Társadalmi kampányt indít februárban a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hangsúlyozva, ez „minden politikai párttól és szervezettől független”. Célja az állampolgárok egészségtudatosságának erősítése, „egy robosztus állami egészségügyi rendszer kialakításának támogatása”. A MOK azt is közölte, Magyarország az EU-átlaghoz képest fele annyit költ az egészségügyre – azaz lakosai egészségére, a forráshiány a rendszer minden szintjén érezteti hatását.
„Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény kimondja, hogy a kamara a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között társadalmi súlyának, szellemi tőkéjének megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakításához, az egészségügyet érintő egyéb döntések meghozatalához, valamint a lakosság egészségügyi ellátásának javításához” – a kampányt ezt szem előtt tartva indítja a MOK. A kamara országos elnökségének közleményéről a 24.hu is beszámolt.
A MOK egyébként azt is kiemelte, hogy kampányuk „minden politikai párttól és szervezettől független, a magyar orvostársadalom széleskörű felhatalmazásával bír”. A 24.hu szerint a MOK nem véletlenül emelte ki függetlenségét, ugyanis – mint azt a Népszava megírta – a Belügyminisztérium nemrég politikai hangulatkeltéssel vádolta meg a szakmai szervezetet, amikor a kamara arra hívta fel a figyelmet, miként lehetetleníti el a betegellátást a finanszírozás szűkössége.
„Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere” – idézi a kamara Semmelweis Ignác alapvetését. Közölték, a kampány kizárólag a mindenki által megismerhető, a KSH, az Eurostat és az OECD adatbázisaiban nyilvánosan hozzáférhető hivatalos adatokon alapul.
A „magyarok egészsége többet érdemel” címmel indított kampányhoz létrehoztak egy külön oldalt (tobbeterdemel.hu), amelyen arról írnak, hogy a magyar egészségügy jelenlegi állapota több évtizedes elhanyagolás következménye.
- Az egyik súlyos megállapítás, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát a lakosság saját zsebből fedezi, ami az EU-átlag kétszerese. A magas kiadások különösen a szegényebb rétegeket terhelik, számukra sok esetben nehezen megfizethetőek a drága gyógyszerek, elérhetetlenek a magánellátások. Az ilyen kiadások visszatartják a lakosságot attól, hogy időben forduljon orvoshoz, ami hosszabb távon súlyosabb egészségügyi és anyagi problémákhoz vezet.
- Másik nagy gond, hogy a magyar háziorvosi rendszer válságos állapotban van az orvosok igen magas átlagéletkora, fokozódó hiánya és az alulfinanszírozottságból adódó szervezési és feladatelosztási problémák miatt. A háziorvosok terhei és korlátozott jogosultságai miatt a szakellátás túlterhelté válik, hosszabb várólistákat és magasabb egészségügyi költségeket eredményezve. A gyermekek egészségügyi ellátása különösen komoly kapacitáshiánnyal küzd, ami hosszú távú következményekkel jár a felnövekvő generáció egészségére nézve. Jelenleg több mint 940 háziorvosi praxis betöltetlen, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok tizedének nincs állandó háziorvosa. A háziorvosok átlagéletkora 60 év felett van, a házi gyermekorvosok átlagéletkora ennél még magasabb. Ez azt vetíti előre, hogy – amennyiben nem történik jelentős változás – úgy a következő évtizedben a nyugdíjba vonulás és az elöregedés miatt a jelenleg praktizáló alapellátó orvosok közel 40 százaléka esik ki a rendszerből. Utánpótlás pedig jelenleg nincs.
- A MOK felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon évente 60 ezer ember hal meg elkerülhető okok miatt, amely jelentősen meghaladja nemcsak az EU-átlagot, hanem a visegrádi országok mutatóit is. Ez nagyrészt az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságából és szervezetlenségéből ered. A lakosság egészségtelen életmódja – például az elhízás, a dohányzás, alkoholfogyasztás és az alacsony fizikai aktivitás – jelentősen hozzájárul a halálozások magas számához, amit nem ellensúlyoz elegendő társadalmi és oktatási program. Az alacsony egészségügyi ráfordítások miatt a diagnosztika, az infrastruktúra és a megelőző ellátások alacsony és egyenetlen színvonala, valamint az orvos- és ápolóhiány is akadályozza a hatékony megelőzést. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi és társadalmi egyenlőtlenségei miatt a hátrányos helyzetű térségek lakói sokkal rosszabb esélyekkel jutnak megfelelő ellátáshoz – állapítja meg a Magyar Orvosi Kamara.
