Már kilenc nyugdíjas kap 2 millió forintnál is többet

Majdnem 21 ezer olyan idős ember él az országban, akinek nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot havonta – tudta meg lapunk közérdekű adatigénylés nyomán a Magyar Államkincstártól. A több mint kétmillió öregségi nyugellátásban részesülő közül mindössze 250 ezren kapnak 200 ezer forintnál magasabb összeget, miközben megjelentek a 2 millió fölötti álomnyugdíjak. Először 2016-ban bukkant fel egy ilyen szerencsés, aki ekkora havi járadékra jogosult, ma már 9 ember kap Magyarországon 2 millió forint fölötti havi kifizetést. Ha csak ezzel az összeggel és a nyugdíjminimummal számolunk, akkor is hetvenszeres a különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíj között, de valószínűsíthetjük, a plafon már régen magasabb a kétmilliónál, csak – ahogy a Kincstár válaszából kitűnik: „az adatvédelmi szabályok szerint a 2 000 000 forintot elérő ellátásban részesülők számát összevontan” közlik. A 28 500 forint alatti összeget kapók 96 százaléka, a 28 500 forint és 49 999 forint közötti ellátást szerzőknek pedig 28 százaléka más országban is szerzett – nemzetközi egyezmény alapján érvényesíthető – nyugdíjjogosultságot.

2014-ben még csak 870 ezer forint volt a legmagasabb kifizetés, 2015 januárjában már 1,3 millió, 2016-ban megjelent az első 2 milliós nyugdíj. Közben az 1 millió fölötti, de 2 millió alatti nyugdíjasok klubjába 2016-ban még csak öten, egy évvel később már hatan tartoztak, ma pedig már 23 főre bővült a létszám.   – A politikusok mindig átlagnyugdíjról beszélnek, de ez nem ad valós képet arról, hogy mekkora összegből él a magyar nyugdíjasok többsége – figyelmeztet Karácsony Mihály. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője ezért kikérte a Magyar Államkincstártól a medián értéket, ami azt mutatja meg, mekkora a nyugdíjas sokaság középső tagjának folyósított összeg. Így derült ki, hogy a medián nyugdíj 2018 januárjában 117 505 forint volt, míg az átlag 128 400. A Policy Agenda számolta ki, hogy tavaly a medián bér 242 ezer forintra jött ki, a különbség tehát több mint kétszeres. A többi országos nyugdíjas szervezet vezetője is azt mondta lapunknak, hogy nem lenne szabad ekkora különbségnek lenni a nyugdíjrendszeren belül. Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek klubhálózat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a felső, hanem a legkisebb számokra kell figyelnünk, mert a 100 ezer forintnál kevesebb pénzből élőknek nem jut mindenre: vagy a rezsit fizetik, vagy élelmiszert vesznek, vagy pedig gyógyszert. Bármelyik hiánya rontja az életminőségüket, így törvényszerűen sokan idő előtt halnak meg közülük – hangsúlyozta. Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke szerint az a legnagyobb baj, hogy ha valaki nagyon alacsony összeggel lép be a nyugdíjasok táborába, onnan nem tud elmozdulni, mert nincs kompenzációs rendszer és nincs szolidaritási alapon működő segítség. Állítólag a kormány dolgozik a nyugdíjrendszer átalakításának tervén – tette hozzá, de egyelőre csak a gyerekszámot figyelembe vevő elképzelés került felszínre, pedig három másik kérdés eldöntése hozhatna alapvető elmozdulást. A NYOSZ vezetője elsőként a nyugdíjminimum felemelését említette, másodszor az alapnyugdíj bevezetésének megfontolását, harmadszor pedig azt, hogy a létminimumhoz kössék a legalacsonyabb nyugdíjak összegét. Bármelyik javítana a legszegényebbek helyzetén, de egyikről sem hajlandó tárgyalni a kormány az idősek képviselőivel – értékelte a helyzetet. A Nyugdíjasok Országos Közösségét (NYOK) vezető Papp Katalin úgy látja, nem feltétlenül a nyugdíjplafon visszaállítása hozna igazságosabb nyugdíjrendszert, hiszen akkor a járulék – pontosabban szociális hozzájárulási adó befizetéseket is maximálni kellene, ami csökkentené a nyugdíjkasszát. Így szerinte is inkább alul kellene elkezdeni a változtatást, akár úgy teremtve plusz fedezetet a minimálnyugdíj megemelésére, hogy bizonyos összeghatár fölött magasabb lenne az adó. Ami biztos: a kisnyugdíjasok körében nagyon rossz üzenet, hogy vannak társaik, akik hetvenszer többet érnek, mint ők.