Noha Nagykőrös fideszes városvezetése nem tartja aktuálisnak a város megyeváltását, és Körtvélyesi Attila polgármester szerint az csak a média számára érdekes, Zágráb Nándor ezt nem így látja. Az ellenzéki Jobb Nagykőrösért Egyesület elnöke lapunknak adott interjújában elmondta, szerinte a város az utóbbi években az élet szinte minden területén lemaradt, így mihamarabbi változtatásra van szükség.
Milyen előnyökkel és hátrányokkal járna Nagykőrös megyeváltása?
– Az aktuális előnyök és hátrányok feltárását az önkormányzatnak, az önkormányzat szakbizottságainak kell elvégeznie a nagykőrösi nyilvánosság előtt. 2006-ban ezt a feladatot rám bízta a képviselő testület, amit tanácsnokként elvégeztem. 2007-ben ez alapján kezdeményeztem – 4000 aláírás összegyűjtésével – helyi népszavazást, amit akkor a fideszes többségű önkormányzat elutasított. 2011. május 26-án újra javasoltam, hogy a szakbizottságok tárgyalják végig az előnyöket és a hátrányokat. Ez vezetett el odáig, hogy 2013. április 7-én kiírta a város a helyi népszavazást. A megyeváltás mellett a lakosság 88 százaléka tette le a voksát, viszont a 32 százalékos részvételi arány kevés volt az eredményességhez – meséli Zágráb Nándor.
De ennek már 10 éve. Képviselőként azért biztosan tisztában van az aktuális helyzettel.
– Jelen esetben ismét be fogok nyújtani egy intézkedés-kezdeményezést az önkormányzati bizottságokhoz, amelynek célja az, hogy az aktuális helyzethez igazítsuk egy esetleges megyeváltás előnyeit, hátrányait.
Rátérve a kérdésre, az nagyjából mindenki számára világos, hogy az elmúlt két évtizedben Nagykőrös az élet szinte minden területén lemaradt a mellette lévő két városhoz, azaz Kecskeméthez és Ceglédhez képest. Nincs fejlődő helyi gazdaság, csökken a munkahelyek száma. Leépülőben van az egészségügyi ellátás és amortizálodik az önkormányzati infrastuktura. Nehezen tudnak talpon maradni a helyi üzletek, szolgáltatások
– fogalmaz Zágráb Nándor.
– Emellett a nagykőrösi önkormányzat költségvetése is magáért beszél: a helyi bevételek évek óta nem emelkednek, ugyanakkor Cegléden néhány év alatt megduplázódtak a saját erőforrások, Kecskeméten pedig közel a teljes költségvetés felét teszik ki. Nincs pénz, nincs is miből költeni – ezt látjuk mindenhol a városban. Az utak állapotán, a bezárt strandon, az elbontott Pálfájai Arénán. Egészségügy szempontjából is beszorult Nagykőrös Kecskemét és Cegléd közé: amellett, hogy a helyi egészségügyi ellátás folyamatosan szűkül, a járóbeteg ellátás Ceglédre szerveződik át, a fekvőbeteg ellátás és az SBO Kecskemétre. De vannak olyan egészségügyi szolgáltatások – például a fogorvosi ügyelet –, amikért Ceglédnél is távolabbra kell utaznia a nagykőrösieknek. S a helyben nem elérhető hivataloknál is ez a helyzet: amíg a fél város Kecskeméten dolgozik, az ügyintézések egy részét Cegléden, vagy még távolabb, például Budapesten kell intézni. Mindezek alapján nem nehéz belátni, hogy változtatásra van szükség!
A nagykőrösi gazdaságnak mik a jelenlegi legnagyobb előnyei és mik a hátrányai, ezen hogyan változtatna a megyeváltás?
– Miután az uniós pénzek korlátozott formában vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre, az állami költségvetés pedig komoly problémákkal küzd, így a városnak nem lesz lehetősége jelentős központi támogatáshoz jutni. Így a gazdaságfejlesztésre érdemes koncentrálni, olyan lépéseket tenni, amelyek helyi adóbevételt, munkahelyeket, keresletet eredményeznek. Nagykőrösnek az az érdeke, hogy kezdetét vegye az iparfejlesztés. Hiszen amennyiben lendületet kapna az együttműködés Kecskeméttel, akkor annak kapcsolati tőkéjéhez, lobbierejéhez kapcsolódva a város is részesedhetne a központi gazdasági fejlesztési támogatásokból, a letelepedő vállalatok adóbevételeiből.
Emellett sokat javítana Nagykőrös turisztikai pozícióján, ha a város nem csak önálló célpont lenne, hanem a kecskeméti idegenforgalmi útvonalakra is rákerülhetne. Így a helyi fejlesztéseket is ehhez lehetne igazítani, és a Bács-Kiskun vármegyei településekkel együtt pályázhatna a város.
Zágráb szerint a megyeváltás – a közigazgatási és gazdasági integráció – 2026-ra olyan állapotot teremtene, amely Nagykőrös gazdasági fellendülését eredményezné.
– Megítélésem szerint a közös akarattal bejelentett megyehatár módosítási szándék jelentős ingatlanár emelkedést indítana el, de a beruházási kedvet is javítaná. Vagyis a nagykőrösi családok kedvezőbb helyzetbe kerülnének.
A nagykőrösi városvezetés mennyire hajlik a megyeváltásra, és tíz év alatt hogyan változott a helyiek hozzáállása a kérdéshez?
– A városvezetés hozzáállását többféle érdek befolyásolja: többek között a nagykőrösi lakosság, a vezető politikusok személyes karrierje, illetve a pártérdek.
Személyes karrier?
– Erre jó példa Czira Szabolcs korábbi fideszes polgármester esete, aki 2007-ben az első népszavazási kezdeményezésem alkalmával még kapaszkodott Pest megyébe (ennek hatására a bíróságra is elmentem, sőt Sólyom László köztársasági elnökhöz fordultam a változtatás érdekében). A polgármesterség mellett Pest megyei országgyűlési képviselő is volt, és mivel meg akarta őrizni ezt a státuszát, ezért nem fordulhatott Pest megyével szembe. Azaz a személyes és a pártérdek oltárán feláldozta Nagykőrös fejlődését. 2012-ben viszont – amikor a törvényi szabályozás megváltozása miatt már nem lehetett Pest megyei országgyűlési képviselő – már támogatta a 2011. május 26-án benyújtott második népszavazási kezdeményezésemet. Sőt, azt a sajátjának tüntette fel, és a 2013. április 7-re kiírt helyi népszavazást, a 2014-es polgármester választás kampányeszközeként használta fel.
– Most a 2007 évihez hasonló a helyzet: a jelenlegi fideszes polgármester, Körtvélyesi Attila, Pest megyei közgyűlési tag. Sőt az sem kizárt, hogy ő lesz Pest megye 14. számú választókörzetének országgyűlési képviselőjelöltje, ami a polgármester választáson elért eredményei alapján indokolt lenne. Így most is az a kérdés, mint 2007-ben: a személyes karrier motivációja felülírja-e a lakosság érdekét. Körtvélyesi elődje simán átlépett Nagykőrösön, de bízom benne, hogy a város mostani polgármestere ennél jobb megoldást talál.
