Január 2-án kezdte meg működését a Rév Szolgálat Fecske utcai telephelyén a demens betegek nappali ellátója. Fő célkitűzésük, hogy napközben biztonságos körülmények között tudhassa a család a betegséggel küzdő idős szülőt, nagyszülőt, hozzátartozót, mégpedig egy olyan környezetben, ahol szakemberek aktívan és lelkiismeretesen foglalkoznak vele, így lassítva a betegség előrehaladását, késleltetve a súlyosabb tünetek megjelenését. Molnár Ferenc intézményvezető mutatta be a KecsUP-nak az új egységet.
Egy 2019-ben készült felmérés szerint Kecskeméten több mint 1400 embert érintett a demencia, de akkor már hosszú ideje növekedés volt megfigyelhető a számokban, és a trend vélhetően az elmúlt években is folytatódott, így manapság biztosan ennél is többen küzdenek emlékezetkieséssel, nehezített gondolkozással, a nyelvi készségek és problémamegoldó képességek leépülésével. Éppen ezért óriási hiányt pótolhat, de legalábbis enyhíthet, valamint sok családnak segítséget jelenthet, hogy a Rév Szolgálat a Fecske utcában megnyitotta a nappali ellátóját demens személyeknek. Molnár Ferenc intézményvezetővel beszélgettünk, aki körbe is vezetett minket a felújított épületben.
A tervekről még 2023 júliusában számoltunk be, akkor még éppenhogy csak elindultak a munkálatok. A Rév szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézményét működteti a Fecske utca 20. szám alatti, önkormányzati tulajdonú épületegyüttesben. Korábban itt volt a Család-és Gyermekjóléti Központ, amely 2022-ben az Olimpia utcára, a Rudolf-laktanya felújított épületeibe költözhetett. A Rév ekkor megkapta az egész ingatlant és bővíteni tudták kapacitásaikat: a szenvedélybetegek nappali ellátását 25 főről 30-ra, a pszichiátriai betegekét 35 főről 45-re emelték. Az újonnan megkapott utcai épületrészeket ecélból hasznosították, ide költöztették az udvar hátsó feléből a dolgozói irodákat és a terápiás helyiségeket. Utóbbiak helyén alakították ki aztán a demens ellátó részleget, összesen közel 300 négyzetméteres területen. Ehhez jelentős felújításra, a közművek, nyílászárók cseréjére, falbontásokra, átépítésekre volt szükség. Alaposan megváltozott tehát a telephely az elmúlt időszakban, az udvaron egy kisebb zárt kertet is kialakítottak.
A fenntartó római katolikus egyház körülbelül 200 millió forintot költött az épület felújítására, ebben az új részleg kialakításán kívül beletartozott a teljes közmű cseréje (víz-, gáz-, elektromos vezetékek, esővíz-elvezetés), az új bútorok beszerzése.
Mint Molnár Ferenctől megtudtuk, az ivóvíz-hálózatot teljesen ki kellett cserélni, ez okozott az előzetes terveikhez képest csúszást az indulásban, de 2024 novemberében megkapták a műszaki engedélyt és január 2-án meg tudták nyitni az új intézményt. A munkatársakat már jóval korábban, októberben elkezdték keresni. Jelenleg négy szakképzett munkatársuk van, ők foglalkoznak az ellátottakkal, akiknek a létszáma jelenleg öt fő, de ez gyorsan növekedhet, hiszen további tíz idős személy esetében jelezték már az igényt a hozzátartozók. Az eredeti elképzelések szerint 40 férőhelyesre tervezték az ellátó központot, de Molnár Ferenc úgy látja, hogy 25 főnél meg kell majd állniuk, ugyanis úgy tűnik, a legtöbben egész napos, széleskörű gondozást igényelnek.
Cél a demencia előrehaladásának lassítása
„Nyitottak vagyunk úgy általában idősek fogadására is, számukra is tudunk programokat kínálni, de elsősorban enyhe és középsúlyos demenciával élő személyeket várunk, erre a nagyon speciális feladatra készültünk fel. A fő célkitűzésünk egyrészt az, hogy napközben – akár egész napra, akár csak délelőttre vagy délutánra – biztonságos körülmények között tudhassa a család a betegséggel küzdő idős szülőt, nagyszülőt, hozzátartozót, mégpedig egy olyan környezetben, ahol szakemberek aktívan és lelkiismeretesen foglalkoznak vele. Tudjuk, hogy sok családnál problémát okoz mindez, hiszen reggeltől délutánig dolgoznak a szülők, csak estefelé tudnák meglátogatni szerettüket, esetleg délután az unokák, de ez mindig külön szervezést igényel, és nehéz minden egyes nap megvalósítani.
A másik nagy célunk pedig a demencia előrehaladásának lassítása. Sajnos ez egy olyan betegség, amely nem gyógyítható, nem visszafordítható, de nagyon fontos tudni, hogy az orvostudomány szerint lassítani lehet az előrehaladását, késleltetni lehet a súlyosabb tünetek kialakulását. Ezért a kollégák olyan programokat szerveznek, amelyek segítenek előhívni a múltbeli emlékeket, frissítően hatnak a memóriára, és így az ellátottak jobban tudnak majd tájékozódni a jelenben is” – emelte ki Molnár Ferenc.
Hogyan telik egy nap az intézményben?
A nap egy orientációs beszélgetéssel kezdődik, amely során mindenki elmondja, hogy van, milyen a kedve, mivel telt az estéje, hogyan indult a reggel, valamint megbeszélik, milyen az időjárás, milyen ünnep közeledik. Fontos az is, hogy a hozzátartozók is megosszák a szakemberekkel, milyen állapotban, hangulatban érkezett be demenciával küzdő családtagjuk, mi foglalkoztatja, van-e esetleg olyan dolog, ami felzaklatta, ami miatt szorong.
A délelőttök csoportos foglalkozásokkal folytatódnak, ezek programját egy hónapra előre meghirdetik. A Rév munkatársai mellett külsős szakemberek is bekapcsolódnak az ellátásba. Így a tervek között szerepel például állatasszisztált (kutyás) terápia, zeneterápiás foglalkozások, gyógytorna, kézműveskedés, vagy egészségügyi előadások a demenciáról és kezeléséről – utóbbiakon hozzátartozók is részt vehetnek, illetve számukra külön is szerveznek ismeretátadó programokat.
Igény szerint az idősek ebédelni is tudnak a nappali ellátóban, majd csendes pihenő következik – a hölgyek és az urak számára is van ecélból külön pihenő helyiség egy-egy ággyal és fotelekkel, lehet aludni, olvasni, rádiót hallgatni, kötögetni. Molnár Ferenc elmondta, a várakozásaikhoz képest többen kérnek egész napos ellátást, ezért plusz ágyakat és foteleket kell még beszerezniük, hogy aki szeretne, le tudjon dőlni ebéd után.
A délután az egyéni foglalkozásoké, ilyenkor a szakemberek beszélgetnek az ellátottakkal, majd 3 órától várják a hozzátartozókat.
A központ hivatalosan 8-tól 16 óráig van nyitva, de az intézményvezető hozzátette, érzékelik az igényeket, hogy sokan reggel akár már negyed 8-fél 8 körül hoznák szerettüket, hogy 8-ra beérjenek a munkába. Szolgáltatóként igyekeznek az igényeknek megfelelni, természetesen ehhez a munkát és a kollégákat is eszerint kell szervezniük. Terveik között szerepel még, hogy délelőtt kisbusszal mennek azokért ellátottakért, akik nem akarnak olyan korán kelni, és nem megterhelő számukra egyedül összekészülni az elindulásra (és lehet egy ugyanilyen kisbuszos járat ebéd után is, hazavinni azokat, akik a délutánt már otthon töltenék).
Segítenek a korai felismerésben is
„A demenciával nehéz szembenéznie mind az érintettnek, mind a családtagnak. Lehet, hogy a hozzátartozók esetleg már érzékelik, hogy ‘valami nincs rendben’, de az idős ezt tagadja, kijelenti, hogy el tudja magát látni, nem kell őt orvoshoz vinni. Ilyen esetekben is tudunk segíteni, így a diagnózis megállapításában vagy kizárásában, a betegút megtervezésében, a kivizsgálás megszervezésében. Fontos kiemelni, hogy a demenciánál a korai kezelésbe vétel nagyon jó prognózist biztosít, tehát minél korábban felismerik a betegséget, és elkezdődik a gyógyszeres terápia, a terápiás foglalkozás, annál lassabban fog eluralkodni a betegség” – hangsúlyozta a Rév intézményvezetője.
Bár nyilván korai lenne még értékelni a nappali ellátó működését, az eddigi visszajelzések egyértelműen pozitívak – tudtuk meg Molnár Ferenctől.
„Érezzük a családtagok köszönetét és háláját amiatt, hogy segítünk a nehéz helyzetükben. Számukra nagy biztonságot jelent, hogy nálunk van a hozzátartozójuk, itt jól érzi magát és foglalkozunk vele. A gondozottak közül még senki sem akart korábban hazamenni, ezt is jó jelnek vehetjük. Természetesen az első napokat arra szánjuk, hogy belakják az intézményt: megismerkedjenek a környezettel, biztosan mozogjanak az épületen belül, minden helyiséget megtaláljanak” – folytatta Molnár Ferenc.
Miért van kerítés a belső udvar körül?
Az ellátóban a csoportterem mellett van melegítőkonyha, társalgó, két pihenőszoba, mosdó (akár tusolásra is), mellékhelyiségek, nővérszoba és a terápiás munkatársak irodája. Az udvaron több parkolóhelyet megszüntetve egy kis parkot alakítottak ki, amelyet az ellátottak védelme, elkóborlásuk megakadályozása érdekében kerítéssel vettek körül, így jó idő esetén a demens személyek kint tartózkodhatnak, kertészkedhetnek, és szabadtéri foglalkozásokat is lehet itt tartani (ha valaki haza szeretne menni, természetesen megteheti, ilyenkor a hozzátartozóval egyeztet a Rév).
A térítési díj egyelőre szinte jelképes: aki az egész napot a Fecske utcai intézményben tölti, annak 2000 forint a napidíj, amelyből 1500 forint az ebéd. A délelőtti terápiás-mentálhigiénés fejlesztő foglalkozások térítésmentesek, a Rév így szeretné segíteni a betegség korai felismerését és kezelését.
A nappali ellátó működését feladatellátási szerződés keretében támogatja a város. Molnár Ferenc úgy véli, körülbelül 2026 közepén fogják biztosan látni, miként finanszírozható a tevékenységük az állami normatívából. Ebben az ellátástípusban ugyanis a betegek napi megjelenése alapján fizet az állam, de ez a demens személyeknél nagyon kiszámíthatatlan: megbetegedhetnek, orvosi vizsgálatra van időpontjuk, vagy egész egyszerűen nincs kedvük bemenni.
Mi a demencia?
A tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző betegségek állhatnak. Memória-, beszéd-és tájékozódási zavar, hibás vagy csökkent ítélőképesség, a figyelem hanyatlása, tárgyak rossz helyre tétele, hangulati vagy viselkedésbeli változás, személyiségváltozás – ezek a legáltalánosabb tünetek, bizonyos demencia típusoknál előfordul mozgáskoordinációs zavar is, például Parkinson-kór esetén. Leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. Előfordulása 60-64 éves kor között 1 százalék, 70-74 év között 5,7 százalék, 85-89 év között már 22, amelynek súlyos társadalmi következménye van – Kecskeméten is.
Kecskeméten 7 ezer ember vesz részt a demensek napi gondozásában
A kecskeméti demencia-akcióprogram keretében, 2019-ben készítettek egy felmérést, a városban körülbelül hány embert érinthet a szindróma. Az nem okoz meglepetést, hogy a népesség Kecskeméten is idősödik, a 65 éven felüliek aránya a 2010-es 14,42 százalékról 18,09-re nőtt. A demenciával élők pontos száma, fajtái és súlyossági foka nem ismert, becslések szerint 2010-ben 1145 fő volt, 2019-ben már 1432 főre emelkedett (1039 nő, 393 férfi), ami jelentős, 18 százalékos ugrás, alig egy évtized alatt. „További esetszám emelkedésre kell készülnünk. Nehezíti a helyzetet, hogy nem ismerjük a rejtőzködő betegek számát. A demens betegek napi gondozásában és ápolásában, hivatásos gondozóként, ápolóként, hozzátartozóként, vagy esetleg szomszédként, barátként több mint 7000 ember vesz részt Kecskeméten” – áll a kutatás összegzésében. Mindez tehát jól megvilágítja, milyen széles társadalmi csoportot érint közvetlenül és közvetve a demencia.
A konklúziókat is levonták a felmérést követően. A főbb megállapítások:
- Az ellátási kapacitások korlátozottak: hiányzó ellátási formák, a férőhelyek és az elszámolható gondozási órák száma elégtelen.
- Kevés a demencia gondozás területén speciálisan képzett és tapasztalt házigondozó.
- A szociális és egészségügyi ellátórendszer nem nyújt közvetlen személyre szabott szolgáltatásokat a demenciával élők számára (uniformizált ellátások).
- A gondozók számára nehézséget okoz az enyhe fokú demencia felismerése, nincs kialakult eljárásrend a diagnózis kezdeményezésére.
- Hiányoznak a gondozást támogató digitális jóléti eszközök és azok használatának ismerete.
- A demenciával élők és hozzátartozóik magukra hagyatottan küzdenek, elszigetelődnek.
- A szociális és egészségügy szolgáltatások elégtelensége és diszfunkciói miatt a hozzátartozóra többszörös teher hárul a gondozásban.
- A társadalmi szervezetek nem ismerik a demenciával élők és a gondozó családok szükségleteit és igényeit, nincsenek tisztában azzal miként és hogyan segíthetnének.
