Az ellenzéki pártok közül csak a Momentum és a Párbeszéd említett konkrét összeget, amikor azt kérdeztük, mennyi pénzük van jelöltjeik népszerűsítésére.
A Fidesz országos választmánya a párt folyó évi költségvetésében 200 millió forintot határozott meg az önkormányzati kampányra, ennyit fogunk költeni – közölte a Népszava kérdésére Kósa Lajos, a kormánypárt önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke.
Itt érdemes megemlíteni, hogy az említett adat nem tartalmazza a kormányzati plakátkampányokat, az esetenként nemzeti konzultációnak vagy társadalmi célú hirdetésnek álcázott propagandát. A g7.hu portál idén februárban közölt kimutatása szerint erre az elmúlt alig több mint két évben összesen 56,6 milliárd forint ment el.
A fideszes alapítványi sajtóbirodalomhoz tartozó több száz orgánumon túl említést érdemel a hírműsoraiban jórészt propagandagyárként működő közmédia is, amelynek éves költségvetése lassan a 100 milliárd forinthoz közelít. Az önkormányzati apparátusok bevetésének mértéke és forintosítható értéke nehezen meghatározható, de az országszerte tapasztalt, jogilag erősen vitatható helyi hivatali mozgósítás szintén jelentős segítséget jelent a kormánypártnak.
A Fidesznek ugyanakkor – nyilván példamutatóan precíz gazdálkodásának köszönhetően – nem kell az Állami Számvevőszék retorzióival bajlódnia. Nem úgy a riválisoknak. A tavalyi parlamenti választás előtt az ÁSZ sorra büntette az ellenzéki pártokat tiltott kampányfinanszírozás miatt. Az LMP-nek például majdnem 9 millió, a DK-nak 16 millió forintja bánta a számvevőszéki eljárást. 2014 óta az MSZP is millióktól esett el. Az ÁSZ döntései ellen nem létezik jogorvoslati lehetőség.
Következő körben a számvevőszék felfüggesztette a Momentum és a Párbeszéd állami támogatását. A Jobbikot anyagilag padlóra küldte a számvevőszék: a párt két tételben összesen több mint 930 milliót veszített, ráadásul a politikai szervezetnek a Magyar Posta felé is volt (az év elején még 50 milliós) tartozása.
Megkérdezték az ellenzéki pártokat, hogy a számvevőszéki eljárás nyomán van-e még hátralékuk, és mekkora összeget tudnak az önkormányzati választási kampányra költeni.
Az MSZP-nek nincs tartozása, az önkormányzati kampány költségvetési tervezetével kapcsolatban pedig a jelöltállítási folyamat lezárultával tud felvilágosítást adni – közölte a szocialista párt.
A Momentum Mozgalom tájékoztatása szerint az „ÁSZ még a tavalyi év végén megvonta a jogosan járó állami támogatásunkat. Érdemi vizsgálatot azóta se folytatott le, csupán bekérte a párt belső gazdálkodási szabályzatait. Ezeket mi hiánytalanul beküldtük, amely után újra elkezdték folyósítani a minket megillető állami támogatást”.
Jelenlegi lehetőségei alapján a Momentum mintegy 30 millió forintot tud kampányra fordítani, ami a teljes tervezett költségvetés töredéke. A párt ezért az EP-kampányához hasonlóan közösségi adománygyűjtő kampányt indít, a fennmaradó összeget abból tervezi összegyűjteni.
A Párbeszéd Magyarországért Párt állami támogatását a volt fideszes képviselő által vezetett Állami Számvevőszék az EP-választások előtt felfüggesztette. A felfüggesztéssel „kvázi választási csalásban vett részt a számvevőszék”, hiszen így a pártnak nem volt pénze EP kampányra – állítja a Párbeszéd, amelynek 40 millió forintja van kampányra.
Az LMP-nek az Állami Számvevőszék eljárása nyomán nincs tartozása. Az LMP hozzátette: „a központi költségvetés pontos számainak meghatározása jelenleg is zajlik, de egyébként a területi szervezeteink a kampány során önállóan gazdálkodnak”.
A Jobbik tartozása 447 millió 604 ezer forint, amit a párt most is törleszt. A Jobbik rezignált válasza szerint „a kampányra emiatt szerény összeg áll rendelkezésünkre”.
Többszöri próbálkozás ellenére a Demokratikus Koalíció – a megkeresett pártok közül egyedüliként – nem reagált a kérdésre.
