Sorra jelentik be igényüket állami iskolák átvételére egyházak és egyetemi alapítványok. Egy oktatáskutató szerint ez nem lehet véletlen, a Belügyminisztérium szerint nincs központi terv – írja a Népszava.
Sorra jelentették be átvételi kérelmeiket több tucat állami iskola esetében különböző, sok esetben kormányközeli személyekkel kitömött kuratóriumok által irányított egyetemi alapítványok és egyházi fenntartók. Néhány példa:
- A Gábor Dénes Egyetem (GDE), a Budapest XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnáziumot szerette volna átvenni, de szülői tiltakozásra a GDE csütörtökön visszalépett az iskola átvételétől, azonban hivatalos bejelentés még nem történt.
- A Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott Milton Friedman Egyetem a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumot nézte ki magának,
- a Miskolci Egyetem a Földes Ferenc Gimnáziumot.
- Az Óbudai Egyetem a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és a Vasvári Pál Gimnázium fenntartói jogait szeretnék megszerezni.
- Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a zuglói Jókai Mór Általános Iskola fenntartásának átvételére jelezte igényét.
A köznevelésért is felelős Belügyminisztérium a lap érdeklődésére azt írta, tudomásuk szerint február végéig mintegy 60 átvételi kérelem érkezett a tankerületi központokhoz, a szám nem végleges.
Nahalka István oktatáskutató szerint nyilvánvaló, hogy itt valamilyen központi kezdeményezésről van szó, mert elég nagy véletlen lenne, ha az egyházi és alapítványi fenntartók egymástól függetlenül, épp ugyanabban az időben döntöttek volna úgy, hogy iskolákat szeretnének átvenni az államtól.
A kormánypárti Magyar Nemzetben február végén jelent meg egy “Jelentős változás van előkészülőben az oktatási rendszerben” című cikk, amelyben a “konzervatív oktatáshoz” való visszatérést hangsúlyozták – vagyis az oktatáskutató szerint voltak előjelei annak, hogy valami készül.
Ugyanerre utal Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak a Műhely Folyóirat 2023/4. számában megjelent “Visszavezetni az oktatást a konzervatív gyökereihez” című írása, amelyben egyebek mellett arról ír, hogy konzervatív oktatáspolitikai fordulatra van szükség, mert ennek a megközelítésnek a helyét “progresszív elvek” vették át, amelyektől “meg kell védeni a gyermekeket”.
Nahalka szerint egyfajta mintaiskola-hálózat létrehozása a cél, ahol kipróbálhatják egyebek mellett a “konzervatív fordulatot” és pedagógiát. Ha egy részük fizetős “elitiskolává” válik, akkor egy jelentős szelekciós folyamat is elindulhat. Az is szempont lehet, hogy az állam minél több iskolától “megszabaduljon”, ne az állami fenntartónak kelljen vállalni a konfliktusokat, amelyek az elmúlt időszakban megszaporodtak.
A Belügyminisztérium azt közölte a Népszavával, hogy a közoktatásban nincs tervbe véve az állami szerepvállalás csökkentése. A több tucat igény szinte egyidejű bejelentése pedig nem véletlen, ugyanis a kérvények benyújtásának határideje minden év február utolsó napja.
A lap arra is rákérdezett, hogy a kormányzat előzetesen egyeztetett-e az érintett alapítványi, egyházi fenntartókkal arról, hogy mely intézményeket vegyék át. A szaktárca tagadta, hogy történt volna ilyen, állításuk szerint a fenntartóváltást nem a kormányzat és nem a Belügyminisztérium kezdeményezi, az oktatási kormányzat pedig nem folytat előzetes egyeztetést a fenntartóváltásról.
