A MÚOSZ szerint sérülhet a választások tisztasága, miután a Fidesz obstrukcióval megakadályozta a Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság működését, és ennek következtében a legnagyobb hazai újságíró-szövetség szerint még inkább kontroll nélkül maradhat a közmédia.
Karas Monika elnök kivételével októberben lejár a médiarendszer jogszerű működését és a közmédia közszolgálati feladatainak ellátásának ellenőrzésére létrejött Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagjainak mandátuma.
Hiába jött létre a parlament berkein belül a Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság, a Fidesz senkit nem jelölt a Médiatanácsba tagnak, így a bizottság dolgavégezetlenül feloszlott. A Fidesz részéről Halász János azzal indokolta, hogy nem jelölt senkit sem tagnak, hogy arra készül, ismét módosítja a legutóbb tavasszal módosított Médiatörvényt.
Ez ügyben szólalt most meg pénteken a legnagyobb taglétszámú hazai újságíró-szövetség, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), mely a Media1-hez eljuttatott közleményében sajtó-vészhelyzetet emleget.
Veszélyben a választások tisztasága
A MÚOSZ szerint a választásokra kontroll nélkül marad a közmédia amiatt, hogy az önkormányzati választás előtti napokon lejár a médiarendszer jogszerű működését és a közmédia közszolgálati feladatainak ellátását ellenőrző testületek megbízatása, és így a magyar médiarendszer törvényes felügyelet nélkül marad.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szerint az Európában és Magyarországon is példátlan helyzet a választások tisztaságát veszélyezteti.
A MÚOSZ állásfoglalása emlékeztet: a 2010-ben megszületett új médiaszabályozás sarkalatos pontja volt a Médiatanács, illetve a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának felállítása. A vonatkozó törvények szerint a Médiatanács a teljes hazai sajtóra vonatkozóan „ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését”, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma pedig „ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége általi megvalósulását, amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti, valamint védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét”.
Kulcsfontosságú testületek
A MÚOSZ szerint sajtószabadság szempontjából kulcsfontosságú testületekről van tehát szó, amit az is bizonyít, hogy az Orbán-kormány kezdettől ragaszkodott bennük a Fidesz-hegemónia biztosításához: a Médiatanácsban kizárólag a Fidesz delegáltjai vannak, a kuratórium pedig fele-fele arányban a kormánypárt és az ellenzék által jelölt tagokból áll, elnökét és további egy tagját azonban a (Fidesz által megszállt) Médiatanács delegálja.
Mindennek ellenére tény, hogy a két testület olyan jogosítványokkal rendelkezik, amelyek érvényesítése nélkülözhetetlen feltétele (lenne) a magyar sajtó és a közmédia demokratikusan kontrollált működésének. A kormány azonban most ezt a viszonylagos kontrollszerepet is kiiktatja – véli az újságíró-szövetség.
Mi van, ha nem lesznek tagok a Médiatanácsban?
A Parlament honlapja szerint a Médiatanács és a kuratórium tagjainak megbízatása október 11-én lejár. Az önkormányzati választásra október 13-án került sor.
A kétharmados többséggel rendelkező kormánypárt a törvény szerint akár egyedül is meg tudja választani a Médiatanács tagjait, ám a jelölést az elmúlt napokban tudatos obstrukcióval (a jelölés megtagadásával) megakadályozta, így a választásra a mandátumok lejártáig már aligha kerül sor.
A jelenlegi tagok nem újraválaszthatók, csakhogy…
A jelenlegi tagok újraválasztását a médiatörvény kizárja, a kilenc éve érvényben lévő jogszabály „átmeneti rendelkezései” között ugyanakkor szerepel, hogy „a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök és tagok megbízatásának kezdetét kell tekinteni”.
Ennek alapján a régi tagok hivatalban maradnak, ám már nem az Országgyűlés döntése, hanem kizárólag a Fidesz megkérdőjelezhető törvényességű obstrukciós magatartása miatt – most ezeknek az embereknek kellene ellenőrizniük, mint művel a kormány és a kormánypárt a médiával a választás időszakában. Egyáltalán nincs hír ugyanakkor a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjainak megválasztásáról (a kormány egyetlen sajtószakmai szervezettel sem egyeztetett az ügyről), pedig esetükben a törvény nem tartalmaz hasonló, a mandátum végtelen meghosszabbítását lehetővé tevő kiskaput.
„Vagyis jelen állás szerint egy jogilag meglehetősen ingatag lábakon álló mandátumú, többszörösen a Fidesznek elkötelezett Médiatanáccsal, és a közszolgálati médiát felügyelő kuratórium nélkül futunk neki az önkormányzati választásnak – azok után, hogy már az országgyűlési választáson is súlyos problémák mutatkoztak a médiarendszer (és azon belül a közmédia) működésével kapcsolatban, különösen a pártatlanság, az esélyegyenlőség, a kiegyensúlyozottság területén” – fogalmaz a MÚOSZ.
A MÚOSZ úgy véli: szabad választást csak olyan országokban lehet tartani, ahol adottak a média pártatlan és sokszínű tájékoztató munkájának, a politikai alternatívák megjelenítésének feltételei.
A MÚOSZ ezért a médiafelügyelet törvényességének biztosítására szólítja föl a kormányt – ellenkező esetben az önkormányzati választás tisztasága megkérdőjelezhetővé válik.
