Önkormányzati munkásszálló: zavaros a történet

Már talán nem is az a kérdés, hogy lesznek-e ukránok az önkormányzat által épülő homokbányai munkásszállóban, hanem az, hogy miért tűnik úgy, mintha két verziója létezne a munkásszállónak?

Természetesen az önkormányzatnak elküldtük a kérdéseinket, és az adott válaszokat leírjuk majd, azonban most bemutatjuk, hogy ha valaki kicsit kutakodna a témában, mit talál a homokbányai fejlesztésről.

Munkásszállók építésére először 2017-ben írtak ki pályázatot önkormányzatok részére. Akkor ez a lehetőség be is került a közgyűlés elé júniusban. A polgármester arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Homokbányán három volt legénységi laktanya épületet is ki lehet építeni munkásszállónak. Itt még 500 fő elszállásolásáról beszélt Szemereyné Pataki Klaudia. Arról szavaztak ekkor, hogy kezdjen el gondolkodni a város a lehetőségeken, és, hogy a polgármester megtehesse az ehhez szükséges lépéseket. 2017. szeptember 30-ig lehetett benyújtani a pályázatot.

2017. októberében a Baon úgy tálalta mindezt, hogy a polgármester szerint riasztó, hogy 10 évig kell a pályázatban vállalni a szálló üzemeltetését, és a szóba jöhető munkáltatók nem biztos, hogy vállalják ennyi időre a szükséges előzetes megállapodást a várossal, mert bizonytalan, hogy ki tudják-e folyamatosan használni a szobákat. Ettől függetlenül pályázik a város, csak más tartalommal – írta anno a Baon. Ami azért érdekes, mert ekkor már elmúlt a pályázat beadásának határideje, az újabb pályázati kört pedig csak a cikk után 3 hónappal jelentették be.

Van ebben a cikkben egy másik furcsaság is. Azt írja a Baon, hogy a polgármester nem barakkokat akar, ahol 6-8 ember zsúfolódik össze egy szobában, hanem 40-60 nm-es lakásokat, amelyekben maximum ketten laknának. Ez azért érdekes, mert a 2017. júniusi közgyűlésre bevitt előterjesztés szerint

„A Homokbányán található ún. „sárga legénységi épületek” közül három épületfelújításának eredményeként megvalósítható az Útmutató előírásainak megfelelően a munkásszálló kialakítása. Ezek együttes hasznos alapterülete kb. 7.500 m2 melyekben 3, illetve 8 fő elhelyezésére alkalmas lakások alakíthatóak ki”

Tehát akár 8 fős lakások is szerepeltek az akkori elképzelésben. Aztán a kíváncsiskodó hiába keresgél, nem talál semmit a 2017-es határozat utóéletéről, csak egy hírt, amely szerint lezárult az első kör, és kiderült, hogy a 9 milliárd forintos keretre csak 1,5 milliárdnyi fejlesztéssel pályáztak önkormányzatok. Kecskemét nem szerepelt Varga Mihály – a pályázatot értékelő – felsorolásában.

Az idő múlt, és 2018-ban kiderült, lesz második kör is, de csak 5 milliárddal. 2018. április 26-ra ugrunk. Szemereyné Pataki Klaudia úgy tálalta az anyagot a közgyűlésen, hogy adódott egy újabb lehetőség, és az idő szűkössége miatt már be is adták a pályázatot.

„De, hogy megéri-e az önkormányzatnak ez a pályázat, azt még nem lehet tudni”

– mondta a képviselőknek a polgármester.

Ennek a bejelentésnek az előzménye volt, hogy 2018. március 29-én beadta a város a 300 fős munkásszálló megépítésére a kérelmet. Megszereztük a Lejer Zoltán ( Jobbik, megyei régióigazgató ) kérésére kiadott közérdekű adatot, ebben jól látszódik, hogy 3710 nm nagyságú munkásszállásra és 300 férőhelyre pályáztak. Nettó 1,1 milliárd forintos összköltséggel számoltak. A pályázat beadását 2018. április 26-án jóváhagyta a testület.

2018. június 19-re ugrunk. Ekkor döntöttek Kecskemét pályázatáról. Ennek értelmében majdnem 1 milliárdért építheti meg a város a munkásszállót, amelyhez 590 millió forintot kapott az államtól, 420 millió forint pedig az önerő. 2018. szeptember 13-án szavazta meg a közgyűlés, hogy biztosítja az önerőt, amellyel szabad utat kapott a projekt.

Ez volt az a közgyűlés, amelyre – a hiros.hu szerdai cikke alapján – várandósan ment be Szemereyné Pataki Klaudia ( igaz úgy van a cikkben, hogy nyáron történt, de tehát szeptemberben volt ) és szólt a képviselőkhöz. Azért hozta elő ezt a történetet most, mert a Jobbik az épülő szállás előtt sajtótájékoztatón ukrán munkásokkal „riogatott” ( hiros.hu ). Amely a polgármester szerint rémhír, és veszélyeztetik a város gazdasági érdekeit. Majd azzal folytatta, hogy a Jobbik képviselői is megszavazták a pályázatot, miután ő mindent elmondott ezen a közgyűlésen a projektről. Vagyis nem érti, hogy most akkor mi a problémája a pártnak.

Az akkori felvételek alapján a polgármester azt mondta, hogy nem munkásszálló épül a Homokbányán, ez egy szerencsétlen elnevezés. Ellenben 36 darab korszerű lakás megépítéséről van szó. Ez valószínűleg mind nem lenne ma beszéd tárgya, ha az elmúlt hónapokban nem szólnának arról a hírek, hogy ukrán munkások tömegével jönnek Magyarországra, többek között a kormány kétéves toborzó programja miatt. Nagyobb városokban ( és már Kecskeméten is ) százával vannak ukrán és más országból jött munkások. Az országban több helyen szállásokat építenek nekik. Erre fel adott be közérdekű adatigénylést Lejer Zoltán. Arra kérdezett rá, hogy Kecskeméten is épül-e szállás, pályázott-e ilyenre a város? Ha igen, hol épül meg, mekkora kapacitással? Erre jött a jegyzői válasz, hogy a Homokbányán épül egy 300 férőhelyes munkásszálló.

Amely első hallásra is többnek tűnik, mint 36 lakás befogadóképessége. Tehát a korábbi polgármesteri mondatok és a jegyzői válasz, mintha nem lennének szinkronban. És pont ez az, ami miatt az elején azt írtuk, olyan, mintha két verziója lenne ennek a történetnek.

Melyik érvényes tehát? A 300 fő, amelyről a jegyző írt, és amely a pályázati anyagban szerepel, vagy a 36 lakás ( egyébként most legutóbb már 38-ról volt szó )? Amely a polgármesteri óhajjal számolva ( max. 2 fő/lakás ) nincs 80 fő sem. De akkor mi van a maradék 220 fővel és a 300 főre lehívott támogatással?

A hiros.hu szerint a polgármester így fejezte ki, hogy szó nincs 300 főről:

„ha minden kis lukban aludna valaki, akkor lehetne csak 300 fős befogadására alkalmas az épület”

Pont ezek azok a kérdések, amelyeket feltettünk a városháza sajtósának. Mi is épül valójában a Homokbányán? A pályázat szerinti munkásszálló vagy teljesen más? Ha utóbbiról van szó, akkor hogyan lehetséges ez egy megnyert pályázat esetén?

A Baon megfogalmazása szerint egyébként nem zárható ki, hogy lesznek itt ukrán munkások is. De tegyük fel, hogy a Boróka lakópark melletti szálló szűz terület lesz. Lehet rá mutogatni, hogy tessék, ugye megmondtuk. Ettől azonban még több nem hivatalos munkásszálló működik a városban, vannak és jönnek is ukrán munkások. Ettől még a bérek továbbra is nyomottak lesznek, amelyek miatt újabb magyarok hagyhatják el az országot. Lehet majd kirakat a csupa magyar munkások által lakott szálló, de ezzel csak a szőnyeg alá van söpörve a probléma. A probléma, amely nagyon is „köszönhető” a kormánynak. Amely milliárdokkal támogatja a nagy vállalatokat, gyárakat munkahelyteremtés okán, de inkább külföldről toboroz félmilliárd forintért munkásokat, ahelyett, hogy megpróbálna véget vetni a problémának és a kivándorlásnak.