fbpx
14.9 C
Kecskemét
2024. szeptember 28., szombat

FRISS HÍREK

Ukrajnába nem, Afrikába igen – magyar katonák külföldön

- Advertisement -

Tizenharmadjára módosítaná a Fidesz-KDNP az Alaptörvényt. A kormánypártok még a júniusi választás előtt sarkalatos törvénybe foglalnák a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának az engedélyezésével összefüggő szabályokat. Ez azt jelenti, hogy a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmados többsége szükséges ahhoz, hogy például magyar katonát vezényeljenek külföldre. Kósa Lajos jegyzi a javaslatot, és arra hivatkozik, hogy „a veszélyek korát éljük”, a „szomszédunkban több mint két éve háború dúl”, és Magyarország álláspontja világos: „sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába”.

De nem csak a magyar katonák külföldre irányuló mozgatását írnák bele az Alaptörvénybe, hanem azt is, hogy ellenkező esetben, külföldi fegyveres erők Magyarországon csak akkor tartózkodhatnak, ha ahhoz a képviselők 2/3-a hozzájárul. Erre a legkomolyabb példa a NATO 25 évvel ezelőtt, 1999 tavaszán indított légiháborúja volt Jugoszlávia ellen. Az akkori Orbán-kormány teljes mellszélességgel a nyugati katonai szövetség mellé állt a szerb kormány – és benne Orbán jelenlegi szerb szövetségese, Aleksandar Vučić – ellenében. A hadműveletben a magyar reptereket is megnyitották a főleg amerikai NATO-bombázók részére, hogy megállítsák a Milosevic-rezsimet.

Még akkor az is megtörtént, ami diplomáciai feszültséget is okozott Budapest és Moszkva között, hogy április 11-én Záhonynál a magyar hatóságok megakasztottak egy Jugoszláviába küldött orosz-fehérorosz segélyszállítmányt, mert a konvojban öt páncélozott szállítójármű, illetve nyolc, gázolajszállító is volt, amelyeknek a belépése az ENSZ BT szankcióiba ütközött volna. Az orosz politikusok és lapok akkor azzal támadták az Orbán-kormányt, hogy „túlbuzgó” és a NATO felé „szolgalelkű”.

Hasonló cikkünk:  Paks II: civil szervezetek tiltakoznak a Duna élővilágát veszélyeztető túlmelegítés miatt

Magyar katonákat küldünk Csádba

2023. novemberben döntött arról a magyar parlament kormánypárti többsége – kiegészülve több ellenzéki képviselővel – hogy a Magyar Honvédség egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős fegyverzettel felszerelt katonai kontingenst küld Csádba 2025. december 31-ig a terrorellenes háború keretében. Abba a felkelésektől súlytotta afrikai térségbe mennek a magyar katonák, ahonnan épp most vonják ki az amerikaiak a csapataik egy részét, és a helyüket részben az orosz államhoz kötődő zsoldoscsapatok vehetik át. Magyarország csádi missziója körüli homályt – és fennálló értetlenséget – az is növelte, hogy annak szervezésében érintett a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is, akinek szerepvállalását ugyan eltitkolta volna a kormány, de azt néhány videó alapján feltárta a Direkt36 idén január végén.

Külföldi missziókban

A Magyar Honvédség katonái a világon több katonai misszióban vesznek részt, hol békésebb, hol pedig egészen veszélyes terepen. Koszovóban a közel múltban több mint húsz magyar KFOR-katona sérült meg az észak-koszovói zavargásokban. Magyar honvédek az ENSZ Libanoni Békefenntartó Missziójában is jelen vannak, egy lengyel-magyar szakasz keretében működnek együtt a libanoni hadsereggel, ahol a fő feladatuk az ENSZ jelenlétének fenntartása, illetve járőrözési, valamint táborvédelmi teendők. Továbbra is szolgálnak magyarok Irakban, a 2025 végéig szóló szerepvállalásukról tavaly decemberben döntött az országgyűlés. Kevésbé ismert, de az afrikai Maliban, az Európai Unió többnemzetiségű katonai kiképző missziójában is teljesít szolgálatot magyar katona.

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

„A kocsmák ideje szép lassan, de biztosan lejár” – interjú a Szívós borozó tulajdonosával, Tóth Imrével

Eltűnőben van a klasszikus kocsmakultúra, mára szinte csak törzsvendégek járnak Kecskemét egyik legrégebbi kocsmájába, a Szívós borozóba. Tóth Imrével,...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...