Havi bruttó 1,3 millió forintról majdnem 2,6 millió forintra emelkedhet a megyei jogú városok polgármestereinek illetménye – ráadásul visszamenőlegesen, október 1-jétől – ha elfogadják Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter javaslatát. Ez jó hír Szemereyné Pataki Klaudiának (is), akinek viszont egy tervezett törvénymódosítás szerint le kell majd mondania a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságában betöltött tagságáról és az azzal járó 1,6 millió forint tiszteletdíjról. A főállású alpolgármesterek fizetése az önkormányzati törvény szerint a polgármester illetményéhez van kötve, annak 70-90 százaléka lehet – tehát ha a módosító javaslatot a benyújtott formában szavazzák meg, akkor Engert Jakabné, Fekete Gábor és Bán János főállású alpolgármesterek illetménye is megugrik legalább 600 ezer forinttal, de az is lehet, hogy 1,1 millióval.
A polgármesterek illetményének emelését kezdeményezte október 1-jétől Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosítási javaslatában – számolt be Szita Károly MTI-nek adott nyilatkozatáról a 24.hu.
A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke szerint a miniszter azt javasolja, hogy a főpolgármester az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset 6-szorosának, a megyei jogú városok polgármesterei és a fővárosi kerületi önkormányzatok polgármesterei az átlagkereset 4,5-szeresének megfelelő illetményt kapjanak. A többi településvezető javadalmazását a lakosság számától függően, sávosan határoznák meg.
- 2023-ban a bruttó átlagkereset 571.200 forint volt, így a főpolgármester fizetése 1,5 millió forintról 3.427.200 forintra,
- a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok polgármestereinek fizetése 1,3 millió forintról 2.570.400 forintra,
- a 30 ezer lakosnál népesebb települések polgármestereinek bére 1,1 millió forintról 1.999.200 forintra,
- az 500 lakosnál kisebb települések vezetőinek fizetése 520 ezer forintról 714 ezer forintra nőne, bruttóban.
- És ha ezt mondjuk novemberben szavazza meg az Országgyűlés, már visszamenőlegesen október hónapra is járna az emelt fizetés.
A Kaposvár polgármesteri tisztségét is ellátó Szita Károly a bérrendezést maga kezdeményezte a miniszternél. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány jelentős bérfejlesztési programokba kezdett az elmúlt években, ez azonban olyan helyzetet teremtett, hogy az önkormányzati intézményvezetők bére sok esetben meghaladja a polgármesterét.
A kormánypárti politikus indoklása szerint a polgármesterek igen gyakran több milliárd forintból gazdálkodó települések élén állnak, óvodák, bölcsődék működéséért, a tömegközlekedés biztosításáért, parkok üzemeltetéséért, kultúráért, sportért felelnek, a javadalmazásuknak tehát ki kell fejezniük a tisztség ellátásával összefüggő társadalmi felelősséget – írta a 24.hu.
Érdekesség, hogy Navracsics az önkormányzati törvényt módosítani kívánó törvényjavaslatát egyéni képviselőként nyújtotta be, itt lehet megnézni (és így a minisztériuma oldalán nem is található meg).
„Nincs mit szólnunk” —- A polgármesterek illetményét éppen akkor emelnék meg jelentősen, amikor a kormánypárti oldalon is éles vita folyik arról, hogy a jövő évtől a Fidesz-kormány elveszi az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adó (hipa) egy részét, és a járásoknak adja azt. Hosszú évek óta tartó központi terv ez – már a 2010 előtti baloldali kormány is szemet vetett a helyben beszedett adóra –, de most úgy néz ki, az Orbán-kormány meg is valósítja Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter városokat megszorító reformcsomagját. A javaslat Debrecen és Balassagyarmat fideszes polgármestereinek nem tetszett, miközben a kormány korábbi, hasonló lépéseivel kritikus székesfehérvári polgármester – és vele együtt Szemereyné Pataki Klaudia is – beállt az elképzelés mögé. Legalábbis így értelmezhető a kecskeméti polgármester kommunikációja, aki az október 17-i közgyűlésen úgy fogalmazott, hogy “nincs mit szólnunk” addig, amíg több iparűzési adó folyik be, mint amennyit készül elvonni a kormány. / Falusi Norbert
Mennyit keres most a kecskeméti polgármester?
Mint azt a napokban megírtuk, a megyei jogú városok polgármestereinek havi illetményét jelenleg az önkormányzati törvény tételesen rögzíti, amelynek alapján Szemereyné Pataki Klaudia havonta bruttó 1 millió 300 ezer forint illetményt kap. Ehhez jön – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint – az angol és a német középfokú komplex nyelvvizsgájáért összesen bruttó 46 ezer 380 forint nyelvpótlék. És szintén az önkormányzati törvény alapján jogosult költségtérítésre, amelynek mértéke az illetménye 15 százaléka, azaz 195 ezer forint.
Elúszhat a felügyelőbizottsági tagság
Ugyancsak a napokban számoltunk be arról, hogy a kormány úgy módosítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ahogyan azt az Európai Unió már 2022 decemberében kérte: szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be az egyetemeket fenntartó alapítványoknál. Több mint másfél év után látta be a kormány a törvénymódosítás szükségességét, mert csak így érhető el, hogy a modellváltáson átesett egyetemek is hozzáférjenek az uniós forrásokhoz, például az Erasmus+ nevű és a Horizont Európa kutatási programban.
Ez a változtatás Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti kormánypárti polgármestert és Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés alelnökét is érintené. Előbbi a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsága, Lezsák a kuratórium tagja. Vagyis ha a Parlamentben megszavazzák a javaslatot, akkor a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül kötelesek lesznek megszüntetni az összeférhetetlenséget (természetesen ez jelentheti a polgármesteri, illetve az országgyűlési képviselői tisztségről és a parlamenti alelnöki címről lemondást is, de arra tippelünk, nem ez fog történni).
Szemereyné Pataki Klaudia fb.-i tagsága 2021 tavaszán nagy port kavart. 2021 februárjában megírtuk, hogy Kecskemét polgármestere havi 1,6 milliós tiszteletdíjat kap az egyetemi alapítványnál mint fb-tag, míg polgármesteri fizetése körülbelül 1 millió forint.
Miután a fővárosi kormánymegbízott korábban arról beszélt hasonló budapesti esetek kapcsán, hogy törvénytelen, ha egy városvezető két helyről is fizetést vesz fel, felmerült Szemereyné Pataki Klaudiával kapcsolatban az összeférhetetlenségi aggály.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége erre elfogadott egy salátatörvényt, amelynek egyik szakasza deklarálta, hogy a 3000 lakos feletti települések polgármesterei pozíciót és fizetést kaphatnak az egyetemek fölé ültetett alapítványoktól. Ez kapóra jött a kecskeméti polgármesternek, és nem csoda, hogy a törvényjavaslat Lex Szemereyné néven vált ismertté.
Szemereyné korábban azt mondta, hogy az fb.-től kapott tiszteletdíját jótékony célra ajánlja fel. 2022-ben a korábbi 1,6 milliós összeg 1,1 millióra apadt, 2023-ban ismét 1,6 millió forintra nőtt a magánegyetemtől származó díjazása. Legutóbbi, 2024 januárjában készített vagyonnyilatkozatában 1 millió 654 ezer forintot tüntetett fel a felügyelőbizottsági tagságáért járó bruttó havi jövedelemként, zárójelben megjegyezve: „továbbra is civil szervezetek támogatására, jótékonyságra fordítom”.
A felsőoktatási modellváltást irányító Palkovics László korábbi technológiai és ipari miniszter nemrég egyébként bejelentette, hogy távozik a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának éléről. Az indoklás szerint azért hozta meg ezt a döntését, hogy segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az Európai Unióval – írta meg a Kisalföldre hivatkozva a 24.hu.
Jelentősen emelkedhet az alpolgármesterek illetménye is
A főállású alpolgármesterek illetménye az önkormányzati törvény szerint a polgármester illetményének 70–90 százaléka közötti összeg lehet, pontos mértékéről a képviselő-testület dönt (2011. évi CLXXXIX. törvény 80. szakasz (1)-es bekezdés). A korábbi gyakorlat szerint Kecskeméten a legmagasabb összeget (90 százalékot) adták meg az alpolgármestereknek; most is erre vonatkozott a javaslat, és meg is szavazták.
Eszerint a főállású alpolgármesterek – Bán János, Engert Jakabné, Fekete Gábor illetménye jelenleg havi 1 millió 170 ezer forint (ehhez jön még az illetmény 15 százalékának megfelelő összegű költségtérítés, ami havi bruttó 175 500 forint).
Ezen a 70-90 százalékos sávon ugyanakkor Navracsics Tibor javaslata nem változtatna, az csak a polgármesterek illetményének mértékét részletezi, és a bruttó átlagkereset fogalmát határozza meg.
Magyarán ha a javaslatot ebben a formában szavazza meg az Országgyűlés, akkor a főállású alpolgármesterek illetménye legalább havi bruttó 1 799 280 forint, legfeljebb 2 313 360 forint lesz. Kérdés, hogy ekkor a közgyűlés újból dönt-e arról, hogy a polgármester fizetésének hány százalékában állapítsák meg az alpolgármesterek illetményét, azaz marad-e a 90 százalék, esetleg lemennek 80 vagy 70 százalékra. De 70 százalék esetén is több mint 600 ezer forinttal keresnek majd többet.
A társadalmi megbízatású alpolgármesterek – Gaál József és Homoki Tamás – tiszteletdíja jelenleg a főállásúak illetményének a fele, azaz havi 585 ezer forint. De ha a főállásúak illetménye nő, akkor az övéké is, egész konkrétan a 899 640 forint és az 1 156 680 forint közötti sávba.
És a képviselők?
Az új SZMSZ-ben a képviselők havi tiszteletdíját szintén a polgármester illetményéhez kötötték, annak 5–20 százaléka lehet, vagyis elég tág határok között mozoghat, összegét a mindenkori költségvetési rendeletben határozzák meg. Ezt most bruttó 260 ezer forint (ami az SZMSZ szerint adható legmagasabb összeg, a 20 százalék).
Ha a polgármester illetménye 2.570.400 forintra nő, és a 20 százalékos arányt is tartják, akkor a képviselők tiszteletdíja is megduplázódik, 514 080 forint lesz. De ha az ő fizetésüket nem kívánják megemelni, hanem hagyják 260 ezer forinton, akkor csak elég az SZMSZ-ben módosítani a százalékos értéket 20 százalékról kb. 10,11 százalékra. Egy ellenzéki képviselő a KecsUP-nak azt mondta, véleménye szerint ez lesz az egész folyamat vége, és éppen ezért írtak bele az új SZMSZ-be ilyen tág határokat.
