraj ára emelkedett az árstop bevezetése után, várhatóan annyival emelkedik az árstop alá vont csirkemellé és sertéscombé is. Ha a kereskedőknek erre lehetőségük van, akkor azután értékelik le megint ezeket a termékeket. Persze ha kötelező lesz rögtön akciósan kínálni ezeket, akkor erre nincs lehetőség.
Paragi Márton, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkárságvezetője szerint volt az ársapkának olyan hatása is, amiről keveset hallani, pedig nagyon komolyan érintette a magyar termelőket: az árstop miatt sokkal több olcsóbb külföldi áru, lengyel csirke és tojás, szlovák olaj és hasonló került a magyar boltok polcaira, pedig a korábbi években egyre inkább el lehetett érni a magyar termékeket. Hogy ez a folyamat visszafordul-e, nem tudni, ez is nagyban múlik a kötelező akciózás részletszabályain.
A hatósági árak kivezetésére több mint egy hónapot hagyott a kormány, így felmerül a kérdés: aki csak teheti, teletömi a pincét és a padlást ársapkás olajjal, cukorral és liszttel, a mélyhűtőt csirkemellel és sertéscombbal. Vámos György szerint ez is nagyban függ a szabályozási részletektől. Ha kötelező lesz rögtön akciósan árulni ezeket a termékeket, így az áruk nem emelkedhet annyit, mint piaci folyamatok között tehetné, tehát a vásárlóknak nem éri meg annyira felhalmozni.
Éder Tamás szerint, az üzletek dönthetnek úgy, hogy mivel veszteséget termelnek minden eladott árstopos terméken, nem töltik föl a polcokat a kötelező mértéken túl, ha nagyon megnő a kereslet. Vagy ahogy arra volt már példa korábban, szabályozzák, hogy egy fogyasztó mennyit vehet a termékekből. Persze dönthetnek úgy is, hogy követik a keresletet, és akkor nem alakul ki hiány. Ez az üzletek számításain múlik.
via 444
