„Nem elég a politikától és a jogszabályoktól várni a megoldást, hanem morális változást kell előidézni a társadalmunkban, és az ilyen ügyekben sem szabad hallgatni, fejünket elfordítani” – mondta Király József a Szövetség a Hírös Városért Egyesület pénteken, a könyvtár előtt tartott tüntetésén, melyen hetven-nyolcvan fő vett részt.
„Ne fordítsd el a fejed! Kiállás gyermekeinkért és a kirekesztés ellen!” – ez volt a felütése a péntek délutánra a Katona József Könyvtár elé a Szövetség a Hírös Városért Egyesület által meghirdetett tüntetésnek.
A helyszín nem volt véletlen, hiszen itt található a Líra könyvesboltja, és mint azt mi is megírtuk, a Lírát ötmillió forintos bírsággal sújtották, amiért az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet az üzletben forgalmazták, és a bolt iskolától és templomtól is 200 méteres távolságon belül található.
A könyv okos, bátor, elszánt, kitartó, magáért kiállni képes nőkről szól, egyik szereplője a transzszexuális Coy Mathis, akinek történetéből dokumentumfilm is készült. A hatóság ezt a történetet találta jogsértőnek, mivel álláspontjuk szerint ezzel a könyv a születési nem megváltoztatását „öncélúan népszerűsíti”. A művet a Móra Kiadó adta ki, akik szerint a könyv nem ábrázolja öncélúan a transzszexualitást vagy a nemváltást.
A Líra sem értett egyet sem az eljárással, sem a bírság tényével, sem pedig annak mértékével, és közölték, bírósághoz fordulnak. Az egész ügyben az a „legszebb”, hogy a kormányhivatal tavaly szeptemberben végzett a boltban célellenőrzést, majd a könyvre online rendelést adtak le, átvételi helyként a Líra kecskeméti boltját jelölték meg, majd a megrendelt könyvet átvették és kifizették – és végül kiszabták az 5 millió forintos bírságot. A könyvből a vizsgált időszakban egyetlen darabot sem adtak el a boltban.
A helyszín tehát emiatt az ügy miatt jelképes is volt, nem csoda hát, hogy a fóliázás több alkalommal előkerült a beszédekben.
„Nem akarok egy fóliázott ország fóliázott polgára lenni” – mondta például Király József, a Szövetség politikusa.
A meghirdetett kezdésre körülbelül hetven-nyolcvan tüntető jelent meg. Először Kopping Rita, a Szövetség képviselője szólalt fel, röviden beszélt az egyesületről és közgyűlési frakciójukról, hozzátéve, hogy a júniusi választáson induló képviselő-jelöltjeik személyét, a kompenzációs listát és a polgármester személyét később hozzák nyilvánosságra.
„Nem elég, hogy Orbánék egy oligarcha hálózaton keresztül ellopták az országunkat, kiderült, hogy pedofilokkal és az őket segítőkkel működnek együtt. Ma szabadon járkál az országban egy olyan pedofil segítő, akit ez a maffiarendszer engedett ki a gyerekeink közé. Ilyet még soha, egyetlen kormány sem tett az országgal és polgáraival. Novák Katalinnak és Varga Juditnak nem azért kellett menniük, mert kegyelmet adtak egy pedofil segítőnek, szinte biztos, hogy ők is a hatalom végrehajtói voltak, mint oly sokan ebben a rendszerben. Ahogy Magyar Péter, Varga Judit volt férje fogalmazott: a valódi bűnösök, a nők szoknyája mögé bújva próbálják menteni a menthetetlent. Novák Katalinnak és Varga Juditnak valójában azért kellett menniük, mert lebuktak” – mondta Kopping Rita.
„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek nincs eszközük megvédeni önmagukat, s akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre” – Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök egy 1990-es beszédéből idézett Hahn-Tapodi Zsuzsanna civil aktivista, majd végigvette a többi köztársasági elnököt: méltatta Mádl Ferencet és Sólyom Lászlót, a Fidesz-KDNP kormányzás alatt megválasztott elnököket pedig kritikával illette: felidézte Schmitt Pál plágiumügyét, amely a bukásához is vezetett, Áder Jánosnak felrótta, hogy ugyan „nagyon szeret horgászni és szereti a környezetvédelmet, pontosan annyira, hogy 2010 óta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszűnt Magyarországon és nincs”, Novák Katalin pedig kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak.
Siposné Bodrozsán Alexandra azzal kezdte beszédét, hogy talán sokan nem tudják róla, de ő végzettségét tekintve újságíró, ám ezt mostanában nem szereti hangoztatni, mert „a szakmát ellepték a Bayer Zsoltik és hírhamisító barátaik”. Az ellenzéki képviselő ezután a KTV-t, a Kecskeméti Lapokat és a hiros.hu-t működtető Kecskeméti Médiacentrum tevékenységét bírálta élesen.
„Az emberek igenis elvárják, hogy az ő pénzükből működő intézmények ne csak átláthatóak, hanem hitelesek és függetlenek is legyenek. Azonban, mint tudjuk, sajnos nem mindig ez a helyzet. Az elmúlt sok-sok esztendőben, a Kecskeméti Médiacentrum komoly kérdéseket vetett fel a hitelesség és az átláthatóság terén. (…) ma már nem más sajnos, mint egy szürreális propaganda gépezet, amely elferdíti az igazságot és elfojtja a valóságot. Hogyan merészelik azt gondolni, hogy a városunk polgárait becsaphatják, elhallgattathatják a lényeges információt, és manipulálhatják a véleményünket?” – mondta Siposné Bodrozsán Alexandra, szóvá téve, hogy az önkormányzati média a kegyelmi ügy alatt „síri csendben maradt”, „egy árva szót” sem szólt arról, miért is mondott le Novák Katalin.
„Ki adta rátok a szájzárat? Kinek az utasítására hallgattok? Miért mentegettek pedofilokat? Bűnösök vagytok, cinkosok vagytok, és az ilyen bűncselekmények elrejtése, az áldozatok jogainak figyelmen kívül hagyása, megbocsáthatatlan” – folytatta az ellenzéki politikus, aki szerint a Médiacentrumnak „csak az hírértékű, amit a narancsos nagyurak tesznek”, míg „több millió forintot égetett el” arra, hogy az ellenzékről hazugságot terjesszen. Siposné Bodrozsán Alexandra a polgármesternek is üzent: „a hírhamisítás helyett, néphülyítés helyett járható utakat, működő közvilágítást és megyeszékhelyhez méltó közszolgáltatásokat” követelve.
„Ne hagyjuk, hogy gyermekeink egy olyan városban nőjenek fel, ahol nem szabad a szó. Legyen Kecskemét egy olyan város, ahol a polgárok véleményét tiszteletben tartják, és mindenki számára biztosított a szabad és objektív tájékoztatás” – mondta, követelve a Médiacentrumtól, „hogy álljon az igazságosság és a hitelesség útjára”.
Somogyi Tímea, a Védőháló Karitatív Közhasznú Egyesület vezetője – akit nemrég a SzuperWMN Civil Fődíjára jelöltek – is elment a tüntetésre, és noha az előzetes programban nem szerepelt, felkérésre ő is rövid beszédet mondott, már az elején kijelentve, nem fog kormányról, ellenzékről beszélni.
„Azért vagyok itt, mert a leggyengébbek jogai sérültek. Azt gondolom, hogy a pedofiloknak nincs bocsánat. A pedofilokat segítőknek nincs bocsánat, nem támogatunk olyan embereket, akik olyan ártatlanokat bántanak, akik védtelenek, akiket nekünk kellene megvédeni. Ezért vagyok itt, hogy ez tiszta legyen. Én ezt gondolom, ezért szólaltam meg, mert itt vannak a gyerekek, és ők a jövő” – mondta Somogyi Tímea.
Végül Király József következett, aki szerint „az eltitkolni, majd megmagyarázni próbált, erkölcsileg vállalhatatlan kegyelmi döntés olyan sebeket ütött társadalmunk morális alapján, melyre hosszabb idő óta nem volt példa”. Kétségét fejezte ki, hogy a kormányzat által bejelentett jogszabályi szigorítások elegendőek lesznek-e a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben felnövő gyerekek védelméhez.
Király József a bicskei esetet összehasonlította a kecskeméti, Juhar utcai gyermekvédelmi intézményben több mint tíz éve kipattant gyermekbántalmazási – „dühöngőszobás” – üggyel, melyről egy idei szintén hallgattak az ott dolgozók – hangsúlyozva, hogy itt nem szexuális abúzus történt. 2007 novembere és 2010 januárja között volt az intézményben egy vasajtóval zárható helyiség, amelyet bekameráztak, ablakait berácsozták, belül egyetlen kanapé volt csupán, és ide rendszeresen bezártak gyerekeket, volt, akit kilencszer is. Az igazgatót 2013 januárjában a Kecskeméti Törvényszék két év felfüggesztett börtönre ítélte, valamint öt évre eltiltották a foglalkozásától.
Király József szerint „elképesztő aktatologatás” zajlott az ügyben, és a lezajlott vizsgálat után is úgy reagált a fenntartó megyei önkormányzat, hogy „az igazgató nagyon magas szintre szervezte a szakmai munkát az intézményben”, és „a létszámleépítésekből fakadóan elküldött emberek bosszúja, lejárató kampánya áll a híresztelések mögött”.
Király József ezekből azt a következtetést vonta le, hogy „a hazai intézményvezető réteg egy szinte megbonthatatlan szövetséget hoz létre a fenntartó helyi és megyei önkormányzatok képviselőivel”. Úgy látja, ez egy olyan zárt kör, amelynek „világképén, szemléletén, életvitelén, vezetői és kommunikációs stílusán, etikai alapvetésein alig lehet fogást találni”.
„Ebben a körben a szociális intézményvezetői pozíciók hitbizományban kerülnek kiosztásra, egy nagy bentlakásos intézmény vezetője gyakorlatilag élet-halál ura, tekintet nélkül bármiféle teljesítményre” – mondta Király József, aki azzal zárta szavait: „nem elég a politikától és a jogszabályoktól várni a megoldást, hanem morális változást kell előidézni társadalmunkban, az ilyen ügyekben nem szabad hallgatni, fejünket elfordítani, hanem a nyilvánosság erejével kell kiállni gyermekeink védelméért”.
A körülbelül egyórás tüntetés ezután véget ért.
